Kevesebben reggeliznek, a hideg vacsora pedig háttérbe szorítja a meleget

A felnőttek háromnegyed része táplálkozik többé-kevésbé rendszeresen, míg egynegyed inkább rendszertelenül. Az étkezési szokások leginkább a vacsoránál változtak. Jó húsz százalékkal csökkent ugyanis azok aránya, akik rendszeresen esznek esténként meleg ételt, és ugyanakkor többen lettek a hideget előnyben részesítők. Ezt a GfK Piackutató Intézet állapította meg, amely 1989 óta rendszeresen felméri az étkezési szokásokat.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A meleg vacsora háttérbe szorulásában valószínűleg szerepet játszik, hogy egyre csökken a főzni szeretők aránya. Főleg a nők körében. Amíg ugyanis a válaszadó nők 88 százaléka főzött szívesen a legelső, tizenkét évvel ezelőtti kutatás során, addig idén áprilisban már csak 76 százalék. „Nem főz szívesen” a korábbi kutatások során feltárt 10-14 százalék után a nők 13-17 százaléka a legutóbbi években. Ugyanakkor a főzni nem tudó nők alacsony aránya megduplázódott, és 2-ről 4 százalékra nőtt.

Az esténkénti meleg ételt főleg a férfiaknál váltotta fel a hideg, az érettségizettek vagy annál alacsonyabb végzettségűek körében, továbbá az 5000 lakosúnál kisebb és a nagyobb vidéki városokban élőknél. A nőknél már többségbe kerültek az esténként hideg ételt fogyasztók.

A naponta meleget vacsorázók aránya tizenkét éve 42 százalékot tett ki, idén pedig 34-et. A hasonló rendszerességgel hideget vacsorázóké pedig 30-ról 33 százalékra emelkedett ugyanebben az időszakban.

Az étkezési szokásokra vonatkozó kérdéseket a 15 éves és idősebb felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 főnek személyesen tették fel idén áprilisban. A válaszadók közel 70 százaléka az ebédet tartja főétkezésnek, a többiek pedig a vacsorát. Ezek az arányok enyhe ingadozásokkal egyformák tizenkét éve hasonlóak.

A naponta reggelizők aránya enyhe csökkenést mutat. Az első felmérésnél még a válaszadók 76 százaléka evett reggelenként rendszeresen, idén már csak 70 százalék. Nőtt viszont a majdnem sohasem reggelizők aránya, 6-ról 11 százalékra. Főleg a 29 évesnél fiatalabbak körében jellemző a reggeli elhagyása.
A GfK kutatása azt is megállapította, hogy az egészséges táplálkozás igazi térhódítása még mindig várat magára. Ugyanis az 1989. évi 16 százalékkal szemben idén a felnőttek mindössze 13 százaléka állítja magáról, hogy nagyon odafigyel az egészséges étkezésre.

Ez meglepő, és fő oka feltételezhetően az, hogy azóta az egészséges táplálkozás fogalma is átalakult. Például akik a zsírral való főzésről áttértek az olajra, azok számára ez a szokásváltás olyannyira természetes lehet, hogy zömük ezt aligha számítja az egészséges étkezésre való törekvéshez. Ugyanakkor az egészséges táplálkozás a korábbiakhoz képest több követelményt állít az érdekeltek elé. Például a bio élelmiszerek beszerzésének nehézségeit.

Az egészséges táplálkozáshoz való hozzáállásnál csökkennek a férfiak és nők közti különbségek. Amíg ugyanis a nők aránya majdnem kétszer akkora volt korábban, mint az egészséges étkezésre törekvő férfiaké, addig most már csak 15-11 százalék a nők és férfiak mutatószáma.

További kedvező változást jelent, hogy csökkent azok aránya, akik azt eszik, ami ízlik nekik, és más szempontokat nem vesznek figyelembe. Ők korábban a válaszadók 39 százalékát tették ki, most viszont már csak 30-at. Nőtt viszont a normál étrendet követők tábora, 44 százalékról 54-re.

Közép-európai összehasonlítás
A lengyelekhez, de különösen a csehekhez képest a magyaroknál sokkal inkább jellemző a rendszeres étkezés. Ez ugyanis nálunk a válaszadók 74 százalékára érvényes, szemben a lengyelek 62 és a csehek 55 százalékával.

A prágai és varsói GfK intézetek legutóbbi felmérései szerint a magyarok napi átla-gos 3,1-szeri étkezésével szemben a lengyelországi középérték 3,5, míg a csehországi 3,7. A reggelinél érdekes, hogy a lengyelek 85 százaléka fogyasztja naponta, míg a magyarok 72, s a csehek 65 százaléka.

A mindennapi meleg vacsora magyar specialitásnak látszik, még úgy is, hogy csökken a népszerűsége. Amíg ugyanis a magyarok közel egyharmada szokott esténként rendszeresen meleget enni, addig a cseheknek csak 24, a lengyeleknek pedig 18 százaléka. Ugyanakkor Lengyelországban minden második válaszadó hideg vacsorát eszik minden nap.

A főzés a környező két országban jóval kevésbé elterjedt, mint itthon. A lengyel nők valamivel kisebb aránya, 74 százaléka tud is, szeret is főzni. Ugyanezt a cseh nők közül csak 50 százalék mondja el magáról.

Az egészséges táplálkozásra törekvők aránya Lengyelországban éppen meghaladja a 10 százalékot, és így alacsonyabb a magyarnál.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo