A Kárpát-medencében, a nemzet peremvidékén és a más országok határain belül élő magyarok nagyon szeretnék, ha a nemzet központjában, a jelenlegi magyarországi határok között egyszer már béke lenne, Magyarország ugyanis az utóbbi több mint másfél évtizedben állandóan harcban áll - írja a bukaresti Új Magyar Szó szerdai vezércikkében Székedi Ferenc. Ha nem volt elég az, hogy több, egymást követő nemzeti ünnepen könnygáz terjengett a pesti utcákon, vagy ezt követően a szavazófülkék lángoltak a forradalmi hevülettől, majd az országadósság és a munkanélküliség ellen kellett csatasorba állni, az uniónak pedig megmutatni, hogy nem akármilyen fából faragták a bajvívásra mindig kész magyar vitézt, most az országot kell megvédeni az olyan alattomos támadók ellen, akik a „devizahitel", az „uzsorakamat", a „létbizonytalanság", a „csökkenő életszínvonal" feliratú fegyvereket vonszolják magukkal. A nemzet peremvidékén senki nem várja azt, hogy Magyarország önmagába roskadjon. A harci kiáltások helyét vegye át az a gazdaság- és társadalomszervezés, amely képes jólétet, megbízható jövőt biztosítani a polgárainak - olvasható a cikkben.
Rossz az irány
„Hol vannak a nagy európai politikusok, akik felvilágosítanák alapvető tévedéseiről Orbán Viktort?" Egy mégoly lenyűgöző kétharmados többség sem jogosít fel a többség zsarnokságára, az európai alapjogokat senki sem igazíthatja az igényeihez, a túlzott nemzeti büszkeség és az ellenségképek buzgó ápolása válság idején nem helyettesíti a felelősségteljes és fair politikát - írta szerdán a bécsi Kurier jegyzetírója, Stefan Galoppi, aki üdvözölte az osztrák kormány tiltakozását a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztéséről szóló terv miatt, ugyanakkor hiányolta az európai reakciókat. Nem EU-szankciókat hiányol, azok már Ausztria esetében is kudarcnak bizonyultak, utalt a szerző a 2000-es osztrák kormányalakítás időszakára. „De a rossz irányba tartó fejlődést, ami Magyarországon is zajlik, nem szabad tétlenül tudomásul venni" - vélekedett a Kurier cikkírója.
Michael Zimmermann budapesti osztrák nagykövet a Kuriernak azt mondta: azzal párhuzamosan, hogy Ausztria megvizsgálja, összeegyeztethető-e az uniós joggal a kormányzat terve, intenzív tárgyalások zajlanak „valamennyi érintett fél között".
Bankokra hárított kockázatok
A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung gazdasági részében Reinhard Olt kommentáló elemeket tartalmazó tudósításban foglalkozott a devizahitelesek végtörlesztésére vonatkozó kormányzati javaslattal, hangoztatva, hogy Magyarország a frankhitelek kockázatait a bankokra kívánja hárítani. Utalt arra, hogy a javaslat a magyar bankok mellett az osztrák Raiffeisen bankot és az Erste bankcsoportot is érinti. Beszámolt arról, hogy az Európai Bizottság várhatóan megvizsgálja, mindez miként egyeztethető össze az európai joggal. A német üzleti napilap, a Financial Times Deutschland is foglalkozott ezzel a témával.
Lehúzzák a redőnyt?
A devizahitelesek megsegítésére bejelentett akciótervről közölt értékelést kelet-európai blogrovatában a The Economist. A vezető brit hetilap írása szerint az, hogy Orbán Viktor megoldása bátor kísérletnek tekinthető-e a gordiuszi csomó átvágására, vagy pedig vakmerő gazdaságpolitikai hazárdjáték, „attól függ, hogy kit kérdez az ember". A The Economist úgy kalkulál, hogy ha az összes devizaalapú hitelt beváltanák, annak költsége hozzávetőleg 5 milliárd eurót tenne ki, ami a magyar GDP-érték 5 százaléka, és „csak valamivel több, mint a legnagyobb magyar bank, az OTP piaci tőkeértéke". A lap idézi a kormányfőt, aki a kockázatokról szólva kijelentette: a külföldi bankok az egy összegű végtörlesztésről szóló javaslattól függetlenül is folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, és kivonják profitjukat. A The Economist szerint ez igaz: az MNB legutóbbi kimutatása szerint az osztrák és az olasz bankok - a térség legnagyobb bankpiaci szereplői - Magyarországon csökkentik finanszírozásaikat, más környező országokban azonban nem. Az írás szerint ezt a bankokra kirótt különadóval magyarázza az elemzők zöme. A brit hetilap szerint nem sok szimpátiát érdemelnek azok a bankok, amelyek lebecsülték a devizahitelezés kockázatait. A törvényt azonban bármilyen tőlük telhető módon be fogják tartani, és ebbe beletartozik az a lehetőség is, hogy lehúzzák a redőnyt - áll a The Economist blogjában.
Tűréshatáron a külföldi cégek
Csökkent az érdeklődés Magyarország iránt a jelenlegi „bizonytalan környezet" miatt az osztrák gazdasági kamara szerint. Azok a cégek, amelyek az országban vannak, ugyan nem tervezik, hogy azonnal kivonulnak, de mérlegelik ezt is. Osztrák cégek nem hivatalosan úgy fogalmaztak a Die Pressének, hogy „a tűréshatáron" vannak a külföldi cégeket érintő intézkedések miatt. Nyilvánosan senki nem akar kritikát gyakorolni, legkevésbé a bankok maguk, ugyanis továbbra is reménykednek a bankszövetség és a kormány tárgyalásaiban. Az úgynevezett ideiglenes biztosítási intézkedés kérelmezéséhez Ausztriának először szerződésszegési eljárást kell kérvényeznie Magyarország ellen, a bírák azután dönthetnek arról, hogy a várható kár mértéke és jellege fényében elrendelhető-e ilyen intézkedés - mondta Jens Hamer, az Európai Bíróság szóvivője a Die Pressének. Az osztrák külügyminiszter szóvivője, Alexander Schallenberg a lapnak megerősítette, hogy Ausztria már bekapcsolta az ügybe az Európai Bizottságot, de nyitva hagyta azt a kérdést, hogy Bécs valóban a bírósághoz fordul-e.
A bankoknak veszteségekre és évekig tartó eljárásra kell felkészülniük, bár nagy valószínűséggel sérti a tőke szabad áramlásának uniós elvét a devizahitelek végtörlesztéséről szóló magyar kormányzati elképzelés - mondta Walter Obwexer osztrák EU-jogi szakértő a Der Standard című napilapnak. Szerinte kevés az esély arra, hogy az Európai Bíróság ideiglenes biztosítási intézkedést rendel el. Az Innsbrucki Egyetem jogászprofesszora úgy látja, különösen az arányosság követelménye sérülhet, mindamellett „inkább csekély" egy halasztó hatású ideiglenes biztosítási intézkedés esélye. Pénzügyi károkat jóvá lehet tenni, ezért nincs alap egy ilyen intézkedéshez - mondta.
