2013. december 27. 18:14 | piacesprofit.hu

Munkaerőpiac

Mennyit is keres valójában egy közmunkás?

A kormány az infláció mértékének megfelelően emeli jövőre a közmunkások bérét, miközben egyre több ember dolgozik valamilyen közfoglalkoztatási program keretében. A nagy kérdés, hogy valójában mennyit keresnek a közmunkások?

Mennyit is keresnek? – Kép: SXC

A Policy Agenda megvizsgálta. Az egymásnak ellentmondó adatok alapján nehéz erre a kérdésre válaszolni, még a KSH adatai is sem mutatják az igazi adatokat.

Mi mennyi?

2013-ban nyolcórás közfoglalkoztatotti munkáért havonta bruttó 75 500 forintot lehet kapni. Amennyiben az adott munkakör legalább középfokú végzettséget vagy szakképesítést igényel, akkor az összeg bruttó 96 800 forint. A KSH legfrissebb adatai szerint ez év szeptember végéig a nemzetgazdaságban havi átlagban 2 millió 677 ezer fő dolgozott, és havi átlagos bruttó keresetük 227 507 forint volt. A közfoglalkoztatottak nélkül közölt adat szerint a teljes létszám 2 millió 562 ezer fő, miközben átlagkeresetük bruttó 232 148 forint volt havonta.

A kereseti statisztika adatai alapján ki lehet számolni, hogy havi átlagban 114 900 közmunkás dolgozott a nemzetgazdaság egészében, és átlagkeresetük bruttó 85 ezer forint volt.

A  költségvetésben már nem ennyi

A közfoglalkoztatás adatait megnézték a költségvetési szféra tekintetében is. Szintén szeptember végi adatok alapján 769,1 ezer fő dolgozott ebben a szegmensben, és a keresetük havi bruttó
205 435 forint volt. A KSH-jelentés közli az adatokat közfoglalkoztatottak nélkül is, amely szerint 667,4 ezer fő volt alkalmazásban havi bruttó 222 964 forintért.

Ebből pedig az számolható ki, hogy 101 700 fő dolgozott a költségvetési intézmények körében közmunkásként, és ott az átlagkeresetük bruttó 90 402 forint volt. A statisztikai adatok szerint a közfoglalkoztatottak közül havi átlagban kb. 14 ezer ember dolgozott vállalkozásoknál, vagy non-profit szervezeteknél, ebbe a körbe tartoznak az állami vállalatok is.

Ennyit költött a kormány munkahely-megőrzésre
Az év elején életbe lépett munkahelyvédelmi akcióterv eredményei a várakozásoknak megfelelően alakultak: eddig 720 ezer munkavállaló foglalkoztatását könnyítette meg, s a munkáltatók költségei a program révén összesen 45 milliárd forinttal csökkentek.

És a harmadik adat…

Az előbbi két adat önmagában még nem is lenne ellentmondásban egymással. Könnyen elképzelhető lenne, hogy a MÁV vagy az erdészetek által indított közmunkák keretében inkább csak a törvényi minimumot fizetik ki, miközben az önkormányzatok saját forrásokat is hozzátéve emelt összegű közfoglalkoztatotti bért fizetnek.

Ugyanakkor azonban KSH közöl egy harmadik adatot is. Eszerint 114 900 fő dolgozik közmunkában (ez megfelel a korábban már említett adatnak), és körükben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagbére bruttó 77 ezer forint volt az év első kilenc hónapjában.

Az adatok szerint viszont a 114 900 főnek csak 84%-a dolgozott teljes munkaidőben. Azaz ők kapták meg ezt az összeget. A többi 18 600 fő részmunkaidős volt, akik vagy 4, vagy 6 órában végezhettek munkát. A 2012-es adatok alapján a Policy Agenda becslése szerint körükben 6800 fő volt 4 órában foglalkoztatott és 11 800 fő 6 órában dolgozott. Így számolva pedig a részmunkaidős közmunkások átlagbére bruttó 50 ezer forint volt havonta.

Amennyiben arányosítjuk a KSH által közölt teljes munkaidős közmunkások 77 ezer forintos bérét a részmunkaidősökével, akkor 73 ezer forintos bruttó bért kapunk. Ez nagyjából 15 ezer forinttal kevesebb, mint amit a nemzetgazdaság egészében kimutattak a KSH adatai alapján. Az eltérés tehát jelentős, amely azt mutatja, hogy a kormánynak, ha meg akarja tudni, hogy mennyit is keres egy közmunkás, valóban szüksége lehet egy új közmunka-foglalkoztatási statisztikára.

Rossz, pontatlan adatok, drága rendszer

Sajnos, nem csak az adatok átláthatatlansága a problémája a kormány egyetlen látványos munkaerő-piaci programjának, a közfoglalkoztatásnak. A Policy Agenda korábban többször felhívta a figyelmet arra, hogy a közfoglalkoztatotti rendszer pazarló. Amennyiben a bruttó
73 ezer forintos átlagbérrel számolunk, akkor adókkal, járulékokkal együtt kb. 115–120 milliárd forintot költene el az állam.

Ebből 47–50 milliárd forint adók és járulékok formájában azonnal visszakerül a költségvetésbe. Ugyanakkor az év végéig 153 milliárdot fog elkölteni a kormány közfoglalkoztatásra, ami azt jelenti, hogy 33–37 milliárd forint a rendszer működtetéséhez szükséges. Ez a hatalmas ballaszt megkérdőjelezi az egész mechanizmus hasznosságát.

Drágább a közmunka, mint a munkahelyteremtés
A magyar gazdaság helyzetének megítélése kapcsán gyakran elhangzik az az állítás, hogy nagyon alacsony a beruházások aránya az országban, ráadásul ezek 95 százaléka az Európai Unió által biztosított forrásokból történik. Azaz a jelenlegi gazdasági helyzetben önerőből nem vagyunk képesek fejleszteni. Ez igaz a munkahelyek létrehozására is.
 
Cikk nyomtatása
Megosztás:


A kártyás fizetés szolgáltatója:A kártyás fizetés szolgáltatója: