Hogyan juthatnak vissza az idősebbek a munkaerőpiacra?

Az időskori népességben rejlő lehetőségek kiaknázása sürgető társadalmi kihívássá vált az elmúlt években. Az Európai Unióban az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája majdnem elérte az 50 százalékot 2011-ben, míg hazánkban az idősebb korosztály mindössze 36 százaléka aktív munkavállaló. Drasztikus csökkenő tendencia figyelhető meg továbbá Magyarországon: az 55-59 közöttiek 54 százaléka, míg a 60-64-es korosztály pusztán 14 százaléka tartozik a foglalkoztatottak táborába.

„Kiemelten fontos az időskorúak munkavállalási lehetőségeinek növelése, hiszen elöregedő társadalmunkban a gazdasági növekedés egyik alappillére lehetne az idős munkaerő. A munkaerő-piaci kérdéseken túl az időskor lélektani vonatkozásaira, a rekreációra és az élethosszig tartó tanulás lehetőségeire, vagyis az aktív időskori kultúra kialakítására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.” – mondta el Dr. Farkas Julianna dékán-helyettes, a Budapesti Gazdasági Főiskola Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet napokban rendezett aktív idősödéssel és szolidaritással foglalkozó konferenciája kapcsán.

Az idős ember is képes tanulni

A gazdaságilag inaktív idős emberek nagy eséllyel kerülnek periférikus helyzetbe, sokszor elesett, tehetetlen embereknek aposztrofálja őket; a társadalom, gyakorlatilag „lemond” róluk, pedig a bennük rejlő potenciál felhasználása a közösség érdekeit szolgálná. Az idős ember is képes tanulni, sőt problémamegoldó képessége is növekedhet. Ehhez azonban szükséges lenne a megfelelő tanácsadási rendszer kiépítésére, tanulási lehetőségek megteremtése, valamint a modern kommunikációtechnológiai eszközök biztosítására is.

Dr. Farkas Julianna a konferenciát követően a munkáltatói aspektusokat is kiemelve hozzátette: elengedhetetlen az idősebb korosztály foglalkoztatási gyakorlatának, a munkáltatói véleményeknek, szándékoknak a kutatása és az emberi erőforrás-menedzsment eszköztárának folyamatosan fejlesztése.

Lehetőség is a cégeknek

Nem csak szociális, de gazdasági szempontok miatt sem engedheti meg magának az Európai Unió a hátrányos helyzetben lévő csoportok kimaradását a munkaerőpiacról. Az idős népesség mellett a probléma érinti a 25 év alatti, a megváltozott munkaképességű vagy például a nem megfelelően képzett munkavállalókat is, akik helyzetének javítása éppen ezért az egyik legfontosabb feladata a következő években az Uniónak.

Elhúzunk, mint a vadlibák
Magyarországon a foglalkoztatási adatokat a munkavállalók minden eddiginél intenzív elvándorlása is rontja: óvatos becslések szerint is alig egy év alatt legalább százezren hagyták el az országot a jobb élet reményében. Egyedül Ausztriában egy év alatt csaknem duplájára nőtt a magyar munkavállalók száma.
Ezen csoportok munkaerő-piaci integrációja komoly gazdasági lehetőséget is jelent, míg hiánya hatalmas versenyhátrányt okoz az Unió tagországainak. A témához kapcsolódóan Magyarországon a Munkavállalók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által koordinált projekt éppen ezért amellett, hogy ezen csoportok helyzetéről adott jelentést, konkrét vállalati példákon keresztül be is mutatta a befogadó munkaerőpiac szempontjából élen járó cégek gyakorlatát. (Erről bővebben innen lehet tájékozódni.)

Ennyibe kerül az elveszett nemzedék

Az Unióban a 20-64 éves korcsoportban jelenleg 69 százalékot megközelíti a foglalkoztatás szintje az Eurostat adatai szerint. Ugyanez az adat azonban az USA-ban illetve a Távol-Keleten átlagosan 10 százalékkal magasabb. (A legfrissebb hazai adatok szerint enyhén emelkedett a munkanélküliségi ráta.) A hátrányos helyzetű csoportoknak – megváltozott munkaképességű, nem megfelelő képzéssel rendelkező, nyugdíjkorhatár előtt lévő vagy fiatal illetve női munkavállalók – a helyzete éppen ezért nem csak szociális szempontból jelent problémát.

Az “elveszett nemzedék”, vagyis az oktatásból és munkaerőpiacról is kiszorult generáció az Eurofound becslése szerint évi 153 milliárd eurós (42,5 billió forintos) gazdasági terhet jelentenek az EU tagállamainak az érintettek eltartása és munkakapacitásuk kiesése révén. (Erről itt olvashat részleteket.)

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo