Megszavazták: fizethetünk azért, hogy fizetünk

2012. július 12. csütörtök - 11:37 / piacprofit.hu
  •    

A parlament - a kormánypártok egyhangú támogatása és az ellenzék egységes elutasítása mellett - elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló jogszabályt. A kötelezettség 2013 januárjától minden pénzügyi műveletre kiterjed, beleértve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az államkincstár ügyleteit is. Az elvonás mértéke egy ezrelék, a felső korlát hatezer forint, amely azonban az utóbbi két kötelezettre nem vonatkozik.

Tranzakciós illeték terheli majd az átutalásokat, a beszedéseket, a postai csekkbefizetéseket, a készpénzkifizetéseket és -átutalásokat, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltását. Az illetéket le kell róni a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátása, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötés esetén is.

Megmenekülhetnek a hitelesek

Jobbik: a negatív hatások lesznek erősebbek
A Jobbik elutasítja a tranzakciós illetéket és tiltakozik bevezetése ellen, annak az eredeti célokkal ellentétes hatásai miatt – mondta Volner János frakcióvezető-helyettes. Az ellenzéki politikus szí MTI tudósítása szerint azt az illeték lényegében egy új adónem, amelyet ráadásul garantáltan a lakosságra hárítanak. A Jobbik szerint az új adó elszegényíti a magyar embereket és tönkreteszi Magyarország gazdasági növekedését, valamint visszaveti a vállalati hitelezést is.

Nem kell tranzakciós illetéket fizetni ugyanakkor a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Szintén nem illetékkötelesek az egy szolgáltatónál végzett, számlák közötti fizetési műveletek, ha a fizető fél és a kedvezményezett ugyanaz, és nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek és a kölcsönök folyósítására sem.

A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy a Magyar Államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék lesz.

Matolcsy György szavaz Forrás: MTI
Matolcsy György szavaz a tranzakciós illetékről Forrás: MTI

A pénzügyi szolgáltató fizet

MSZP: a szegényeket sújtja
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését, mivel az nem a spekulánsok, hanem a szegény emberek pénzmozgásait sújtja. Józsa István, a szocialisták frakcióvezető-helyettese szerint új tehernek már a neve is hamis, mivel azt csak akkor lehetne illetékként kezelni, ha az állam az abból befolyó bevételekből közvetlenül fedezne valamilyen szolgáltatást. A párt álláspontja szerint a kormány a sárgacsekk-adóval "jégszekrényben tartja" a magyar gazdaságot és a belföldi fogyasztást, így a munkahelyvédelmi akcióterv sem érheti el a célját. Józsa kitért arra is, hogy a jogszabály tévesen kelti azt a látszatot, hogy a sárgacsekk-adó nem vonatkozik a hitelügyletekre, a valóságban ugyanis csak a hitelfelvétel kap mentességet, a törlesztőrészletek fizetése nem.

Az illetéket átutalás, beszedés és készpénzkifizetés után a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, készpénzátutalás esetén az azt teljesítő pénzintézetnek, postai csekkbefizetésnél a Magyar Posta Zrt.-nek, a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása után a kibocsátó számlatulajdonos szolgáltatójának kell megfizetnie. A jegybanki értékpapír-kibocsátás és betételhelyezés után az MNB köteles az illetékfizetésre.

A törvény szerint az illeték alanya számlakivonaton tájékoztatja ügyfelét a megállapított teher összegéről. Az illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak havonta, a teljesítési napot követő hónap huszadik napjáig kell befizetnie.

Elvben tehát az elvonás a szolgáltatót terheli, a várakozások szerint azonban – csakúgy, ahogy a korábban már elfogadott adók, egyebek mellett a telefonadó esetén – a cégek – legalább részben – ügyfeleikre terhelik majd át azt.

Mennyi lehet a bevétel?

Fidesz: a jegybankban parkol a spekulációs tőke
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről döntő törvényjavaslat záróvitájában kifejtette: a spekulatív pénzek jó része nem a bankok között mozog, hanem a jegybankban található. "Ha valaki a forinttal szemben spekulálni akar, akkor forintpozíciót a Magyar Nemzeti Bankban fog nyitni, ahol ezt jó magas alapkamat mellett tudja elhelyezni" – mondta, megjegyezve, hogy a tranzakciós illeték ezeknek a műveleteknek is gátat szabhat, ezért a kiterjesztését feltétlenül indokoltnak tartják.
A politikus arra is kitért, hogy bár az ellenzéki pártok egyetértenek a foglalkoztatást terhelő járulékok csökkentésével, nem közlik, hogy miből finanszíroznák ezt. Szerinte ez vagy azt jelzi, hogy az ellenzéki oldalon nincs kormányzóképes erő, vagy azt, hogy az ellenzék az emberek megadóztatásával, esetleg a nyugdíjak csökkentésével akarja előteremteni a szükséges forrást. Ezzel szemben – folytatta – a kormány a bankok és pénzintézetek megadóztatásából befolyó összeget használja erre a célra, és "attól sem riad vissza", hogy az államkincstárat is bevonja az illeték hatálya alá.

A kormány az áprilisban, a konvergenciaprogram ismertetésekor még 130-228 milliárd forint bevételt remélt a tranzakciós illetékből. A 2013-as költségvetési ismertetésekor előbb 130 milliárd, majd 280 milliárd forint szerepelt a tervekben. Ezt írta felül Matolcsy György, amikor bejelentette, hogy plusz 300 milliárd forintra lesz szükség a munkavédelmi programhoz, amelynek részleteit később Orbán Viktor miniszterlenök ismertette. Ezzel együtt változott a kötelezettek köre is: a bankoktól 140, további összesen 240 milliárdot az MNB-től és az államkincstártól várnak.

A tranzakciós illeték ugyanakkor problémákat vethet fel a nemzetközi intézményekkel július 17-én megkezdődő tárgyalásokon. Különösen aggályosnak tekinthető a jegybank kötelezetti körbe történő bevonása. A jegybank ezzel kapcsolatban korábban arra figyelmeztetett, az illeték miatt keletkezett veszteségeit a hatályos törvények alapján a magyar államnak kell majd megtérítenie a következő évben. Simor András, a Magyar Nemzeti bank elnöke úgy fogalmazott, hogy a jogszabály ebben a formában értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes. Közölte továbbá, hogy – mivel a túlzottdeficit-eljárás keretében az unió nemcsak a büdzsé hiányát, hanem a strukturális hiányt is vizsgálja – a probléma nincs megoldva. A teher MNB-re történő kiterjeszthetőségéről  az Európai Központi Banktól (EKB) kért vizsgálatot a magyar kormány. A vizsgálat várható időpontja egyelőre nem ismert.

Biztosítási adó: kivetve
Elfogadta az országgyűlés hétfőn a biztosítási adó bevezetéséről szóló, jövő január 1-jétől hatályos törvényjavaslatot. Ennek mértéke cascónál a díj 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosításnál pedig 10 százaléka. Az új elvonás a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást váltja ki. Az új teher – amelynek alanya a biztosító, az abból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti meg – nem terheli az élet-, valamint a betegségbiztosításokat. A korábbi tervekkel ellentétben megmarad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással fizetendő 2012-től bevezetett baleseti adó, mértéke 30 százalék.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor