A ManpowerGroup Munkaerő-piaci Felmérése szerint a megkérdezett 750 munkaadó 23 százaléka növekedésére számít, csupán 3 százalékuk tervez elbocsátást, míg 71 százalék semmiféle változtatásra nem készül 2017 második három hónapjában. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a Munkaerő-piaci Mutató értéke +17 százalék. A felvételi szándék változatlan az előző negyedévhez, és enyhén emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
„Bár az általunk mért munkaerő-felvételi szándék továbbra is magas, ennek gyökerét leginkább a Magyarországot sújtó szakképzett munkaerő hiányában kereshetjük, melynek egyik legfőbb oka a régiós szinten is alacsony bérek, továbbá a jelenleg elérhető aktív munkakeresők nem megfelelő képzettségi szintje lehet. Az állam által előírt minimálbér és garantált bérminimum emelését egyelőre vegyesen fogadja a piac, mivel sok cég nehezen gazdálkodja ki az így felmerült többletköltséget. A jelenleg kialakult helyzet több kérdést is felvet: ’Milyen mértékben korlátozza a magyarországi növekedést a munkaerő hiánya, illetve a béremelések milyen mértékben korlátozzák a hazai cégek versenyképességét?’. Továbbá az is felmerül, hogy a közel 221 ezer fős közmunkaprogramban részt vevő emberek átképzésére miért nem fordít nagyobb hangsúlyt az állam a fennálló munkaerőhiány enyhítése céljából” – kommentálta a felmérést Vég Ottó, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezetője. (Már a kormány is nekiállna a program leépítésének, 2018-tól jönnek a változások.)
Minden iparágban
A munkaadók mind a kilenc vizsgált ágazatban a dolgozói létszám bővítését tervezik a következő három hónapban. A Gyártás szektor munkáltatói jelentették a legerősebb felvételi szándékot +24 százalékos Munkaerő-piaci Mutató értékkel, ezen felül jelentős foglakoztatási szándék várható további két szektorban +23 százalékos mutatóértékben az Építőipar és a Szállítmányozás, raktározás és kommunikáció területeken. A Pénzügy, biztosítás, ingatlan és üzleti szolgáltatások szektor szintén kiemelkedő mutatót jelentett +19 százalékkal, míg az Elektromos áram, gáz- és vízellátás és Vendéglátás szektorok mindegyikében +15 százalékos Munkaerő-piaci Mutatót jelentettek. Más területeken a legóvatosabb munkaerő-felvételi előrejelzéseket a Köz-, szociális és lakossági szolgáltatások és a Mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás szektorokból jelentették +6 és +7 százalékos mutatóval.
A felvételi szándék kilencből öt iparágban gyengült 2017 első negyedévéhez képest. A legjelentősebb csökkenést Kis- és nagykereskedelem szektor jelentette, ahol 12 százalékpontos esést figyelhetünk meg, míg a Vendéglátás szektorban 5 százalékpontos a csökkenés. Ezen felül a felvételi szándék öt szektorban erősödött. Az Elektromos áram, gáz- és vízellátás szektor jelentette a legjelentősebb emelkedést 10 százalékponttal, míg a mutató 5 és 4 százalékponttal erősödött a Szállítmányozás, raktározás és kommunikáció, továbbá a Pénzügy, biztosítás ingatlan és üzleti szolgáltatások szektorokban.
Minden országrészben
Növekedés várható a felvételi szándékot illetően mind a nyolc régióban a következő három hónapra. Közép-Magyarország munkáltatói jelentették a legerősebb Munkaerő-piaci Mutatót +25 százalékos értékkel. Egy egészséges felvételi szándékra számíthatunk a Nyugat-Dunántúlon, ahol a mutató +21 százalékon áll, míg Budapesten a munkáltatók +19 százalékos értéket jelentettek. Szilárd munkaerő-felvételi szándék várható a Közép-Dunántúlon +17 százalékos Munkaerő-piaci Mutatóval, továbbá a Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön +16 százalékon áll a mutató. A régió óvatosabb értékeket mutat Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, ahol a mutató értéke +9 és +13 százalékon áll.
2017 első negyedévéhez képest nyolcból 4 régióban erősödik a felvételi szándék a következő három hónap során, a legnagyobb mértékben 18 százalékponttal Közép-Magyarországon és 3 százalékponttal Nyugat-Dunántúlon. Azonban a munkáltatók három régióban gyengébb felvételi kedvet jelentettek: Észak-Alföldön számottevő csökkenéssel 13 százalékpont értékben, míg Észak-Magyarországon 4 százalékponttal lett gyengébb a mutató.
Az előző év azonos időszakához képest a mutató növekedéséről számolhatunk be nyolcból öt régióban. Közép-Magyarországról jelentették a legjelentősebb emelkedést 13 százalékpont értékben, mindemellett 12 százalékponttal nőtt a mutató a Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon egyaránt. Közép-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a mutató nem változott az előző év azonos időszakához képest.
Minden cégméretnél
A kutatásban részt vevő munkaadókat 4 kategóriába soroltuk: mikrovállalkozások azok, amelyeknek kevesebb mint 10 alkalmazottjuk van. A kisvállalkozásoknál 10–49 munkavállaló dolgozik. Közepes méretű az a cég, ahol 50 és 249 között van az alkalmazotti létszám, 250 dolgozó fölött számít egy vállalkozás nagynak.
2017 második negyedévében mind a négy kategóriában bővülésre számítanak a munkaadók. A legnagyobb mértékben a nagyvállalkozásoknál, ahol +30 százalék a mutató értéke, míg +24 százalék a közepes, és +14 százalék a kis cégeknél. A mikrovállalkozásoknál a mutató értéke +8 százalék.
Az előző negyedévhez képest négyből kettő cégméretben növekedést jelentettek. A nagy- és középvállalatoknál a foglalkoztatási szándék növekedett 7 és 5 százalékkal. Míg a felvételi szándék csökkent a mikro- és kisvállalkozások körében 6 és +3 százalékkal.
Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest négyből három cégméretben nőttek a mutató értékei, a nagy- és középvállalatoknál 14, a kisvállalkozásoknál 4 százalékkal. A mikrovállalkozások esetén nincs változás.
