Szinte nincs már olyan nap, amikor ne hallanánk valamit az egyre súlyosabb munkaerőhiányról. Bár egy pár nappal ezelőtti kormányzati nyilatkozat szerint nincs munkaerőhiány Magyarországon, a számok sajnos mást mutatnak.
A munkaerő kínálat mennyiségi szűkülése következtében egyre nehezebb lesz a munkaerőigény kielégítése – kezdte előadását a Piac & Profit „Küzdelem a munkaerőért” című konferenciáján Adler Judit a GKI Zrt. kutatásvezetője. A kutató szerint nem csak mennyiségi, de minőségi gondok is lesznek: erősen eltér a rendelkezésre álló kínálat a vállalkozók keresletétől. A gazdaság három szereplőjének (munkavállalók, vállalkozók, állam) egyike sem elég rugalmasan áll hozzá jelenleg ehhez a helyzethez – tette hozzá.
Nincs felvehető ember
A magyar népesség előreláthatóan egészében csökken 2020-ig, de ennél sokkal drámaibb a 15-64 éves korosztály számának csökkenése. (A népesség 2020-ig 5,6%-kal, a munkavállalói korú népesség közel 10%-kal 672 ezer fővel csökken a számítások szerint.) A számításokban a vándorlási veszteségi is megjelenik, vagyis nem csak a születések alacsonyabb száma okozz a csökkenést, hanem a magyar dolgozók külföldre vándorlása, valamint az, hogy Magyarország mint munkavállalói célország vesztett vonzerejéből. A demográfiai változások következtében jelentősen nő az 50-64 éves korosztály aránya az összes munkavállalási korún belül – 30% a 2011-2020-as időszakra nézve, a szakértő szerint ez a nyugdíjkorhatár további emelését vetítheti előre.
Ez a területi feszültség – hogy a felvehető munkaerő nem ott van, ahol az alkalmazni képes munkáltatók működnek – erősen meghatározó és egyelőre nincs rá megoldás – mondta a kutató.
Idősek, nők: itt a tartalék
Az ötven év felettiek foglalkoztatási aránya zuhan a fiatalabb korcsoporthoz képest, de a kutató várakozásai szerint ennek változnia kell – ha lassan is. (A szakértők szerint nem probléma, hanem a megoldás része az időskori munka.) A PwC tanulmánya szerint, ha az egyes országok követik az idősebb generáció foglalkoztatásával kapcsolatban kialakult legjobb gyakorlatokat, dollármilliárdokkal növelhetik az államkincstár bevételeit. Komoly munkaerő tartalékot jelent a nők alacsony foglalkoztatottsága is. Hiszen bár a férfiak foglalkoztatási rátája bizonyos időszakban (korcsoportban) a 90%-ok is meghaladja, a nőké a legmagasabb ponton is alig több mint 80%.
Bár 2007-hez képest jelentősen javult az inaktívak aránya, nemzetközi összehasonlításban még mindig magas a 2015-ös 31,4%. A legnagyobb csoport a nappali tagozaton tanulók, akikről remélhetjük, hogy belépnek a munkaerőpiacra, bár, jegyezte meg a kutató, külföldön teljesen általános, hogy a diákok az iskola mellett már dolgoznak, itthon viszont nem jellemző. Pedig ez a cégek számára is hasznos lenne, a fiatalok megismernék a munkakultúrát, a cégek a fiatalokat. Jelentős számúak a gyermekgondozási szabadságon lévők is, itt is van még potenciál, de őket a munkavállalók kevésbé szívesen alkalmazzák.
Komoly hatást gyakorol a hazai munkaerő helyzetére a nyugdíjba vonulás szabályainak változása is, bár ezek célja a kutató szerint nem a munkaerőpiac igényeinek kielégítése, hanem az államkasszára nehezedő terhek csökkentése volt. Drasztikus változtatásokat vezettek be, amelyek törvényi erővel tartottak bent csoportokat a munkaerőpiacon, ugyanakkor a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba engedése ezekkel ellentétes hatású. A hatás összességében 18,4%-os növekedés a foglalkoztatottság számában az 55-59 éves korosztályban, 12,2% növekedés a 60-64 éveseknél és 10,9%-os növekedés az 50-54 éves korosztályban.
A munkaadók ugyanakkor nem szívesen alkalmazzák ezt a korosztályt. A tapasztalatok szerint, ha valaki fiatalabb korában kezd dolgozni egy vállalatnál, azt a cég igyekszik elvinni a nyugdíjkorhatárig, de az új felvételek esetén a cégek nem nyitottak az idősebb generációra, pedig itt van a potenciális kínálat – hangsúlyozta a kutató.
Oktatási gondok
A közoktatás anomáliái komoly problémákat okoznak, az alap- és középfokú oktatás színvonalának romlása, a szakképzési rendszer folyamatos átalakítása és a felsőfokú képzés felhígulása mind közrejátszik abban a feszültségben, ami az oktatási rendszerre és a munkáltatókra nehezedik – fogalmazott Adler Judit. Az adatokból ugyanakkor jól látszik, hogy a szakképzettség segíti az elhelyezkedést: a felsőfokú végzettség mellett a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek foglalkoztatottsági aránya magasabb a csupán általános végzettséggel (általános iskola, gimnázium) rendelkezőkkel szemben.
Többen dolgoznak, de kevésbé hatékonyan
Ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedése ellenére az adatok azt mutatják, hogy a termelési hatékonyság romlik, vagyis a piacon lévő munkaerő felhasználása sem optimális. A versenyszféra foglalkoztatási képessége még nem ért vissza a 2006-os szintre, a költségvetési szféra szívott fel jelentős számú munkavállalót a közfoglalkoztatás és a közszféra átalakítása révén.
A mozgástér csökken, kevesebb a dolgozni képes, elérhető munkaerő,megoldást a hatékonyság növelése, a jobb munkaszervezés, vagyis a meglévő kapacitások jobb kihasználása jelenthet. Fontos lenne az előítéletek leküzdése és az életen át tartó tanulás támogatása, valamint az anyagi elismerés mellett a jobb bánásmód (szürke foglalkoztatás, lelki igények akceptálása) is a súlyosbodó gondok megoldására – hangsúlyozta Adler Judit. A jelenlegi gazdasági környezet, az állandósuló munkaerőhiány, a generációs különbségek, a munkahelyen egyszerre jelen lévő 4 generáció és a folyamatos teljesítménykényszer a vezetők számára elengedhetetlenné teszi, hogy először ők fejlesszék, változtassák vezetői repertoárjukat.
