Így alakult nyár végén az ingatlanpiac

2017. szeptember 08. péntek - 17:20 / piacesprofit.hu
  •    

Kiugró forgalmat hozott az augusztus az ingatlanpiacon, ugyanis az idei második legtöbb adásvétel történt (13 787 db ingatlan) a becslés szerint. Ennél május volt csak egy árnyalattal erősebb, illetve március közelítette még meg a mostani szintet. Tavaly ugyanekkor 11 814 darab tranzakciót becsült a Duna House, amely 17 százalékkal gyengébb érték. A becslés elmúlt 6 éves történetének ez a legerősebb augusztusi hónapja.

A leggyengébb, 2013-as évben ugyanebben az időszakban majdhogynem feleennyi ingatlan cserélt csupán gazdát. Ez idáig 2017-ben – a becslés alapján – 101 404 adásvétel történt országos szinten. Ez 1 százalékkal marad el csupán a tavalyi azonos időszaktól. 2016 első fele kiemelkedő volt, majd kissé visszaesett, idén azonban a szezonalitásnak megfelelően emelkednek a számok, ami ha így folytatódik, egész éves viszonylatban erősebb lehet a tavalyinál, vagyis a válság utáni legkiemelkedőbb év lehet. Augusztusban tovább emelkedett a júniusi visszaesést követően a Kereslet index. A 81 pontos érték idén még így sem számít a legerősebbnek, februárban a 89 pontot is elérte az index, de a júniusi mélyponthoz képest folyamatos a növekedés.

Panellakást keleten 211, nyugaton 208 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehetett augusztusban vásárolni. A fővárosban a budai oldalon magasabbak az árak (365 ezer Ft). Pesten ez a típus 321 ezer forint volt. A téglalakások átlagos négyzetméterára keleten 288, nyugaton 241 ezer forint volt. A fővárosban helyenként ennek duplája is megfigyelhető. Pesten 445, Budán 576, a belvárosban pedig 597 ezer forintért lehetett augusztusban a tégla építésű lakásokat megvásárolni.

Kép: SXC

Kép: SXC

Felújítandó lakást legnagyobb arányban Pest megyében (9 százalék) vásároltak augusztusban. A lakható állapotú ingatlanokat az ország egészén ugyanakkora arányban vették (23 százalék) A jó állapotban lévő lakásokra keleten volt a legnagyobb igény (47 százalék), míg a nagyon jó állapotú ingatlanok a fővárosban cseréltek gazdát legnagyobb arányban (35 százalék).

Azért még lehet alkudozni

Augusztusban Pest megyében (5 százalék) és vidéken (4 százalék) is kisebb volt az alku lehetősége házvásárláskor, mint júliusban (6 százalék, illetve 9 százalék). Panellakások esetében továbbra is 3 (Budapest) illetve 4 (vidék) százalékos alkuban egyeztek meg a felek, téglalakások esetében azonban kevesebb engedményt (3 százalék) adtak az eladók országszerte.

A XIII. kerület iránti érdeklődés még tovább fokozódott július óta. Az érdeklődők csaknem ötöde szívesen költözne a kerületbe. Csakúgy, mint júliusban, most is a XIV. kerület áll a lista második helyén (17 százalék). A harmadik helyre augusztusban a VI. kerület került (16,2 százalék), így itt változás történt az előző hónaphoz képest, amikor a harmadik helyen még a VII. kerület állt.

Budapesten továbbnőtt a befektetési céllal vásárlók aránya (42 százalék), míg vidéken pár százalékos visszaesés figyelhető meg (29 százalék). Országosan nőtt a vállalkozók aránya a beosztottak rovására. A fővárosban befektetésnek legnagyobb arányban 26,5 milliós ingatlant vásároltak, melynek mérete 50-60 négyzetméter körül volt.

Vidéken kevesebbért mentek az ingatlanok

Vidéken közel sem költöttek ennyit azok sem, akik befektetésnek szánták az ingatlant. Átlagosan 14 millió forintért vásároltak, és a lakás átlagmérete is nagyobb volt (71 m2), mint a budapesti befektetéseké. A nagyobb lakásba költözők és az első lakást vásárlók együtt a vevők felét tették ki augusztusban.

Ilyenek a hazai lakásárak a környékbeli országokhoz képest
Magyarország az elmúlt években rendre az európai élmezőnybe került a kiadott lakásépítési engedélyek és a lakásárak emelkedése alapján. A magyar lakáspiacnak van még tere a további drágulásnak, mert a környező országokhoz képest még mindig Magyarországon lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a régiós országok – Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia – lakáspiacait vizsgálta a legfrissebb hivatalos adatok alapján.

A Duna House adatai alapján Budapesten a vezető eladási ok a nagyobb lakásba költözés volt, mely az eladások több mint felének a hátterében állt. A tulajdonosok jellemzően 24 millió forintért értékesítették meglévő ingatlanjaikat, melyek átlagos mérete 54 négyzetméter volt. Emelkedett a vállalkozók aránya (29-ről 34 százalékra), ezzel párhuzamosan sokat csökkent a nyugdíjas eladók aránya az előző hónaphoz képest (28-ról 20 százalékra). Vidéken a legtöbben örökölt ingatlant értékesítettek (32 százalék), melyek átlagértéke 11 millió forint körül alakult. A nyugdíjas eladók aránya nőtt, a vállalkozóké csökkent, ami a budapestivel épp ellentétes folyamat. Az eladási okok sokkal megosztottabbak voltak itt, mint a fővárosban.

Budán tavalyhoz képest a szélső értékek felé tolódott a megvásárolt lakások mérete. Tíz százalékkal nőtt az augusztusban megvásárolt 20–40 négyzetméteres lakások aránya a 2016-os értékhez képest, de említésre méltóan emelkedett a 140 négyzetméter feletti ingatlanok aránya is. A 600 ezer forintos négyzetméterár feletti lakások aránya 15 százalékot nőtt egy év alatt. A legtöbb lakás 40 millió forint felett kelt el. Pesten a kisebb lakások kelendőbbek, mint egy éve. A 20–40 négyzetméteres eladott lakások aránya 25-ről 29 százalékra emelkedett. Budához  hasonlóan Pesten is nőtt a magasabb négyzetméteráron értékesített lakások aránya.

Pest megyében némileg nőtt az augusztusban eladott közepes és a nagyméretű lakások aránya. Különösen megemelkedett a 300–350 ezer forint közötti négyzetméter-árú lakások aránya.

Vidéken is a 300–350 ezer forint közötti négyzetméteráron eladott lakások aránya nőtt egy év alatt a legtöbbet. Legnagyobb arányban azonban továbbra is az alacsonyabb négyzetméter-árú ingatlanok keltek el, az eladott vidéki lakások csaknem negyede (23 százalék) 150-200 ezer forintos négyzetméteráron cserélt tulajdonost.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor