Kell-e aggódni a magyar növekedés miatt?

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy idén lényegében stagnálni fog a magyar gazdaság. A kormány szerint ugyanakkor a magyar gazdaságpolitika pénzügyi stabilitásra és reformokra épül, amely megteremti az egészséges növekedés alapjait. A HBLF pénzügyi konferenciáján ütköztek a vélemények.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az IMF szakértői nemcsak most, hanem közép- és hosszú távon is aggódnak a magyar növekedés miatt, mert annak hiánya ördögi kört teremthet, ami a GDP-arányos adósságszintre is hatással van. "Nem tragikus a helyzet, de nagyon nehéz" – mondta a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) kerekasztal-beszélgetésén Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője az MTI összefoglalója szerint. A kockázati megítélés és a likviditási helyzet jelentős nemzetközi javulása ellenére továbbra is volatilis a világpiaci környezet. Az olyan kis, nyitott országok, mint Magyarország, amelyeknek évről évre jelentős finanszírozási szükségletük van, ki vannak téve a befektetői hangulatban bekövetkező hirtelen változásoknak – tette hozzá az irodavezető.   

Nem az a kérdés, hogy mennyi a hiány

Az IMF-nek egyáltalán nincs problémája a költségvetési konszolidáció méretével, és teljesen támogatja a kormány elkötelezettségét a 3 százalék alatti hiány megtartása mellett. "Ez nagyon jó és nagyon fontos". Nem az a kérdés ugyanakkor, hogy mennyi a hiány, hanem az, hogy miként érik azt el, hiszen jelenleg nagyon kevés mozgástér van a költségvetésben – emelte ki Iryna Ivaschenko, aki utalva az első Széll Kálmán-terv pozitív példájára úgy fogalmazott: a kiadásokon és adóstruktúrán kell dolgozni, hogy a kormánynak ne kelljen új intézkedéseket kitalálnia, amikor világossá válik, hogy nem teljesül a hiánycél. "Nemcsak a nemzetgazdasági miniszternek és a minisztériumi szakértőknek okoz fejfájást, ha folyamatosan ki kell igazítani, hanem a gazdaság többi szereplőjének is" - tette hozzá.

Fellegi Tamás korábbi nemzeti fejlesztési miniszter, Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti képviseletének vezetője, Czakó Borbála, a HBLF elnöke, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a HBLF által szervezett pénzügyi konferencián.
Fotó: MTI

Iryna Ivaschenko emlékeztetett: 2012-ben jó néhány ilyen intézkedéscsomag volt, amelyek megnehezítették a hosszú távú tervezést. Ami kell a jelenleg rendkívül alacsony, 1-1,5 százalékos potenciális növekedési ütem emeléséhez, az a hosszú távú tervezés. Az IMF magyarországi képviselője szerint ha megszűnik ez a bizonytalanság, akkor az költséghatékony módon járul hozzá a növekedéshez és a bizalom helyreállításához.

A hitelezés beindulására még várni kell

A hitelezés beindítása szempontjából Magyarország egy-másfél évre van attól a "varázslatos pillanattól", ahol már a mélypontról elindulhat a hitelállomány bővülése - emelte ki a kerekasztal-beszélgetésen Raffaella Tenconi, a Bank of America Merril Lynch elemzője.

A kormány - sokat vitatott - intézkedése kétségkívül hozzájárult a devizahitel-állomány csökkentéséhez és a bankok hitel-betét aránya a korábbi 140 százalékról immár 100 százalékra csökkent. A szakember emlékeztetett arra: ázsiai példák mutatják, hogy addig nem indul be a hitelezés, amíg ez az arány el nem éri a 70-80 százalékot.

Kell a B-terv az üzleti bizalom javítására

A kormány reformelkötelezettségének legjobb horgonya egy IMF-megállapodás lenne Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének elemzője, annak ellenére, hogy Magyarországnak sohasem volt szüksége az IMF pénzére.

Magyarországnak vannak erősségei
Timothy Ash szerint nem kellene sok ahhoz, hogy Magyarországon a dolgok megforduljanak, hiszen a gazdaságnak vannak erősségei. Példaként említette, hogy pozitív a folyó fizetési mérleg, és jó hagyományai vannak a külföldi működőtőke beáramlásának. A szakember amellett érvelt, hogy a kormány kössön békét a külföldi vállalkozásokkal és bankokkal. "Mindenki elkövet hibákat, például a bankok is devizahiteleket folyósítottak, de meg kell húzni a választóvonalat".
A jelenlegi kormány a valódi gazdasági problémákat próbálja kezelni, de amit tesz, az nem működik. "Ekkor kell egy B-terv az üzleti bizalom javítására, és erre jó lehet egy IMF-program" - tette hozzá Timothy Ash.

A közgazdász Magyarország pénzügyi stabilitása szempontjából a legnagyobb kockázatot abban látja, hogy "mindannyian tévedtünk és a világgazdaságban mégis lesz növekedés". Amint az emberek elkezdik kiárazni az olcsó jegybanki likviditást, akkor problémákkal szembesülhetnek az olyan országok, amelyeknek jelentős a finanszírozási szükségletük, strukturális kihívásokkal kénytelenek szembe nézni és ráadásul még választások is közelednek.

Csak ki kellene menni Londonba...

A magyar gazdaság szempontjából minden "a bizalomról, nyitottságról, transzparenciáról és a potenciális növekedési ütemről szól" Peter Attard Montalto szerint. A Nomura elemzője kiemelte: a bizonytalanság beszüntetéséhez "a miniszternek csak ki kellene mennie Londonba köszönni a befektetőknek", ami nem történt meg 2010 óta.

A kormány erre az évre vonatkozó 0,9 százalékos növekedési célja ugyanakkor a szakember álláspontja alapján teljesen irreális. Azt kell mondani, hogy 0 százalék lesz a növekedés és egy nagy lépéssel kiigazítani a költségvetést - mondta, hozzátéve, hogy így akár az év végén pozitív meglepetésnek lehetne örülni.

Növekedési trendfordulóra van szükség

Aktív kockázatkezeléssel tartható a kormány 3 százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiánycélja - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a HBLF-en tartott előadásában. költségvetésnek egyaránt vannak technikai és a makrogazdasági negatív kockázatai, jóllehet nem valószínű, hogy ezek mindegyike egyszerre teljesül.

A technikai kockázatok között említette az E-útdíj bevezetésének esetleges késlekedését, a pénztárgépek adóhatósági bekötését, illetve az állami tranzakciós illetékből származó bevételeket, míg a makrogazdasági kockázatok között az eltérő kamat- és növekedési pályából adódóan elmaradó adóbevételeket.

A közgazdász szerint a technikai kockázatok mintegy 385 milliárd forintnyi költségvetési bevételt érintenek, míg a makrogazdasági kockázatok 351 milliárd forintnyit. Ezzel szemben áll a  költségvetés 400 milliárd forintos szabad tartaléka, illetve a 100 milliárd forintos általános tartalék, illetve 30 milliárd forint többlet, amely a munkahelyvédelmi akcióterv új adóinak alacsonyabb igénybevételéből származik - tette hozzá.

Kovács Árpád szerint nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaságban növekedési trendfordulóra van szükség. Úgy fogalmazott: "reméljük, hogy 2013 második felében lesz változás".

Cséfalvay Zoltán
Fotó: MTI

Vannak már pozitív jelek 

A stabilitási lépések és a reformok, valamint a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés lehetővé teszi, hogy Magyarország visszatérjen az 1990-es évek sikeres "sztorijához", a kicsi, nyitott, exportorientált gazdasághoz - - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.

Ennek jelei már most is látszanak, hiszen Magyarország a 9. helyre került az Ernst and Young legújabb globalizációsindex-rangsorában - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, hozzátéve, hogy a GDP-arányos export 93 százalék, miközben az exporton belül a magas hozzáadott érték aránya megközelíti a 20 százalékot.

A stabilitási lépések megvalósításakor a kormány a válság terheinek és kockázatainak megosztásra törekedett - mondta az államtitkár. A reformok közül kiemelte a közszféra reformját, amely a méretgazdaságosságot célozta meg a megyei és járási rendszer átalakításával, a munkaerő-piaci reformot, amely a rugalmas munkaerő-piaci szabályozást mozdítja elő, az intézményi reformokat, közte az új összetételű Költségvetési Tanácsot.

Kiszámíthatóság, hitelesség, stabilitás, bizalom

Ma Magyarország legnagyobb gondja a gazdasági növekedés hiánya, a növekedéshez pedig kiszámíthatóság, hitelesség, stabilitás és bizalom kell - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az összejövetelen.

A közérdeket mindenek fölé kell emelni
A jó kormányzás gyakorlatát kell bevezetni Magyarországon, amelynek alapelve, hogy a közérdeket mindenek fölé kell emeli - mondta Bajnai Gordon volt miniszterelnöke a HBLF rendezvényén, s egyben bejelentette: a Haza és Haladás Egyesület a jövő héten ismerteti gazdaságpolitikai vitaanyagát. A mostani kormány intézkedéseit három kategóriába sorolta, amelyek: elindítani, leállítani, illetve megtartani.
Álláspontjuk szerint el kell indítani a bizalomerősítést egy olyan csomaggal, amely többletgaranciákat ad arra nézve, hogy érdemes Magyarországon beruházni. Ezt olyan adóalkotmánnyal lehet elérni, amely nem adószinteket és -módokat rögzít kétharmados törvényben, viszont világosan elmondja: milyen menetrendben, milyen konzultációkkal, hányszor és milyen adókat lehet bevezetni.
Az ellenzéki politikus szerint le kell állítani "azt, ami a minimálbérrel történik". A minimálbéren élők zsebében most 11 ezer forinttal kevesebb pénz marad minden hónap végén, mint 2010-ben.
A megtartandó elemek között pedig az önkormányzati rendszer reformját említette a volt miniszterelnök, hiszen "régóta kívánatos", hogy az önkormányzati egységek száma 3200-ról 200 környékére csökkenjen. Fontos korrekció lenne azonban szerinte, hogy a megmaradjon a magyar önkormányzatiság.
A mindenkori kormányzás fő célja a gazdasági növekedés, a kivívott eredményeket, azaz az adósság csökkentését és a hiány tartását is veszélyezteti a növekedés hiánya. Jelenleg a magyar gazdaság potenciális növekedése nulla közeli - emelte ki a szakember.

A költségvetésnek ugyanis rengeteg stabil és inflációt követő folyamatos kiadása van, s ha a növekedésből származó bevételek nem emelkednek, akkor a pénzügyi stabilitás is veszélybe kerülhet, illetve újabb kiigazításokra lehet szükség - magyarázta az MNB korábbi elnöke. Gazdasági növekedés elképzelhetetlen a pénzügyi közvetői rendszer szerepének újraértékelése nélkül - figyelmeztetett előadásában. "A bankok, a biztosítók és a tőzsde a magángazdaság lelke, ha ezeket visszaszorítjuk, a gazdasági növekedés fullad le" - tette hozzá.

Járai Zsigmond szerint egy az IMF-fel kötött megállapodás nemcsak évente csaknem 100 milliárd forint kamatmegtakarítást jelentene az országnak, hanem stabilizációs szerepe is lenne, illetve biztosítást jelentene a bankszektor és a vállalati szektor számára.

 

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo