Indul a földtörvény vitája

A héten elindul a mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat vitája az Országgyűlésben. A törvényjavaslathoz a kormány már nem kíván módosító indítványokat benyújtani, de képviselői indítványok még lehetnek.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az új jogszabály elsődleges célja a dokumentumot az Országgyűlésnek benyújtó Vidékfejlesztési Minisztérium indoklása szerint a magyar föld védelme, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződésekben résztvevők kiszűrése, valamint a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe hozása. A jövőben csak természetes személyek szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát, kizárólag előzetes hatósági engedélyezés után.

Átfogó agrárcsomag
A földtörvény a kormányzati szándékok szerint a földforgalmat szabályozó átfogó jogszabálycsomag első eleme. Ezt követik majd az üzemszabályozási és a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatok. Ezzel a törvénycsomaggal szeretné a kormány hosszú távon szabályozni a magyar mezőgazdaság működési környezetét – mondta el Bányai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén, amelyen a testület a jogszabályt általános vitára alkalmasnak találta.
A földjog első számú alanya a földműves lesz

Fazekas Sándor az Országgyűlés őszi ülésszaka legfontosabb jogszabályának nevezte a földtörvényt, hiszen pótolhatatlan nemzeti vagyonról, a földről rendelkezik. A miniszter emlékeztetett arra is: tekintettel a terület fontosságára, a Vidékfejlesztési Minisztérium széles körű társadalmi vitát folytatott a törvénytervezetről, mielőtt az Országgyűlés elé terjesztette. Ebben a vitában részt vettek társadalmi és szakmai szervezetek, továbbá az ellenzéki és a kormányoldalhoz tartozó parlamenti képviselők. A javaslatról úgynevezett többkörös egyeztetést folytattak.

 

A földjog első számú alanya a törvényjavaslat elfogadását követően a földműves lesz, Magyarországon csak ők birtokolhatnak földet. A törvényjavaslat a birtokméretet 1200 hektárban maximálja, amely a jogszabályt a Tisztelt Háznak benyújtó tárca indoklása szerint biztosítja az élet- és versenyképes családi birtokok működését Magyarországon. Ez a birtokméret egy négyfős család megélhetéséhez szükséges, és a fejlesztéshez is biztosít teret. Az agrártárca és a kormány célja pedig az agrárközéposztály megerősítése.

Osztják az állami földeket
A kis- és közepes családi vállalkozások és állattartó gazdaságok megerősítését szolgáló 2011 októberében meghirdetett földhaszonbérleti szerződések keretében eddig 840 szerződést kötöttek, 18 300 hektárt osztottak ki. A földművesek átlagban 19-20 hektár földet vehetnek használatba.
Bírálatok

A jogszabálytervezetet több szervezet is bírálta a júliusi benyújtást követően. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége becslései szerint 40 milliárd forintnyi adókiesést, 100 milliárd forintnyi támogatást veszélyeztet, valamint 2 és fél millió földtulajdonost tart bizonytalanságban. Álláspontjuk szerint elkerülhetetlenül a termőföld árának csökkenéséhez vezet majd, és nem csupán az új hitelezést nehezíti meg, hanem az eddigi hitelállomány és eszközállomány sorsát is kérdésessé teszi.

A Bankszövetség szerint a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat, amely elsődlegesen a termőföld tulajdonjogának megszerzésére és a földhasználat rendszerének újraszabályozására irányul, jelenlegi tartalmával jelentősen megnehezíti a termelők, különösen a mezőgazdasági üzemek hosszú távú finanszírozását, és növeli a hitelezés kockázatát. A szakmai szervezet témában kiadott közleményében jelezte, hogy a mezőgazdasági vállalkozások által használt földterület maximálása 1200 hektárban nemzetgazdasági léptékű kérdéseket, az agrár-GDP visszaesését vetíti előre. A nagyüzemek által művelt földterület kényszerű csökkentése munkahelyek megszűnését, a termelőeszközök kihasználtságának csökkenését, így a hatékonyság romlását, és végső soron a vagyon leértékelését okozza.

Előírnák a mezőgazdasági alapismeretek meglétét

A kormány ugyan a bejelentések szerint már nem kívánja módosítani a tervezetet, de mint jelezték képviselői indítványok még lehetnek. A múlt héten több ilyen érkezett, ezek azonban az alapkérdéseket nem érintették. Turi-Kovács Béla, a Fidesz-frakcióban politizáló kisgazda képviselő mezőgazdasági alapismeretekhez kötné a termőföldtulajdon szerzését. Az indítvány szerint aki termőföldtulajdont kíván szerezni, de semmilyen mező-, illetve erdőgazdasági szakképesítéssel nem rendelkezik, valamint hároméves termelési gyakorlata sincs, csak abban az esetben juthat termőföldhöz, ha alapfokú vizsgát tett mezőgazdasági alapismeretekből. A honatya szerint a mezőgazdasági alapismeretek oktatását kötelezővé kellene tenni az általános iskolákban. Ez alól csak olyan városokban tenne kivételt, ahol a mezőgazdasági tevékenység nem jellemző, és helyette ipari, kisipari vagy kereskedelmi, szolgáltatási alapismeretek oktatása szerepel a tantervben.

A Kisgazda Polgári Egyesület elnöke egy másik módosító javaslatot is benyújtott az indítványhoz. Ebben kiegészítené a jogszabály preambulumát azzal, hogy - az alaptörvénnyel összhangban - termőföld tulajdonlására minden magyar ember a földtörvényben meghatározott térmértékig jogosult. Indoklása szerint a termőföld olyan nemzeti érték, amelyet minden tulajdonos csak korlátozott mértékben jogosult tulajdonolni. A képviselő szerint ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy a földtörvény szabályai szerint bármelyik helyben lakó szerezhessen termőföldet.

 

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo