Ilyen a vásárlóerő Magyarország településein

2018. január 10. szerda - 14:08 / piacesprofit.hu
  •    

Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami továbbjavítja az életminőséget.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009–2016-os évekre. A becslések során felhasználtuk a NAV és a KSH megfelelő adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások stb.). 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein. Azonban a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak (a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség). Az egy főre jutó települési vásárlóerő a következő ábrán látható.

Forrás: NAV és KSH adatok alapján GKI számítás

Forrás: NAV- és KSH-adatok alapján GKI-számítás

Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, míg 558 településen 800 ezer és 1 millió között volt az átlag. 1–1,2 millió forint volt 895 településen és a VII. kerületben, míg átlagos, 1,2–1,4 millió forint volt, 787 településen és 4 kerületben. Átlag feletti 1,4–1,6 millió volt 442 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő. Az ábrán jól látható, hogy elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlőerővel rendelkező települések, míg a szegényebb települések Északkelet-Magyarországon, és Dél-Magyarországon voltak. A 2016-os helyzetképet árnyalhatja, ha a hét év alatt végbement változásokat is megvizsgáljuk: vajon a szegényebb települések felzárkózóban vannak vagy leszakadóban. Ezért megvizsgáltuk a 2009–2016-os évek közötti vásárlóerő-változást is.

Forrás: NAV és KSH adatok alapján GKI számítás

Forrás: NAV- és KSH-adatok alapján GKI számítás

A vásárlóerő-változás – az inflációt nem számítva is – negatív volt 55 településen és a XIX. kerületben, míg 156 településen és 4 kerületben stagnált. Ezek voltak azok, amelyek számára negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése. 677 településen és 2 kerületben átlag alatti, 15–30 százalékos nominális vásárlőerő-gyarapodás ment végbe. Átlagos (30–45 százalékos) 1218 településen és 7 kerületben volt megfigyelhető, míg 967 településen és 6 kerületben átlag feletti, 45–80 százalékos volt a jövedelembővülés. A maradék 78 településen és 3 kerületben kimagasló, 80 százalék feletti vásárlőerő-gyarapodás volt. A két ábrát összevetve látható, hogy ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb a változás is, tehát a gazdagabb települések előnye továbbnőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak.

Fizetésemelési hullámot okozhat a szakemberhiány a kkv-knál
A hazai kkv-k többségének nem a tőke-, hanem a szakemberhiány okozza a legnagyobb gondot – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. A cégek háromnegyede szembesült már a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, így nem meglepő, hogy tavaly év elejéhez képest közel dupla annyi cég keres új dolgozókat, és soha ennyien nem készültek még fizetésemelésre.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor