A 2007-2013-as költségvetés időszakban Magyarország kifejezetten bőséges volumenben jutott lehívható közösségi forrásokhoz. A 24,9 milliárd eurós összeg a közép-kelet-európai régióban az abszolút számokat tekintve Lengyelország (67,2 milliárd euró) és Csehország (26,3 milliárd euró) mögött a harmadik legnagyobb összeget jelentette. Az egy főre vetített források tekintetében hazánk Észtországot követve (2588 euró) a második volt 2523 euróval, míg az uniós támogatások GDP-hez viszonyított arányát nézve Magyarország jutott hozzá a legnagyobb arányú forráshoz a közép-kelet-európai térségben (24,1%) – olvasható a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elemzésében, amely innen tölthető le.
Ledolgozzuk a hátrányt
A források lehívását tekintve kiemelkedő a kis lélekszámú országok (balti államok, Szlovénia) és Lengyelország abszorpciós rátája az Európai Bizottság 2014. december végi adatai szerint. Tavaly év végén 93,7%-os lehívási arányával Litvánia állt az élen, majd Észtország (92,3%), Lengyelország (85,3%) Szlovénia és Lettország (81,7-81,7%) következett. A balti államok kimagasló teljesítménye mögött az állhat, hogy az uniós források jelentős részét kkv-fejlesztésre, illetve kockázati tőke alapokban használták fel, amelyek statisztikailag azonnal elköltött pénznek számítanak. Magyarország 76,3%-os lehívási rátájával régiós átlag (75,7%) körüli teljesítményt nyújtott, utána azonban egy nagyobb szakadék látható. Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában 70, Romániában pedig 60% alatti volt a lehívási arány. Utóbbi országokban elsősorban a válságból való kilábalásban volt nagy szerepük az uniós forrásoknak, a munkanélküliség növekedési ütemének csökkentése mellett nagy hangsúlyt fektettek az infrastrukturális fejlesztésekre a tagállamok.
A kkv-knál jó helyen van a pénz
Az Európai Bizottság által készített, a közös regionális politika eredményeit összefoglaló legfrissebb riportja szerint Magyarországon az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásainak jelentős részét a vállalkozástámogatás kapta, amely a jelentés szerint nagymértékben hozzájárult a beruházások, a foglalkoztatás, a K+F-tevékenység és a termelés bővüléséhez. Ezek a hatások elsősorban a kis- és középvállalkozások esetében érvényesültek, a nagyvállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatások jóval kevesebb eredményt hoztak. A Bizottság elemzése alapján az EU-s források a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországon évente átlagosan körülbelül 0,6%-kal növelték mind a GDP-t, mind a foglalkoztatást a támogatások nélküli helyzethez képest.
Ugyan az előző költségvetési időszak támogatásai még nem futottak ki teljesen, az EU-s pénzek bizonyos konkrét hatásai már most is érzékelhetőek Magyarországon. A Közlekedési Operatív Program összes, 2007-2013 közti EU-s támogatásból való 24,9%-os részesedése a közlekedési infrastruktúra adataiban is megmutatkozik. Uniós forrásokból 2010-ig 33 km-nyi új út épült, ez a szám 2013-ra már 443 km-re nőtt. Hasonlóan alakult a felújított utak hossza is, a 2010-ig helyreállított 166 km után 2013-ig összesen 2237 km utat újítottak fel. A közlekedési hálózatok fejlesztése a Bizottság jelentése szerint növeli a régiók versenyképességét, egyrészt a foglalkoztatás bővítésén és a megközelíthetőség javításán keresztül, másrészt a kedvezőbb üzleti környezet kialakításával beruházásokat vonz az adott térségbe.
A vállalkozások kiemelt finanszírozásának eredményeként 2010 és 2013 között a támogatott cégek száma csaknem megnégyszereződött, 538-ról 2059-re nőtt. A legszembetűnőbb eredményt a foglalkoztatás terén sikerült elérni, melyhez az Európai Szociális Alap biztosítja a forrásokat. 2007-től 2010-ig az uniós támogatásokból létrehozott új munkahelyek kumulált száma 4200 körül alakult, amely 2013-ra több mint 20-szorosára, csaknem 93 ezerre emelkedett. A jelentés szerint ezek a munkahelyek jó minőségűnek és tartósnak bizonyultak, a támogatások javították az alkalmazkodóképességet és az elhelyezkedési lehetőségeket.
Azokban a megyékben, amelyek 2007 és 2015 között nagyobb összegű EU-s támogatást szívtak fel, nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 és 2014 között. Ezek Pest és Győr-Moson-Sopron megye mellett szintén a fejletlenebb észak-magyarországi, illetve alföldi megyék voltak (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Csongrád). Az adatok összevetésével adódó eredmény, hogy 1 milliárd forintnyi pótlólagos uniós forrás körülbelül 60 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez.
A vállalatok száma ugyancsak összefügg a Brüsszelből lehívott forrásokkal: azok a megyék szívják fel a legnagyobb támogatásokat, amelyekben több vállalat tevékenykedik (Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron). A források lehívása szempontjából ha nem is elengedhetetlen, de jelentős súlya van a cégek számának, ezáltal pedig a vállalkozásbarát környezetnek, hiszen kellő számú vállalkozó nélkül a forráslehívás maximalizálása is akadályokba ütközhet (8. ábra). Az uniós pénzek azonban az empirikus adatok szerint vissza is hatottak a vállalatok számára. 2009-2013 között 15,9%-kal csökkent a vállalkozások száma, s a tendencia valamennyi megyében megfigyelhető volt, azonban ezt a trendet fékezni tudták a brüsszeli források. Az MFB számításai szerint minden 100 milliárd forintos uniós forráslehívás 2,2 százalékponttal lassította a vállalatszám csökkenésének ütemét 2009-2013 között. (A Növekedési Hitelprogrammal együtt több ezer milliárdnyi forrás áramlott a magyar cégekhez.)
Két év alatt mindent kiírna a kormány
A 2014-2020-as időszakban hazánk uniós támogatása három milliárd euróval csökken az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Kohéziós Alapból és az Európai Szociális Alapból (21,9 milliárd euró), valamint a célkitűzések tekintetében is jelentős változások láthatók. A közép-kelet-európai trendektől (közlekedés fejlesztése, környezeti és erőforrás hatékonyság, K+F+I), valamint az előző hétéves ciklustól valamelyest eltérően Magyarország a foglalkoztatásra, a kis- és középvállalatok versenyképességének növelésére és a környezet védelmére fordítja az uniós források relatíve nagy részarányát. A kormány napokban ismertetett célkitűzése a jelenlegi időszak uniós pályázatainak 2017 közepéig való kiírása, hogy elkerülhető legyen a közösségi pénzek 2020 utáni időszakra eső kifizetése.
