Így leszünk újra a vas és az acél országa

Bemutatta a kormányzat az országot újraiparosító Irinyi-tervet, amelynek célja, Magyarország 2020-ra az unió legiparosodottabb államai közé tartozik majd. Az iparstratégia a fejlesztés fő irányait jelöli ki, többek között több pénzt kapnak a magyar tulajdonú nagyvállalatok.

Kép: Audi Hungária

Varga Mihály, az iparstratégia kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős szakminiszter szerint ahhoz, hogy modernebbé váljon az ipari termelés szerkezete, és elmozduljon a magasabb hozzáadott értékű termelés felé, át kell állni az innováció vezérelt gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és a szakoktatásra kell támaszkodnia.

„A stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a bruttó hazai termékben (GDP) a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig” – hangsúlyozta Varga Mihály. Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az ipar egyoldalú függését a járműgyártástól és a hozzá kapcsolódó beszállítói iparágaktól, meg kell erősíteni a többi ágazatot is, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítása érdekében. Az Európai Unióban a tervek szerint az ipari termelés arányát 2020-ra 20 százalékra növelik a jelenlegi 16 százalékról. Magyarországon a 30 százalékos arány eléréséhez évente átlagosan 7 százalékos ipari termelési növekedés szükséges, amihez az elmúlt években látott növekedési ütemet kell továbbra is biztosítani – szögezte le Varga Mihály.

Varga Mihály kijelentette: a feldolgozóipar megfelelő ütemű bővülését új technológiák alkalmazásával, az energia- és anyaghatékonyságát növelésével, a területi egyenlőtelenségek megszüntetésével, a munkahelyteremtés ösztönzésével és a hazai erőforrások minél nagyobb mértékű hasznosításával lehet elérni. Mindemellett a tárcavezető hét kiemelten fejlesztendő területet is megnevezett, így a járműgyártást, a specializált gép- és járműgyártást, az egészségipart és -turizmust, az élelmiszeripart, a zöldgazdaságot, az infokommunikációs szektort, valamint a védelmi ipart.

A nagyszabású koncepció megvalósításához szükséges pénzeszközöket részben uniós, illetve állami forrásból biztosít a kormány. Új eleme az iparfejlesztési támogatásoknak a nemzeti forrású nagyvállalati beruházási támogatás, amellyel a valós piaci teljesítményre és fejlődésre képes hazai nagyvállalatokat kívánja a kormány segíteni abban, hogy megőrizzék és erősítsék a már elért pozíciójukat. Ebben az évben ez már jelentős összeggel jelenik meg a költségvetésben: a kormány 2016-ban 15 milliárd forinttal támogatja a nagyvállalatokat. Tavaly 3 milliárd forint állami támogatás jutott 14 cégnek, ebből 9 milliárd forint beruházás valósult meg országszerte, és mintegy 500 munkahelyet teremtettek, az idén várhatóan 35-50 cég részesülhet támogatásban, miközben magasabb lesz az átlagos támogatás.

Az unió fejleszt, nem a cégek
Nem a cégek indultak be, a kormányzati szektorból finanszírozott projekteknek és az uniós pénzeknek köszönhető a beruházások tavalyi utolsó negyedéves növekedése - vélik az elemzők.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo