A szabadidő és az arra fordítható jövedelem növekedése, az egyre több és jobb pálya, a bővülő televíziós jelenlét és a fejlesztésekre fordítható uniós támogatások elérhetősége további lendületet adhat a golf fejlesztésének – ez volt az egyik legfőbb konklúziója a KPMG múlt heti, budapesti Golf Business Forumának. A kétnapos, Európában példa nélküli konferencián, 25 ország képviseletében uniós és kormányzati tisztségviselők, turisztikai szakemberek, ingatlanfejlesztők, befektetők, golfpálya-üzemeltetők és -tervezők vitatták meg a sportág üzleti kérdéseit és fejlesztési lehetőségeit.

A golf a közép- és kelet-európai régióban, így Magyarországon is, még mindig az elit sportjának számít, és leginkább üzletemberek és itt élő külföldiek játsszák. A konferencián ugyanakkor többen azzal érveltek, hogy a golf nem feltétlenül drágább néhány népszerűbb sportágnál, például a sízésnél. Magyarországon az átlagos, évi 250 ezer forintos pályadíj aligha több, mint amennyibe egy kéthetes sítúra kerülne az Alpokban. Ráadásul ennyiért játszani lehet minden, golfozásra alkalmas napon, ami Magyarországon átlagosan 220 napot jelent.

„A golfozásra alkalmas napok számát illetően nem versenyezhetünk Portugáliával, vagy Dél-Spanyolországgal, ahol csaknem egész évben, átlagosan 320 nap lehet golfozni. Mivel az időjáráson nem tudunk változtatni, további attrakciókat kell kínálni, már csak azért is, mert egy golfpálya önmagában ritkán működik nyereségesen” – hangsúlyozza Andrea Sartori, a KPMGpartnere, a tanácsadó cég közép- és kelet-európai regionális irodája Turizmus, szabadidő és utazás szakcsoportjának vezetője, a fórum fő szervezője.

Ezt a koncepciót követi az osztrák határ közelében, Bük mellett lévő Birdland Golf and Country Club – ahol nemrég nyílt meg egy 208-szobás luxus wellness-center, és épül egy villapark is. A Birdland a golftagság (alkalmi játékosok) helyett a golfturizmus (hosszabb ideig tartózkodó játékosok) bővítését preferálja, ezért vágott bele ingatlanfejlesztésekbe is, hiszen a golfpálya egyedül ritkán rentábilis” – hangsúlyozta a konferencián Hegyi Attila, a Birdland elnöke.

A különböző kiegészítő attrakciók – hotel-, fürdő- és wellness-fejlesztések, lakóparkok, konferencia-termek, kaszinók – összekapcsolása a golffal nyereségessé teheti az üzletágat. Több előadó hangsúlyozta, hogy a kínálat bővítése egyúttal egyedi karaktert adhat a golfpályának, ami tovább növelheti a vonzerejét. Bár nincs univerzális recept, gondos tervezéssel kialakítható a helyi adottságoknak megfelelő kínálat-együttes.

Az alapos, megfontolt tervezés egyébként is kulcskérdés – a fórumon számos nemzetközi példát említettek arra, hogy ígéretes fejlesztések is gyakran csődbe juthatnak, ha hiányoznak a kellően kidolgozott pályaépítési tervek, illetve nem megfelelő az építkezés irányítása, az egész fejlesztés menedzselése. Alapvető követelmény továbbá, hogy a fejlesztés költségei arányban legyenek a kereslettel, így a pálya megfizethető legyen mind a fejlesztőknek, mind a későbbi használóinak. Noha a legtöbb fejlesztésben magánbefektetők vesznek részt, számos országban sikerrel működnek közösségi (public) golfpályák is, ahol a pályaépítéshez szükséges területet többnyire a helyi önkormányzatok adják. Ezek a konstrukciók nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a golf népszerűbb és sokak által elérhetőbb legyen, és végeredményben a kereslet és kínálat egymást erősítse.

A konferencia előadói egyetértettek abban is, hogy - a szinte általános szemlélettel szemben - a sikerhez nem szükséges csillogó klubházat vagy a 18-lyukú versenypályát építeni – a golfpálya sikeresen működhet a jó helyszín (elérhetőség, környezet) kiválasztásával, egyszerűbb, de kellemes klubházzal és jó minőségű (akár egy 9-lyukú) pályával.

A magyarországi golfpályák kínálata ugyanakkor – a főváros környéke kivételével – nem koncentrálódik a nagyobb városok és a jelentős turisztikai célpontok köré. Andrea Sartori szerint mindez a közeljövőben megváltozik, hiszen a fejlesztők a helyi attrakciók megfelelő kombinációjának kialakításakor ma már egyre inkább figyelnek az egyéb turisztikai lehetőségekre (egészségturizmus, gasztronómia).

„A most folyó, általunk ismert fejlesztések helyszínei már közelebb esnek vagy Budapesthez, a Balatonhoz, illetve egy-egy híres magyar borvidékhez” – hangsúlyozta a KPMG partnere.

Igen komoly lendületet adhat a jövőbeni golf-beruházásoknak a fapados légitársaságok megjelenése is. Hans-Georg Erhardt, az ausztriai Golf & Land Design vezetője példaként említette, hogy az olcsó légijáratok megjelenése például Debrecenben nagyban elősegítené a golf-fejlesztéseket a keleti országrészben. Szerinte egyébként a magyarországi golfpiac – a jelenleg folyó további négy beruházással – már ma is virágzik.

A konferencián ugyanakkor többen arra figyelmeztettek, hogy a boom kedvezőtlen fejleményeket is hozhat. Colin Hegarty, a Golf Research Group elnöke szerint az ellenőrzött, tartós fejlődés kívánatosabb, mint a gyors felfutás, és ebben nagy segítség lehet, ha az egyes országok megfelelő nemzeti fejlesztési terveket készítenek.

Portugáliában például egy átfogó, nemzeti golf-fejlesztési program komoly támogatást jelentett az iparág látványos fejlődésének az elmúlt években – mondta Pedro de Mello Breyner, a Portugál Nemzeti Turisztikai Hivatal munkatársa. Az állam 27 millió eurónyi támogatással segítette a magánkezdeményezéseket, főként az uniós támogatások kiaknázásában, a nemzeti és a regionális programok koordinálásában, valamint marketing- és reklámprogramokkal, az utazási irodák és a turisztikai intézmények munkájának összehangolásával.

Andrea Sartori szerint a közeljövőben Magyarország is a golfturizmus célpontja lehet. A jó helyszínkiválasztás, a minőségi pályák és az egyedi karaktert biztosító kínálatcsomag kialakítása mellett szerinte fontos az is, hogy több pálya legyen egymás közelében, ami lehetővé teszi, hogy a golfozók több pályát is felkeressenek látogatásuk alatt. „A golfturisták szeretnek utazni és sokat költenek; mindez komoly hozzájárulás lehet a turizmus általános bevételeihez is” – hangsúlyozta.

Márpedig az adatok szerint a régió a turizmus felfutására számíthat: a WTO előrejelzése szerint 2020-ra minden harmadik Európába látogató külföldi a közép- és kelet-európai országokat választja majd. A golfturistákra pedig különösen igaz, hogy szeretnek új helyszíneket, új pályákat felfedezni. Muriel Muirden,a londoni Economic Research Associates turisztikai tanácsadó cég igazgatója szerint a golfozók szívesen kapcsolják össze a sportolást a helyi kultúra és hagyományok megismerésével – márpedig ebben a közép- és kelet-európai régió országai gazdag és sokak által még felfedezetlen kínálattal rendelkeznek.

Néhány jellemző adat:

• A közép- és kelet európai országokban ma 92 pálya működik, és 26,000 játékost tartanak nyilván.



• A KPMG felmérése szerint 2013-ra a pályák száma 220-ra, a regisztrált játékosok száma 130 000-re nő majd a régióban.



• Magyarországon jelenleg mintegy 2800-3000 golfozó van (1300 a regisztrált és további kb. 1500 a nem-regisztrált játékosok száma), és nyolc pálya működik (hat pálya teljes körűen, további kettő részben)



• A KPMG felmérése szerint 2013-ra Magyarországon a pályák száma 25-re, a regisztrált játékosok száma 12 000-re nő majd.