Rendkívüli megbeszéléseket folytatott Berlinben vasárnap este Angela Merkel és Nicolas Sarkozy, elsősorban Görögországról. A görög államcsődtől az ország adósságainak átütemezésig terjedő legkülönbözőbb híresztelések közepette lefolytatott, válságtanácskozásnak minősített találkozó előtt elterjedtek hírek szerint Merkel és Sarkozy a görög adósságok átütemezésére készül. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten mindketten hangsúlyozták, hogy az adósságválságra tartós megoldást kell találni. Közölték, hogy a hónap végéig csomagtervet terjesztenek elő az euroválság rendezésére, és ennek keretében a bankok támogatására.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A német kancellár és a francia elnök vasánap esti találkozóját megelőzően elterjedt hírek szerint Merkel és Sarkozy kompromisszumra készül, amelynek lényege, hogy Franciaország beleegyezik a francia bankokat erősen sújtó adósságok átütemezésébe, Németország pedig abba, hogy az euroövezeti támogatási alapot (EFSF) rugalmasabban lehessen felhasználni.
Nicolas Sarkozy
Lehet, hogy Franciaország beleegyezik a francia bankokat erősen sújtó adósságok átütemezésébe
Fotó: fotopedia
Merkel és Sarkozy a hírek szerint egyetért abban is, hogy szükség van a bajba jutott bankok pénzügyi megsegítésére, azaz feltőkésítésére. Mindezt nagyban befolyásolhatja az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőiből álló „trojka" Görögországgal kapcsolatos állásfoglalása, ami a hónap második felre várható. (Az euroválságból csak az államcsőd lehet a kiút?)
A tárgyalásokat megelőző híresztelések szerint a görög adósságok mintegy 60 százalékát átütemeznék, ami szakértők szerint jelentős mértékben érintené a Görögországnak hiteleket nyújtó európai, köztük francia és német bankokat.
Angela Merkel
Németország hozzájárulhat, hogy az euroövezeti támogatási alapot rugalmasabban lehessen felhasználni
Fotó: fotopedia
Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter egy vasárnapi interjúban aggodalommal szólt arról, hogy Görögország képes lesz-e az adósságválság kezelésére. A miniszter valószínűnek nevezte, hogy a válság tovább éleződik. Ezzel egy időben az Európai Bizottság elnöke óvott a görög államcsődtől. José Manuel Barroso egy német lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy egy ilyen csődnek beláthatatlan következményei lennének. Utalt arra is, hogy az euroövezet nem rendelkezik tapasztalatokkal sem az adósságok átütemezésére, sem egy ország csődjére vonatkozóan. Barroso szerint már kipróbált megoldások alkalmazására lenne szükség. Hozzátette azt is, hogy egy államcsőd az érintettek számára nem lenne „olcsóbb", mint a kibővített euroövezeti támogatási alap. (Magyarországra érhet az euroválság)
Vasárnap este, a tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Merkel és Sarkozy hangsúlyoza, hogy az adósságválságra tartós megoldást kell találni. Utaltak arra, hogy Berlin és Párizs között - a korábbi rivalizálások után - immár teljes az egyetértés a részleteket illetően. Közölték, hogy a hónap végéig csomagtervet terjesztenek elő az euroválság rendezésére, és ennek keretében a bankok támogatására.
Átalakítás csőd helyett
Az euróövezet tavaly megalkotott egy új intézményt, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF), amely az euróövezeti tagállamok garanciájával elsőrendű kötvényeket ad ki, és ebből a bevételből kölcsönöz a bajba került euróövezeti országoknak. A nyár elején megemelt, 440 milliárd eurós kölcsönkerete azonban legföljebb Görögország, Írország és Portugália megsegítésére elegendő. Ezt felismervén, a piac a nyári brüsszeli hivatalszünetet kihasználva támadást indított a nagyobb országok - Franciaország, Spanyolország, Olaszország - állampapírjai és bankrészvényei ellen is. Ezeknek az országoknak az adóssága már több mint 4 ezer milliárd eurós kockázatot hordoz. A közvetlen veszélyt most az EKB a rendkívüli likviditásteremtő módszereivel igyekszik átmenetileg elhárítani. Felújítja az egyéves és hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteit a kereskedelmi bankok számára korlátlan kiutalással, és meghirdette második programját euróban jegyzett, fedezett euroövezeti kötvények elsődleges és másodlagos piaci vásárlására. Az első ilyen programja 2009. júliustól tavaly júniusig futott 60 milliárd eurós kerettel, az új program kerete 40 milliárd euró, és novembertől várhatóan jövő év októberéig tart. Ezek a keretek is jelzik azonban, hogy az EKB ezentúl sem hajlandó inflációs módszerekkel megoldani az adósságválságot, és megbízatásától továbbra is idegennek tartja a kötvényvásárlást. De jelzik azt is, hogy az EFSF és az EKB együtt sem tud elegendő fedezetet állítani az államadósság-válság mögé a jelenlegi módszerekkel, ha a válság továbbterjedne. Az EFSF kerete kevés, az EKB pedig közvetlenül nem lehet egy segélyintézmény kezese.
Ezért az Európai Bizottság most javaslatot dolgoz ki arra, hogy az euróövezet a bankok tőkefeltöltésével készüljön fel bármilyen további fejleményre. A tőkefeltöltés közvetítője az EFSF lenne. Minthogy az EFSF pénzkerete erre nem elegendő, a megoldás az lehet, hogy az EFSF-t átalakítanák bankká. Így már fordulhatna szokásos refinanszírozásért az EKB-hoz olyan esetekben, amikor a tőkéjénél sokkal nagyobb terhet vállal, például francia, olasz vagy német bankok feltöltésében, francia vagy olasz államkötvények felvásárlásában. Ez megoldaná az EKB dilemmáját is: azt, hogy elvileg közvetlenül nem finanszírozhat államadósságot. Ha az eredetileg Görögországra, Írországra vagy Portugáliára méretezett „lélegeztető gépet” ily módon sikerül euróövezeti szintűre növelni, akkor elkezdődhetnek a csődvédelmi eljárások mindenütt, ahol arra szükség lesz.
