Magyarország döntéskényszerben

2017. október 09. hétfő - 07:30 / kfarkas
  •    

Eljön az a pillanat, méghozzá belátható időn belül, amikor el kell döntenünk, hogy Európával tartunk, vagy pedig kívül maradunk a szorosabb integráción. Hamarosan Magyarországnak egy nagyon világos igent, vagy egy nagyon világos nemet kell mondania a szorosabb uniós integrációra és a döntésnek húsbavágó anyagi következményei lesznek – figyelmeztetett Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Talán az Európai Unió, és ezen belül természetesen Magyarország, jövőjét az elkövetkező években legsúlyosabban érintő kérdéseket vetett fel Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szeptember 13-ai évértékelő beszédében. A volt luxemburgi kormányfő közös gazdasági-pénzügyminiszteri posztot hozna létre, tovább erősítve ezzel az eurózóna integrációját és arra bíztatta a még nem eurót használó tagállamokat, hogy mihamarabb lépjenek be a közös pénz ernyője alá.

Az integráció elmélyítése azonban azoknak az országoknak, mint Csehország, Lengyelország, vagy Magyarország, amelyek nem tagjai az eurózónának, de gazdaságuk szorosan összefonódott annak gazdaságával, komoly veszélyt is tartogat: ha nem csatlakoznak, kimaradhatnak a gazdasági döntésekből, valamint csökken a számukra elérhető uniós források mennyisége is. Ezért hamarosan nekünk is el kell döntenünk, megéri-e továbbra is megmaradnunk a forintnál, vagy érdemes lenne euróra váltanunk. A pillanatnyi helyzetről és a közeljövőben várható eseményekről Vértes Andrással, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökével beszélgettünk.

Vértes András - Kép: PP, Fotó: Erhardt László

Vértes András – Kép: PP, Fotó: Erhardt László

Piac & Profit: Hogyan értékelné most, a magyar gazdaság helyzetét, és mire számíthatunk az elkövetkező években?

Vértes András: – A magyar gazdaság az elmúlt néhány évben kilábalt a gazdasági válságból. A GDP növekedése, az államháztartás helyzete azt mutatják, hogy most rendben van az államháztartás, jók a makromutatók. Azonban komoly kihívásokat tartogat számunkra a jövő. A kilábalásban óriási szerepe volt az uniós forrásoknak. Nagyon jól látszik a függőségünk: amikor áramlanak a gazdaságba az uniós pénzek, akkor 3-4 százalék a gazdasági növekedés, amikor visszaesés van, akkor 1-2 százalék körüli növekedést tudunk elérni. Ha előrenézünk, akkor azt látjuk, hogy ez a folyamat 2020-23-ig tulajdonképpen elviszi a magyar gazdaságot, de az igazi kérdés az, hogy mi lesz, ha ennek vége van. Márpedig az Európai Unió által most indított változások arra utalnak, hogy ez a helyzet nem tart örökké az integrációhoz csak lazán csatlakozó országoknak.

Magyarország 2018: folytatódik a jövő felélése
A beruházások második negyedévben is folytatódó látványos bővülése nyomán a GKI 3,5 százalékról 3,8 százalékra emelte idei GDP-prognózisát, s 2018-ra is hasonló ütemű növekedést vár. Ez lényeges gyorsulás a 2016. évi 2 százalékhoz képest, aminek oka az EU-támogatások újrainduló beáramlása és a választások előtti keresletélénkítés. Ugyanakkor a magyar növekedés, bár lényegesen meghaladja az EU átlagát, a régióban csak igen szerény eredmény.

A szorosabb integráció alatt az eurózónához történő csatlakozásunkat érti, amelyet Jean-Claude Juncker is szorgalmazott évértékelő beszédében?

– Ez csak részben szól az euróról, az integrációt szeretnék szorosabbra fűzni. Amikor az EU megalakult, az alapító atyák nem gondoltak arra, hogy lehetnek olyan országok, vagy országcsoportok, amelyek a korábbi megállapodásokhoz képest visszafelé akarnak lépegetni, szorosabb integráció helyett nagyobb függetlenséget szeretnének. Most határozottan érzékelhető egy ilyen tendencia, több ország is elkezdte egy kicsit megszaggatni az unió alapját adó harmonizált jogrendszer szövetét. Előbb-utóbb fel fog vetődni a kérdés: uraim, vagy betartják az alapelveket, – és ebben benne van az eurózónához való csatlakozás is, –  vagy pedig kívül tágasabb.

Így azok az országok, mint Lengyelország, vagy Magyarország, amelyeknek bizonyos kérdésben vitája van Brüsszellel, kikerülhetnek az Unióból?

– Nem. Nem arról van szó, hogy kiteszik a szűrünket, hanem a perifériára szorulunk. Egy többsebességes Európát kell elképzelni: aki együttműködő partner akar lenni az euró megerősítésében, a jogbizonytalanság felszámolásában, a közös költségvetés kialakításában, az bent van, aki nem vesz részt ezekben a törekvésekben, az nem. Viszont aki részt vesz a szorosabb integrációban, azt segíti az unió jelentős forrásokkal, aki kívül marad, azt nem – ez világosan kiolvasható Jean-Claude Juncker üzenetéből.

Az interjú teljes formájában a Piac & Profit következő számában olvasható! Keresse október 19-én az újságárusoknál!

Chikán Attila: európárti vagyok
Javuló foglalkoztatás növekvő gazdaság, emelkedő fizetések: első pillantásra Magyarország kilátásai fényesnek tűnnek. Azonban hamarosan változik a növekedést fenntartó uniós támogatási rendszer és közben mind többen és többen hagyják el az országot a fiatalok közül, akik fájdalmasan hiányoznak majd a munkaerőpiacról. Chikán Attila közgazdászt, az MTA tagját kérdeztük a magyar gazdaság kilátásairól és a ránk leselkedő veszélyekről.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor