Hol jöhet létre az egymillió új munkahely?

A megkérdezett 750 munkáltató közül 11 százalék növelni szeretné a munkaerő létszámát, 10 százalék elbocsátást tervez, 76 százalék pedig nem kíván változtatni az év utolsó három hónapjában aManpower Munkaerőpiaci felmérése szerint. A legerősebb alkalmazási hajlandóságot a gyártó és a nagy- és kiskereskedelmi szektorból jelentették, mindkét helyen +10 százalékon áll a mutató - közölte a kutatócég.

A nagy- és kiskereskedelem mutatója jelentősen nőtt, mind az előző negyedévhez (15 százalékponttal), mind az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva (16 százalékponttal). Kiss Judit, a Manpower Magyarország ügyvezetője szerint a szektorban tapasztalható negyedik negyedéves növekedés nem magyarázható pusztán szezonális hatásokkal. "Mióta a Manpower méri a magyar munkaerő-piacot (2009. harmadik negyedéve), a nagy- és kiskereskedelemben általános volt az alacsony foglalkoztatási kedv. A gyártás mellett ez a szektor foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót, ezért a +10 százalékos előrejelzés számos új munkahelyet jelenthet az utolsó negyedévben, ami kicsit javíthatna az amúgy nyomott munkaerő-piaci helyzeten."

Kép: flickr

Nem ért egyet ezzel az állítással a BDO Magyarország, mely a Munkaügyi helyzetkép a kereskedelemben 2011. elnevezésű kutatása során arra a következtetésre jutott, hogy biztosan nem ebben a szektorban jön létre a kormány által tervezett egymillió új munkahely. „A következő években a kereskedelemmel foglalkozó cégek túlnyomó többsége nem lát lehetőséget tevékenységének bővítésére: új üzlet nyitását mindössze 15 százalékuk tervezi, miközben hat százalék egyenesen üzletbezárásban gondolkodik - emelt ki pár adatot a kutatásból Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi tanácsadója.

Pozitívum azonban, hogy a várakozásokkal ellentétben a munkáltatók nem állítják egységesen, hogy a vasárnapi nyitva tartás korlátozására irányuló jogszabályi változások egyértelműen csökkentenék a szektorban foglalkoztatottak számát. Pontosan ugyanannyian vannak azok is, akik szerint érdemben nem lenne hatással a szektorban alkalmazottak létszámára a tanulmány lezárásakor még meg nem tárgyalt törvény - közölte a BDO Magyarország.

Gond a vendéglátósoknál

Nem sok jóra számíthatnak viszont azok, akik a vendéglátóipar területén próbálnak elhelyezkedni: a szektor alkalmazási hajlandóság mutatója -16 százalékon áll, ami jelentős csökkenés az előző év azonos negyedévéhez képest (-1%) - véli a Manpower. "Ez a magas különbség nem magyarázható csupán szezonális hatásokkal. Egyrészt a szokatlanul hideg nyár miatt gyakorlatilag elmaradt a főszezon, másrészt az iparágat a svájci frank magas árfolyama is fenyegeti, hiszen a korábbi évek beruházásainak nagy része svájci frank alapon indult.", mondta Kiss Judit.

A jövő azok számára is bizonytalan, akik a közszférában, illetve a mezőgazdaságban szeretnének elhelyezkedni: mutató mindkét szektorban -5 százalékon áll. (A bankszektorbeli álláshirdetések voltak a legnépszerűbbek a nyáron, amit a segédmunkásokat kereső lehetőségek követtek, de nincsenek sokkal lemaradva a HR-es pozíciók sem.)

Megoldás-e az atipikus foglalkoztatás?

A BDO Magyarország foglalkoztatás módját illető kérdéseire adott válaszokból kiderül, hogy a cégek többsége immár alkalmazza munkavállalói körében a költségcsökkentést és emellett rugalmas foglalkoztatást is lehetővé tévő munkakeretet. A munkaidőkeretes foglalkoztatással élők mintegy 8 százaléka heti vagy kétheti munkaidőkeretet alkalmaz.

Ezzel viszont az a gond - emeli ki a BDO -, hogy a heti munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén számos olyan, a munkáltató számára rugalmas munkaidő beosztást lehetővé tevő intézkedést zár ki, mint amilyen például a pihenőnapok összevont kiadása, a heti munkaidőre vonatkozó szabályok keret átlagában történő érvényesítése, vagy a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok keret átlagában való érvényesítése. A BDO Magyarország szerint a kereskedelmi szektorra is olykor jellemző szezonalitás sokszor akár két, három vagy akár négyhavi munkaidőkeret alkalmazását teszi optimálissá.

Az atipikus foglalkoztatási formák közül a részmunkaidős mellett a határozott idejű munkaszerződések kötése a legelterjedtebb a szektorban, de jellemző az iskolaszövetkezeteken vagy munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül történő foglalkoztatás is.

„A kereskedelmi szektor volt az egyik fő haszonélvezője annak a törvénymódosításnak, amely augusztus elsejétől rendezte az iskolaszövetkezeteken keresztül folytatott foglalkoztatás problémáit - világít rá Máriás Attila. - A válaszok alapján ugyanis egyértelmű, hogy ezt megelőzően sok cég számíthatott munkaügyi bírságra amiatt, mert ez a foglalkoztatási formát a munkaügyi ellenőrök színlelt szerződéssel zajló munkaerő-kölcsönzésnek minősítették." (Míg magasabb pozíciókban közel azonosak a kereseti lehetőségek, a ranglétrán lejjebb haladva a nők azonos munkáért egyre kevesebb fizetést kapnak férfi kollégáikhoz képest.)

Jó irányban halad a szabályozás

A munkaügyi szabályozás elfogadott és tervezett változtatásai kapcsán a válaszadók 78 százaléka tartja jónak az irányt - derül ki a BDO felméréséből. Minden harmadik megkérdezett egyszerűsítené a jelenlegi pótlékolási rendszert és a pihenőidő szabályozását, tízből egy cég képviselője eltörölné a garantált bérminimum intézményét is. A szabadság pénzbeni megváltását 60 százalékuk szeretné lehetővé tenni. (Jelenleg a szabadságot megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet, a felhalmozódott szabadságokkal a foglalkoztatók legjobb szándékuk ellenére sem mindig tudnak mit kezdeni.)

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) üdvözli azt a kormányzati törekvést, hogy a nehezen tervezhető gazdasági fejlődés egyik meghatározó eszközeként kezeli az atipikus foglalkoztatási formákat, így a munkaerő-kölcsönzést, a részmunkaidőt és a távmunkát - közölte Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ kommunikációs alelnöke. „Fontos, hogy a foglalkoztatás munkajogi háttere tervezhető, kiszámítható legyen a kölcsönzött munkavállalóknak és a foglalkoztató cégeknek, vállalatoknak. Meghatározó lépésnek érezzük az 5 éves foglalkoztatási korlát rögzítését a Munka Törvénykönyvében, amely hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez, Magyarországon a régiónkhoz képest nem kiemelkedő foglalkoztatotti arány növeléséhez."