Hová tűnt a rezsicsökkentés hatása?

A kormányzat szerint a „rezsicsökkentés” révén jelentős többletjövedelmek keletkeznek a lakosságnál, s ez a kiskereskedelmi forgalomban fog megjelenni. Az összkép azonban nem ilyen kedvező.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Amit egyik kezével adott a kormány, azt a másikkal elvette - Kép: SXC

A KSH közölte az első tíz hónapra szóló árindexeket, illetve a fogyasztás megfelelő súlyait fő fogyasztási csoportonként. Ezek alapján megítélhető, hogy a különböző termékek árváltozásai miatt összességében mennyivel kellett többet fizetnünk az egyes javakért, illetve, hogy hol sikerült spórolnunk a kiadásainkon - olvasható a gazdaságkutató Intézet (GKI) oldalán található legfrissebb blogbejegyzésben.

A kormányzati intézkedések egy oldalról csökkentették a háztartások költéseit (energiaköltségek egy része, kommunális szolgáltatások), más oldalról viszont erőteljesen növelték azokat (e-útdíj tovagyűrűző hatása, tranzakciós adók miatt megdrágult pénzügyi szolgáltatások, drágább telefon és tv-szolgáltatás, cigaretta és alkohol). Nem mellesleg a társadalmi csoportok eltérő kiadási szerkezete miatt a „rezsiköltség” csökkentés közel harmada a lakosság 10 százalékánál „landolt”, míg az emelkedő árú élelmiszerek, gyógyszerek és élvezeti cikkek miatti többletkiadás a kevésbé tehetős rétegeket (a lakosság 80 százaléka) jobban sújtja.

Emiatt az összkép nem kedvező: a magasabb jövedelmű és emiatt magasabb „rezsivel” (nagyobb ingatlan, több berendezés, nagyobb vízfogyasztás, több hulladék) rendelkező rétegek élvezik a „harc” gyümölcseit, míg a túlnyomó többség számára a végeredmény negatív. (A kiskereskedelmi adatokból az látszik, hogy még mindig inkább spórol a lakosság.)

Összességében az év első tíz hónapjában a lakosság a GKI számításai szerint az infláció miatt 283 milliárd forinttal többet költött, mint tavaly. Ezen belül a háztartási energiára 107, kommunális szolgáltatásokra 33 milliárd forinttal kisebb összeget. Szintén kevesebbet kellett fizetni (20 milliárd forinttal) a ruházkodási és a tartós javakra (tv, telefon, használt gépkocsi stb.), valamint az üzemanyagokra (-17 milliárd forint). Ugyanakkor élelmiszerre (+114 milliárd forint), közlekedésre (üzemanyag nélkül) (+43 milliárd forint), oktatásra (+11 milliárd forint) többet kellett kiadni.

A kormányzati intézkedések (adóemelések) fő csapásirányába eső termékeknél a drágulás különösen szembeszökő: szeszesitalokra és dohány termékekre 142,5 milliárd forinttal, gyógyszerre, gyógyárura 17 milliárd forinttal, testápolásra, egészségügyi szolgáltatásokra 11,5 milliárd forinttal, hírközlésre 16 milliárd forinttal, pénzügyi szolgáltatásokra 130 milliárd forinttal többet kell idén költeni ugyanannyi áruért és szolgáltatásért, mint tavaly. Jól látható, hogy csak ezek a többletkiadások is nagyobbak, mint a megtakarítás a „rezsifronton”. S még csak most kezd „begyűrűzni” az árakba az e-útdíj (a termékek széles körében) és a biztosítási adó (a kötelező gépjármű felelősség biztosítás árában).

A válságadók drasztikusan csökkentik a cégértéket
A szektorális különadók számos cég értékét csökkenthették, egyes piacszabályzó rendelkezések pedig – szélsőséges esetekben – teljesen el is tüntették a vállalkozások értékét az elmúlt években. Egyes szektorokban a növekvő adóterhek a cégeknek nem csak egyszeri, hanem hosszú távú pénzkiadást jelentenek, ezért a tulajdonosok és a potenciális befektetők szemszögéből jelentősen csökkentik a vállalkozás értékét.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo