Elsősorban a technikai együttműködés lehetőségeiről tárgyalt Washingtonban Varga Mihály az IMF és a Világbank képviselőivel. A nemzetgazdasági miniszter az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: egy esetleges IMF-hitelszerződés csak olyan összefüggésben került szóba, hogy a valutaalap illetékesei is úgy látják, „Magyarországnak most nincs szüksége semmiféle olyan pénzügyi segítségre, amilyet ők kínálni akartak nekünk”.
Varga az év elején – még pénzügyi tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterként – is hasonlóképpen fogalmazott, mondván: jelenleg nincs szükségünk a valutaalap mentőövére, és ezt a valutaalap is érzékeli. A nemzetgazdasági miniszter szerint „az ország finanszírozása erre az évre biztosított, tehát 2013-ban egy ilyen megállapodás szükségének nem is kell felmerülnie. A kérdés az, hogy 2014-ben szükség lehet-e majd egy ilyen megállapodásra.” A tárcavezető elmondása szerint a kormány egy biztonsági háló kialakításakor továbbra is értelmét látná az együttműködésnek, de „azok a kérdések, amelyekben korábban nem tudtunk megállapodni – nevezetesen a bankadó ügye – akadályozzák, hogy megállapodásra jussunk.”
A nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint a valutaalap pozitívan értékelte a magyar államháztartás jó egyensúlyi pozícióját. „A tavalyi kétszázalékos államháztartási hiány nemcsak számunkra, hanem a valutaalap és a Világbank képviselői számára is kedvező fejlemény volt” – nyilatkozta az MTI-nek a miniszter, hozzátéve: megállapodtak abban is, hogy a kapcsolat konzultációs szinten mindenképpen megmarad. „Törekszünk arra, hogy azokat az eszközöket, amelyeket a valutaalap és a Világbank segítségként tud nyújtani, azokat mi is használjuk” – jelentette ki a nemzetgazdasági tárca vezetője.
Ennek ugyanis kimondottan feltétele az IMF és az EU által is többször hiányolt megbízható és következetes gazdaságpolitika s a stabil gazdasági alapok. Ezek azok az elemek a magyar gazdaság súlyos növekedési gondja mellett, amelyeket az IMF március végi országjelentése, áprilisban publikált féléves jelentése és az EU makrogazdasági egyensúlytalanságokat felmérő elemzése változatlanul problémának tart, s amelyekre – különösen 2014-re vonatkozóan – az aktuális magyar konvergenciaprogram sem kínál megoldást.
Csak egy hatékony intézkedési csomag tudja kimozdítani a világgazdaságot a többsebességes növekedésből, amikor egyes országok jól teljesítenek, mások pedig lemaradnak, mondta Washingtonban Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) ülését követő sajtótájékoztatón. Az IMF és a Világbank tavaszi ülésszakán az IMFC – a valutaalap politikai döntéshozó testülete – a gazdasági növekedés ösztönzésére és munkahelyteremtésre összpontosító politikai célokat tűzött a szervezet elé. Az IMF-nek más szervezetekkel folytatott együttműködésében is a gazdasági növekedés támogatására és a foglalkoztatás növelésére kell összpontosítania tanácsadó tevékenységét.
Lagarde is kiemelte a munkahelyteremtés fontosságát, amihez azonban olyan növekedési programra van szükség, ami a megfelelő ütemű fiskális konszolidációt, a strukturális reformokat és némi mozgásteret is biztosító monetáris politikát egyaránt felölelő intézkedésegyüttesen alapul. A pénzügyi bizottság szerint rövid távon a laza monetáris politika alkalmazása megfelelő eszköz lehet, de a megkezdett költségvetési és strukturális reformintézkedések folytatása is fontos, ezeket szem előtt tartva kell javítani a monetáris, fiskális és strukturális reformintézkedések egyensúlyát. Az IMF-nek egyúttal figyelemmel kell kísérnie a nem konvencionális monetáris intézkedéseknek a tőkeáramlásra, a befektetési eszközök és a nyersanyagok árára, illetve a tőkeáramlásnak a tőzsdei árfolyamokra és a globális likviditásra gyakorolt hatását.
