Járműalkatrész-gyártás Magyarországon

A magyar ipar termelési értékének több mint az egyharmadát a gépipar állítja elő, melynek majdnem a 40%-át 1998-ban a közútijármű-gyártó ágazat (TEÁOR-34) biztosította.

A közútijármű-gyártás két meghatározó szakágazata a gépjárműgyártás (TEÁOR-3410), illetve a járműalkatrész-gyártás (TEÁOR-3430). A 90-es évtizedben a járműgyártás gyors fejlődése, illetve a jármű- és alkatrészgyártó multinacionális cégek Magyarországra való betelepülése következtében az alkatrészgyártó szakágazat gyors ütemben növekedett. Még lendületesebbnek bizonyult a fejlődés a járművillamossági termékek gyártása szakágazatban (TEÁOR-3161).

A termelés és az értékesítés számos kiemelkedő volumenű külföldi beruházás nyomán néhány év alatt mindegyik szakágazatban a többszörösére bővült. A belföldi értékesítés 1995-1996-ban ugyan erősen éreztették hatásukat a Bokros-csomag megszorító intézkedései, amelyek azonban a termelést és az összes értékesítést, pl. a járművillamossági termékek esetében egyáltalán nem vetették vissza, hiszen e szakágazatban már akkor nagymértékben exportorientált gyártás folyt.

Termelés, értékesítés
A két járműalkatrész-gyártó szakágazatban a 90-es évtized második felében a KSH statisztikái szerint a termelésben és az értékesítésben az alábbi fejlődési tendenciák mutatkoztak:

A termelési érték nagysága alapján jelentősebb súlyú közúti járműalkatrészek gyártásában (TEÁOR 3430) az értéknövekedés 1994-1998 között több mint hatszoros volt. A termelési érték az 1994. évi 37 milliárd forintról 1998-ig 231 milliárdra emelkedett. Eközben a gyártott volumen a két és félszeresére bővült.


A járművillamossági készülékek (TEÁOR 3161) csoportjában a fentieknél még gyorsabb volt a termelésnövekedés: 1994-98. között a termelési érték a hét és félszeresére (9,6 milliárdról 72,5 milliárd Ft-ra) bővült. A volumennövekedés ugyanakkor több mint négyszeres volt.
A kivitel értékének az összes értékesítést jóval fölülmúló növekedési üteme következtében az export aránya a kilencvenes évtized második felében az alkatrészgyártásban nagymértékben nőtt, tehát az exportorientáció az utóbbi évek során fokozódott. A villamossági cikkek tekintetében azonban - amelyek esetében az export aránya már a 90-es évtized elején kiugróan magas volt - 1998-tól fordulat jelentkezett, ekkor ugyanis a hazai értékesítés növekedése bizonyult erősebbnek.



A fokozódó exportorientációban a hazai kereslet korlátozottabb volta mellett elsősorban az játszik szerepet, hogy a betelepült nagy autógyári beszállítók - amelyeknek a termelésfelfutás is nagyrészt köszönhető - az előállított alkatrészeket gyakran teljes egészében exportálják, hiszen nem a magyarországi keresletre alapozva hoztak itt létre gyártókapacitásokat.

A nagy külföldi cégek betelepülése az utóbbi években az importot iserőteljesen fölfuttatta, hiszen ezek magyarországi tevékenységük során legnagyobb részben import alapanyagokkal, illetve félkész termékekkel dolgoznak. Amennyiben ugyanis magyarországi forrásból nem tudják megfelelő minőségben beszerezni a termeléshez szükséges termékeket, akkor azokat anyavállalataik beszállítóitól, illetve hagyományos partnereitől vásárolják meg. A magyarországi alkatrészgyártás importtartalma tehát az 1990-es években rendkívüli mértékben megnőtt.

Tulajdonosi struktúra, vállalati kör
A vizsgált termékcsoportok gyártóvállalatai a működtetett tőke alapján túlnyomó részben külföldi tulajdonban vannak, vagy legalábbis vegyes tulajdonú vállalatok. 1994-1998 között a két szakágazat jegyzett tőkeállománya az alábbi növekedést mutatta (1994=100)



A közúti járműalkatrészek gyártása szakágazatban a jegyzett tőke nagysága 1994-1998 között több mint a kétszeresére, 22,1 milliárd forintról 48,6 milliárd forintra nőtt. Nagymértékű volt a külföldi tőke részvétele a szakágazat megerősödésében, amely az 1994. évi kb. 4 milliárdos nagyságrendről közel 34 milliárd forintra nőtt. A teljes tőkén belüli hányada így közel 70 százalékra emelkedett.

A járműalkatrész-gyártás vállalati összetétele rendkívül változatos. A több ezer vagy közel ezer főt foglalkoztató igazi nagyvállalatok mellett számos középüzem, kisvállalkozás és egyéni vállalkozó is megtalálható a szakágazatban. A kettős könyvvitelt vezető (és a 3430-as szakágazatba sorolt) mintegy 150 vállalkozás 1998-ben összesen majdnem 19 ezer főt foglalkoztatott, közel kétezerrel többet, mint 1993-ban. A járműalkatrész-gyártás tehát bővülő munkalehetőségeket biztosít, amellett hogy a korszerűnek nevezhető ipari struktúrának ez az egyik fontos szegmense, ahol a magyar szaktudás és vállalkozói tevékenység együtt érvényesülhet.

A külföldi befektetésekkel és a szaporodó belföldi fejlesztésekkel párhuzamosan a beruházási tevékenység több, mint megtízszereződött 1993-1998 között. A fejlesztések eredményeként a tárgyi eszközállomány kétszeresére nőtt, és a kísérleti-fejlesztési tevékenység – bár hullámzóan alakult az évek során – sem esett vissza drasztikus mértékben. Ez azt jelenti, hogy a beszállítói státusz elnyerése ösztönzőleg hatott a vállalkozói réteg fejlesztési tevékenységére, ugyanakkor az is benne foglaltatik, hogy néhány külföldi cég, mint például a Knorr Bremse, nagyobb mértékben támaszkodik a hazai szellemi bázisra.


A járművillamossági termékcsoportra nem annyira a tőke- és anyag-igényesség, mint inkább a szellemi ráfordítások magas minősége és nagy mennyisége a jellemző. A járművillamossági szakágazat termékösszetétele rendkívül heterogén, a vállalati szervezeti összetétel azonban nem tükrözi a termékek sokféleségét. A szervezeti struktúrára inkább a nagyvállalati struktúra jellemző, emellett kisebb számban a közepes és kisvállalkozások, valamint egyéni vállalkozók is jelen vannak a termelésben.
A szakágazat jegyzett tőkéjének nagyságrendje és 1994-1998 közötti alakulása is azt támasztja alá, hogy a termékek jellege magasabb szervezettséget, műszaki színvonalat és szellemi ráfordítást kíván, nem annyira tőkeigényes a tevékenység, mint a másik szakágazatban. A jegyzett tőke nagyságrendje 1998-ban 5,9 milliárd forint volt, amiből 3,3 milliárdot tett ki a külföldi befektetések nagysága. Ez azt mutatja, hogy a járművillamossági tevékenység fejlesztését is jelentősen befolyásolta a külföldi tőke megjelenése. (1994-ben a külföldi tőke aránya az akkori 840 milliós jegyzett tőkén belül 33%-ot tett ki.)

A tulajdonosi struktúrában a csaknem 90 százalékos külföldi jelenlét mellett a belföldi társasági és magántulajdon jelentősebb, az állami tulajdoni forma gyakorlatilag elhanyagolható nagyságrendet képvisel. A külföldi befektetéseknek köszönhető, hogy a járművillamossági szektorban a beruházások 1993-1997 között 175 millió forintról csaknem 1 milliárd forintra emelkedtek. A fejlesztések döntően tárgyi eszközökben testesültek meg, de a szellemi javak is növekedtek, vagyis a fejlesztési tevékenység is megélénkült a szakágazatban. A foglalkoztatottak létszáma az 1993. évi alig több mint 1800 főről 1998-ra jóval 9 ezer fölé emelkedett.

Magyarországon alkatrészgyártással - beleértve a fő- és részegységeket, a villamossági cikkeket, illetve a járműgyártáshoz szükséges üveg- és vegyipari, kohászati, stb. cikkeket is - jelenleg mintegy 300-350 cég foglalkozik. Ezeket két kategóriába lehet sorolni.

Egyrészt működnek tőkeerős, sok esetben kizárólagos, de legalább többségi külföldi tulajdonban lévő, világszínvonalú termékeket előállító cégek, amelyek a nagy multinacionális autógyárak közvetlen, elsőlépcsős beszállítói (első beépítésű termékek szállítói).


Másrészt a hagyományos - a számarányukat tekintve többségben lévő - gyártók, akik tulajdonképpen inkább csak az alkatrészek másolására (alkatrész-utángyártás), jó esetben bérmunkára képesek. Ezek többnyire nem rendelkeznek megfelelő gyártási kapacitásokkal, kevés a jó szakemberük, és a termékfejlesztésre sincs lehetőségük, számos - főként pénzügyi - korlát miatt. Nekik inkább arra van esélyük, hogy a beszállítók beszállítóivá váljanak, ehhez is azonban tőkére és műszaki fejlesztésre lenne szükségük.
Az alkatrészpiac jellemzői
Magyarországon a járműalkatrész-igények alapvetően két tényezőtől függenek:

egyrészt az éves jármű-, fő- és részegység-gyártási volumentől, ami az un. első beépítésű alkatrészek iránti szükségletet határozza meg,


másrészt pedig a hazai autóállomány kor- és típusösszetételétől, ami a pótalkatrész-keresletet befolyásolja.
Az ipari összeszerelésre gyártott, un. első beépítésű alkatrészek piacán a gyártók egyre nagyobb hányada vesz részt. Ezen a piacon azonban rendkívül szigorú minőségi és egyéb feltételeknek kell megfelelni. Ezt - az ezzel járó költségeket (pl. a megfelelő minőségbiztosítási rendszer eléréséhez szükséges kiadásokat) - a hazai gyártók közül sokan nem képesek vállalni.

A pótalkatrészek piacát a kilencvenes évtized közepétől alapvetően túlkínálat jellemzi, hiszen Magyarországon az alkatrészek iránti kereslet beszűkült, a korlátozott fizetőképes kereslet miatt. A közútijármű-alkatrészek iránti keresletet elméletileg fokozza ugyan az a tény, hogy a járműpark elöregedett, paradox módon azonban ez egyben korlátot is jelent, hiszen a kiselejtezésre megérett járművek tulajdonosai az alkatrészpiacon sem jelentenek erős fizetőképes keresletet. Az alkatrészgyártóknak ezért rendkívül erős versennyel kell szembenézniük nem csupán a nemzetközi piacokon, de itthon is, hiszen a Magyarországra betelepült vállalatok termékei nagy kihívást jelentenek számukra.

Az előbbi kategorizálásnak megfelelően az alkatrészpiacon az értékesítési hálózat szintén kettős. Az első beépítésű alkatrészek forgalmazásánál a kereskedelmi hálózatot kikapcsolják, itt az alkatrészgyártók közvetlenül látják el az összeszerelő-üzemeket, a főegység-, vagy részegység gyártókat. A pótalkatrészek forgalmazása ugyanakkor viszonteladói bázison működik.

A beszállítói piac
A beszállítói piac "tárgyát" képező első beépítésű alkatrészek a teljes értékesítés jelentős hányadát teszik ki. Az ezek iránt megnyilvánuló keresletet elsősorban a hazánkba települt nagy multinacionális cégek oldaláról lehet bemutatni, azzal együtt, hogy ezek - a Suzuki kivételével - jelenleg még többnyire igen alacsony hányadban alkalmaznak magyar beszállítókat. Az alkatrészgyártás helyzetét mindenkor jelentősen befolyásolta a két nagy magyar járműipari gyártó (a Rába, ill. a súlyos időket átélt Ikarus) tevékenysége, fejlődése is.

Szakértők a magyar alkatrészgyártó cégek által jelenleg megcélozható beszállítói piac méretét 250 milliárd Ft-os nagyságrendűre becslik. Egyes vélemények szerint azonban az alkatrész-beszállítások önmagukban (tehát a szolgáltatások nélkül) csupán 50-60 milliárd Ft-ra tehetők. E háttéripari termelésben 180-200 cég vesz részt. A hazai vállalkozások az itt működő multinacionális autógyárak mellett azok nyugat-európai, sőt tengerentúli vállalatainak is szállítanak.

A multinacionális cégek közül a legtöbb beszállítóval a személygépkocsi gyártó Magyar Suzuki Rt. áll kapcsolatban. Mintegy 50 partnere között kis cégek és multinacionális nagyvállalatok is megtalálhatók. A végszereléssel együtt a Suzuki gépkocsik 65%-a magyar beltartalmú. A Győrben működő Audi Hungária Motor Kft-nél ugyanakkor a magyar hozzáadott érték (alkatrész, energia, nyersanyag, stb.) összege 1998-ban 42 Mrd Ft volt, ami a termelési értékének csak nem egészen a 10%-a. A motorokat, hengerfejeket, majd a tervek szerint 2001-től sebességváltókat gyártó Opel Magyarország Járműgyártó Kft. üzemeiben csupán 5% a magyar beszállítói arány. (A nagyüzemi gyártást 1992-ben megkezdett szentgotthárdi cégnél 1999-ig személyautó-összeszerelés - Astra, ill. 1999-ben Vectra - is folyt, ezt váltja föl a sebességváltó-gyártás.) A cég által vásárolt magyar alkatrészek kisebb része kerül felhasználásra a szentgotthárdi gyárban, a többi az európai Opel-érdekeltségekhez kerül. A beszállítások értéke 1998-ban 40 milliárd Ft volt (az energia- és szerszámkarbantartó szolgáltatással együtt). Az épülő új üzem, a sebességváltó-gyártás (negyedmillió darabos kapacitással) várhatóan jó lehetőségeket teremt a hazai beszállítóknak is. A Ford Hungária Kft. - amely zöldmezős beruházással Székesfehérváron hozta létre alkatrészgyártó-üzemét - 20% fölötti magyar beszállítói aránnyal működik, de a tisztán alkatrész-beszállítás itt is jóval kisebb, 10% alatti. (A Ford gyújtótekercseket, benzinszivattyúkat, indítómotorokat gyárt.)

A magyar cégek közül a beszállítók számára kiemelkedően fontos a Rábával való együttműködés is. A Rábának - amely maga is beszállít több járműipari világcégnek - több mint ezer beszállítója van, de nem minden partnere felel meg az egyre szigorodó követelményeknek. (A cég szerint az újak esetében 100 jelentkező közül 10% alatti azok aránya, akik alkalmasak a Rábának való beszállításra.) A Rába ezért olyan beszállítói mintaprogramban vesz részt - a Gazdasági Minisztérium, az MVA, a Citibank és a kereskedelmi kamarák közreműködésével -, amely a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének támogatását célozza. Ez a program a minősített alvállalkozók körét kívánja bővíteni, és kapcsolódik a vonatkozó kormányprogramhoz. Célja, hogy az alvállalkozókat felkészítsék az uniós csatlakozás utáni együttműködésre.

A jelentősebb beszállítók
A multinacionális autógyártók Magyarországra vonzották a nekik hagyományosan dolgozó beszállítókat is. A kábelköteg gyártó japán Sumitomo például kifejezetten azért létesített zöldmezős beruházást Magyarországon, hogy a Suzuki igényeit biztosítsa. Szintén ilyen célból, zöldmezős beruházásként jött létre Tatabányán a német Otto Fuchs Metallwerke és az amerikai Superior Industries holland leányvállalatának közös cége, a Suoftec Könnyűtermék-gyártó és Forgalmazó Kft, amely préselt és öntött keréktárcsákat állít elő. A 15 milliárd forintos beruházással épült, 70 millió dolláros jegyzett tőkéjű cég az európai autógyártókat célozta meg. Megrendelői között van az Audi, a Daimler Benz és a BMW is. Az 1998-ban 60-70%-os kapacitás-kihasználtságot elért tatabányai Souftec-üzemben folyik a negyedik gépsor felszerelése, amellyel a kapacitás évi 2 millió darabra nő.

Ugyancsak zöldmezős beruházásként alakult meg a japán Toyota Motor konszern érdekeltségébe tartozó Denso cég üzemanyag-adagoló gyára Székesfehérváron. Itt 26 ezer négyzetméteres csarnokot létesítenek, ahol 2000-ben 180 ezer darab befecskendező szivattyú gyártását tervezik. A 100 millió dolláros befektetéssel létesülő gyár többnyire exportra termel majd, elsősorban a Lengyelországban telephellyel rendelkező Isuzu számára, de nyugati autógyárak felé is terveznek értékesítést.

Szintén zöldmezős beruházásként jött létre Gödöllőn a United Technologies Automotive, amely kábelkorbácsokat állít elő. Ugyanerre szakosodott a Michels Kabel móri leányvállalata és a Packard Electric szombathelyi üzeme. Több más neves cég is Magyarországra telepítette a nehezen gépesíthető kábelkorbács-gyártást.

Számos cég a privatizáció során jelent meg az autóiparhoz is kötődő háttérágazatokban. A holland AKZO például a TVK-val alapított vegyes vállalatot festékgyártásra. A német Knorr Bremse 1989-ben Kecskeméten és Budapesten vásárolt üzemeket. A kecskeméti gyárban döntően korszerű fékberendezéseket gyártanak és, ami különösen kedvező a magyar járműalkatrész-gyártás jövőjét illetően, itt fejlesztenek is. A gyárban ABS fékrendszerek mellett DSC vezetésstabilizáló rendszerek, fékszelepek és vasúti fékrendszerek is készülnek.

A német ZF a Csepel Autó egri sebességváltó gyárát vette meg, ahol 120 millió DEM-es beruházással korszerűsítette a sebességváltó-gyártást. A dél-koreai Daewoo vásárlása révén tulajdonába került az MGM Rt. Innen tervezi ellátni a lengyel és román összeszerelő üzemeit gördülőcsapágyakkal.

A francia Michelin konszern a Taurus-ban vásárolt érdekeltséget és – bár nem kifejezetten járműalkatrészről, hanem gumiipari késztermékről van ez esetben szó – a privatizációval a magyar autó-abroncsgyártás is felzárkózott a korszerű autóipari háttériparhoz.

Jelenleg több mint 100 kis- és középvállalat gyárt járműipari alkatrészeket, és további 20-30 kisvállalat különféle elektromos, sajtolt- és forgácsolt fém, illetve műanyag alkatrészeket. A legismertebb műanyag-alkatrészgyártó cég a Happich-Pemü Alkatrészgyártó Kft. A fém-alkatrészek körében például a Daikin-Bakány Kuplung Kft. kuplungtárcsát és kuplungszerkezeteket szerel össze, míg a szombathelyi Lamellen und Kuplung (LUK) német cég tengelykapcsolókat gyárt. A Berva Finomszerelvény-gyártó Rt a Suzukinak készít lengéscsillapítókat, a Fordnak pedig különféle alkatrészeket. A Videoton Holdig Rt autó-elektronikai részegységeket gyárt. A német VAW Győrben létesített öntödét, ahol hengerfejeket, a KAMM Metallwerke és a Magyar Alumínium RT közös vállalata pedig Várpalotán öntvényeket állít elő. Az IMAG Kft (Ikarus Móri Alkatrészgyártó Kft) magas színvonalon készít utas-és vezetőüléseket és karosszéria elemeket. A cég a Suzuki személygépkocsi-ülésekhez háttámlát és ülőlapot gyárt.

Az autóipari beszállítók között számos, magas színvonalon termelő kisvállalkozó működik. Az 1990-ben létrehozott Autron Kft. személygépkocsikhoz készít alkatrészeket. A Bakony Művek Autóalkatrész-gyártó Rt. 1974 óta foglalkozik szerelés- és adagolás-technikai eszközök, berendezések tervezésével és gyártásával. A BMT Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 1993 óta gyárt autó- és motoralkatrészeket, valamint egyéb forgácsolt alkatrészeket. Acél- és fémszerkezeteket állít elő, de foglalkozik lemezmegmunkálással is. Termékei közül legjellemzőbbek a nagy sorozatban előállítható 10,0-73,0 mm-es átmérőjű autó- és motoralkatrészek. Az Eltec Elektronikai Kft. kábeleket gyárt mind személy, mind pedig teher-gépkocsikhoz és autóbuszokhoz. Ezen kívül mágnes-tekercsek és elektronikus készülékek is szerepelnek a profiljában. Az általa készített alkatrészeket többek között a Mercedes, a VW és a Suzuki is felhasználja.

A Héfál Kft-t 1996-ban személy- és teher-gépkocsikhoz flexibilis gumi, valamint fém és fékcsövek gyártására hozták létre. Az olaj-hidraulikus fékrendszerek kiegészítőinek előállításán kívül a cég féktömlőket is gyárt sűrített levegővel működő fékrendszerekhez. Az Ikarus Főnix Kft 1993-ban alakult az Ikarus csoport részeként, elsősorban kamion-alkatrészek gyártására. Az alapprofil mellett egyidejűleg 1200 különböző járműalkatrészt is készít, és számos nyugat-európai céggel áll kapcsolatban. Az Ikarus Préstechnikai Kft. a csaknem 100 éve alapított Ikarus Járműgyártó (ma Rt) bázisán jött létre, szintén 1993-ban. Korábban főként autóbuszokhoz karosszéria elemeket készítettek, újabban lemezalkatrészeket is gyártanak, elsősorban személygépkocsikhoz. A K&K '95 Bt fékcsöveket és féktömlőket készít olyan nagy cégeknek, mint például az Audi, a BMW, a Fiat, a Ford, a Honda, a Lada, a Mazda, az Opel, a Renault, a Toyota és a Volvo.

A Klíma Kft évtizedek óta készít belső égésű motorokhoz mind olajfürdő, mind papírbetétes levegőszűrőket és szűrőrendszereket. A MOM Gépipari Rt fő profiljába a rudazat és a vontatószerkezetek készítése tartozik, amelyeket tengelyekhez és fékekhez állít elő mind automatikus, mind pedig kézi vezérlésű kivitelben. A Metallteam kisvállalkozás keleti típusú gépjárművek és autók alkatrészeinek forgácsolásával, gyártásával foglalkozik 1971 óta.

A beszállítói célprogram
A Gazdasági Minisztérium egyik kiemelt programjának tekinti a Beszállítói Célprogramot, amelynek alapja egy információs csomag, a célprogram kedvezményezettjeinek szóló kézikönyv, illetve adatbázis. Az információs csomag integrált formában, korszerű adathordozókon, (Floppy, CD) az ITD-Hungary és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány regionális hálózatán, a szakmai, valamint az érdekképviseleti szervezeteken (kamarák, szövetségek) keresztül eljuthat mindazon vállalkozásokhoz, amelyek részt kívánnak venni a Célprogramban.

A Beszállítói Célprogram fő működési tere és célja a jelenleginél szélesebb és erősebb, konvertálható piaci lehetőségekkel rendelkező középvállalkozói kör kialakulásának támogatása, valamint a hozzájuk szervesen kapcsolódni képes kisvállalkozói réteg fejlődésének elősegítése.

Azok a vállalkozások, melyek kielégítik a Célprogramba kerüléshez és az ott folyó felkészítésben való részvételhez szükséges minőségi követelményeket, folyamatosan kerülnek felvételre egy adatbázisba az üzletviteli, általános gazdálkodási és műszaki elvárások teljesítésének időpontja szerint.

Ezzel egy minősített és állandóan bővülő beszállítói kör alakul ki Magyarországon, melynek tagjairól, azok termékeiről és gyártási kapacitásáról a hazai és külföldi nagyvállalatok naprakész információkat kaphatnak az adatbázison keresztül.

A Célprogram egyben információs segítséget nyújt a magyar kis-, és középvállalatoknak. Tájékoztatja a magyar cégeket a nemzetközi beszállítói követelményekről és trendekről, oktatási és képzési lehetőségeket valamint információkat nyújt a pénzügyi támogatások lehetőségeiről. Az ITD-Hungary közreműködésével a Beszállítói Célprogram keretében rendezvényeket (Beszállítói Fórumokat és Üzletember Találkozókat) szerveznek, az ország különböző területein. A Célprogram kiemelt feladatai közé tartozik a kis-, és középvállalatok innovációs tevékenységének ösztönzése, illetve erősítése. Általános tendenciának tekinthető, hogy a beszállítók nemzetközi piacán azok a vállalkozások tudnak tartósan megrendeléshez jutni, amelyek a termék továbbfejlesztésével is foglalkoznak, ahol egy helyen összpontosul a termékfejlesztés, a gyártásfejlesztés és a minőségbiztosítás.

A multinacionális cégek közül elsőként a Suzuki vesz részt a kormány által életre hívott háttéripari beszállítói programban. A Gazdasági Minisztériummal és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodás szerint a "Suzuki-s" mintaprogramban az MVA segíti a beszállítókat a különböző - pl. munkaszervezési, technikai, logisztikai, hitelfelvételi - gondjaik megoldásában, vagy az ISO 9000 és a QS 9000 minőségi tanúsítvány megszerzésében. A Magyar Suzuki eddig nem követelte meg beszállítóitól ezeket a tanúsítványokat, de a 2000 januárjától indult kisautó-programjában már csak olyan vállalkozások kaphatnak megbízást, amelyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek. A General Motors céggel zajló közös fejlesztés arra is lehetőséget ad, hogy a magyar Suzuki-beszállítók megjelenjenek termékeikkel a lengyel piacon. (A GM a tervek szerint Lengyelországban évi 120 ezer kisautót fog gyártani.)

Külkereskedelem
A járműalkatrészek és járművillamossági cikkek a magyar külkereskedelmi forgalomban fontos szerepet játszanak, s az abból való részesedésük az elmúlt évtized során jelentősen növekedett. Az ide sorolható árukörök együttes exportja 1998-ban közel 3,7 milliárd, importja pedig 2,25 milliárd USD-t tett ki, ami azt jelenti, hogy ezek ekkor a teljes magyar külkereskedelmi forgalom 16%, illetve 9%-át biztosították. Az általános képet természetesen nagymértékben befolyásolja az a tény, hogy ez az óriási értékű forgalom túlnyomó - és növekvő - hányadban a vámszabad területeken zajló (sok esetben bérmunka-jellegű) gyártáshoz kapcsolódott.

Áruszerkezet: A járműalkatrészek, fő- és részegységek, illetve tartozékok külkereskedelmét - a gyártáshoz hasonlóan - a termékek rendkívüli sokfélesége jellemzi. Összefoglalóan megállapítható, hogy a motorok és alkatrészek a vizsgált árucsoportok között mind az exportban, mind az importban továbbra is kiugróan nagy súlyt képviselnek, sőt részesedésük az elmúlt évek során még jelentékenyen tovább növekedett. A teljes forgalmat illetően a megoszlási adatok az alábbi képet mutatják (a fő termékkörök kiemelésével):

A 8708-as alkatrész termékcsoportba rendkívül sok áruféleség van besorolva, de mind az export, mind az import rendkívül nagy hányadát (a vámmentes forgalomban 80-90%-át, az általános kereskedelemben 55-60%-át) 8-10 termékkör biztosítja. A legfontosabbak között az importban egyebek mellett karosszéria-alkatrészek, biztonsági övek, tengelykapcsolók, lökhárítók, sebességváltók, különféle mezőgazdasági és tehergépjármű-alkatrészek szerepelnek. A legnagyobb exporttételek között kiemelkednek az ipari összeszerelésre szánt meghajtótengelyek (mezőgazdasági. traktorokhoz, terepjárókhoz), a mezőgazdasági- és tehergépjármű-alkatrészek, sebességváltók, illetve biztonsági övek.

Dinamika: A járműalkatrészek, fő- és részegységek, illetve tartozékok külkereskedelmi forgalma rendkívül dinamikusan fejlődik. A növekedés húzóerejét - figyelembe véve a forgalmi értékek nagyságrendjét is - tartósan a vámszabad forgalom, s azon belül mindenekelőtt a kiugró értéket képviselő motor- és motoralkatrész-forgalom jelenteti. A Nyugat-Magyarországon zajló motorgyártástól, illetve a főként ehhez kapcsolódó motoralkatrész-forgalomtól eltekintve is azonban gyors fejlődést lehetett regisztrálni az elmúlt években.

Relációs jellemzők: Mind az exportban, mind az importban néhány országgal bonyolódik a kereskedelem jelentékeny hányada (elsősorban Németország, Ausztria, Japán, USA, Belgium). Ez nem utolsó sorban a vámszabad területi forgalom nagy súlyából adódik. A legkiemelkedőbb partnerek azok az országok, amelyek multinacionális cégei betelepültek hazánkba, és itt folytatnak gyártó/összeszerelő tevékenységet Ehhez az összeszerelésre, illetve feldolgozásra kerülő termékek nagyrészt külföldről érkeznek, majd a végtermék túlnyomó hányadban (gyakran kizárólagosan) a külpiacokra kerül vissza.

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo