Kína vállalkozói és pénzemberei a belföldi piac elmúlt évtizedben tapasztalt, robbanásszerű növekedésének köszönhetően igencsak tőkeerősek lettek. A mára lelassult növekedés, az emelkedő működési és tranzakciós költségek s az elavult, lecserélésre váró technológiák ma már mind az ellen szólnak, hogy hazai földön fektessék be fölös pénzeiket. Elemzők szerint Kína a világ második legnagyobb nemzetgazdaságaként úgy tekint Európára, mint arra a kontinensre, ahol minden eladó. Többéves trend látszik ezzel megfordulni, hisz a kínai tőke korábban Afrikát és Dél-Amerikát részesítette előnyben.
(Csakhogy a kínai terjeszkedésnek van egy sötét oldala is.)
2009-ben úgy nyilatkozott a kínai kormány felmérésében megkérdezett 3000 vállalkozás egyharmada, hogy már fektetett be Európában. A cseh cigarettagyártól a családi tulajdonban lévő olasz és belga csokoládéüzemeken át az üveggyárakig a kínaiak szinte mindenféle és -fajta vállalkozásban érdekeltek az öreg kontinensen. Anglia kitüntetett figyelemben részesül: a 2009 óta eltelt években a földrészünkre irányuló kínai invesztíció negyede itt kötött ki. Olaszország is vonzza a kínai tőkét, ami öt év alatt 35 vállalatban jelent meg.
A Wall Street Journal riportere azonban végighallgatott egy brüsszeli üzleti tárgyalást, ahol a tanácsadó azt magyarázta a Bright Food kínai élelmiszergyár képviselőjének, hogy Kelet-Európában nagyobb a hajlandóság a cégeladásra, mint Nyugaton, de kisebb is a tudástranszfer céljából hasznosítható technológiai know how, mint Európa másik felén.
Tény, a kínaiak tapasztalattal bíró, jól megalapozott vállalkozásokat keresnek. A többség a magas hozzáadott értéket generáló ágazatokban érdekelt, mint az IT, a telekommunikáció vagy a készülékgyártó szektor. Az eladósorba került európai cégeknek a tulajdonosváltás általában megnyitja a kínai piacot. A Putzmeister német cementszivattyú-gyártó bevétele 20 százalékkal nőtt emiatt, miközben az új tulajdonos garanciát vállalt rá, hogy hosszú távon biztosít munkát az állománynak. A kirúgások ritkák. A Benelli olasz motorkerékpárgyár vezetőjének távozása – mert a cégreform hatása túl lassan jelentkezett, és az új tulajdonosok gyorsabb eredményeket vártak – kivételnek számít.
Az európai terjeszkedést az is elősegítette, hogy az eurózóna válsága miatt zuhant a cégek részvényárfolyama, így olcsóbban lehet megszerezni sok nagy múltú vállalatot. A kínai befektetések Európában 2011–2012-ben számos, csőd szélére került vállalkozást mentettek meg, állásokat segítettek megőrizni, és közel 100 ezer újat teremtettek – derült ki az Antwerpeni Management School jelentéséből.
Bár a China Daily amerikai kiadása szerint az európai cégek kezdenek kikecmeregni az eurózónát sújtó nemzeti adósságválságból, áruk még mindig elég mérsékelt – az öreg kontinens cégei akár 30 százalékkal is olcsóbbak, mint amerikai versenytársaik –, így megéri a kínai befektetőknek. És nem kizárólag a tőzsdei cégek lehetnek érdekesek. A CNN tudósítása szerint Olaszországban megszorult kisvállalkozásokat – például pékségeket, cukrászdákat – is bekebeleztek a kínai befektetők. És bár a nagy cégek vezérkarait a Time magazin cikke szerint se bocsátotta el az új tulaj, a kkv-k esetében ilyen statisztika még nem készült.
De nem csak a magánbefektetők tartják ígéretes terepnek Európát. Kína 4248 milliárd dollárnyi megtakarítással (Világbank, 2012) rendelkezik, így az állami alapok is fürkészik az európai piacokat. Előszeretettel vásárolják be magukat például a közműszolgáltatókba. A Kínai Népbank például hárommilliárd dollárt fektetett olasz cégekbe, dacára annak, hogy Itália eddig stagnáló gazdasága idén recesszióba csúszott. Magyarországon eddig csak az államkötvények vonzottak kínai tőkét.
Vétóznának
AZ Egyesült Államokban a szabályozó szervezetek többször blokkoltak kínai felvásárolásokat nemzetérdekekre hivatkozva, az EU-ban erre nincs jogkör. Jóllehet, az iparért és vállalkozáspolitikáért felelős korábbi biztos, Antonio Tajani szeretett volna az amerikaihoz hasonló vétójoggal bíró bizottságot létrehozni, a bizottság csak a versenyjogra hivatkozva tud erősen fellépni. Informálisan persze lehet tenni: Franciaországban előfordult már, hogy a kormány az amerikai vételi ajánlatot dicsérte, dacára annak, hogy a kínaiak többet kínáltak a Yoplait joghurtgyárért. A cég végül az amerikai ajánlatot fogadta el. A holland Draka Holding kábeloptikai gyár megvásárlásától pedig Tajani nyomására álltak el a kínaiak.
