BERUHÁZÁSOK

Nem biztatóak a KSH legfrissebb adatai

A belső kereslet hiányát, a beruházások és a lakossági fogyasztás csökkenését, illetve stagnálását tartják a magyar gazdaság lelassulása fő okának. A Központi Statisztikai Hivatal augusztus utolsó napján közzétett friss adatai sem adnak okot a bizakodásra: a tendencia jelentős csökkenésről tanúskodik. 2011 második negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 6,5 százalékkal, az első félévben 4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg az előző negyedévi adat 1,1 százalékos csökkenést mutatott. Éves összevetésben a beruházások volumene 2007 vége óta nem emelkedett.

Az elemzők várakozásainál rosszabb a nemzetgazdasági beruházások volumenéről közzétett második negyedévi adat: a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint április-júniusban 2,4 százalék volt a csökkenés az előző három hónaphoz képest - a várakozások 1-2 százalékot jeleztek -, míg az első negyedévben 2010 utolsó negyedéhez képest még 1,7 százalékos emelkedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Forrás: KSH

A második negyedévi 6,5 százalékos volumencsökkenésen belül néhány ágban a beruházások növekedése regisztrálható, de a nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenést tapasztalt a KSH. A szállítás, raktározás ág beruházásainak volumene 2011 második negyedévében 27 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző periódusban - ennek oka az autópálya-beruházások, a vasút, a városi személyszállítás, valamint a csővezetékes szállítás beruházásainak jelentős csökkenése. Ebben a szektorban ötödik negyedéve tart a beruházások visszaesése. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene már két éve megszakítás nélkül hanyatlik - a lakásépítések visszaesésének következményeként -, a második negyedévi teljesítmény 17,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól. (Márciusban a kisvállalatok 66 százaléka tervezett valamilyen beruházást.)

Nőttek viszont a feldolgozóipar beruházásai 21,6 százalékkal, és számottevően emelkedtek a beruházások a járműgyártás, az élelmiszeripar, az ital- és a dohányáruk, a számítógép, az elektronikai és a optikai termékek gyártása területén is. Ugyanakkor a feldolgozóipari beruházások volumenének növekedése is csökkenő tendenciáról tanúskodik: az első negyedévben még 38,4 százalék volt a bővülés az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari beruházások - a 2008 eleje óta kilenc negyedéven át tartó szakadatlan visszaesés után - tavaly, a második negyedévben kezdtek emelkedni. Néhány egyedi nagyberuházás - hasonlóan a feldolgozóiparhoz - hozott fellendülést a jóval kisebb súlyú humán-egészségügyi, szociális ellátás területén, ahol éves szinten 75,2 százalékkal nőttek a beruházások. Emelkedett a beruházási volumen a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban is, csaknem 26, illetve 19,6 százalékkal.

Az építési beruházások területén harmadik éve tart a visszaesés: a második negyedévi adat 13,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A gép- és berendezésberuházások viszont - főként a feldolgozóiparnak köszönhetően - 4,5 százalékkal nőttek az előző negyedévi 4,2 százalékos emelkedés után, amikor is a 2008 harmadik negyedéve óta tartó folyamatos csökkenés megszakadt.

Elemzők a beruházási kilátásokról

Vegyesen ítéli meg a beruházási kilátásokat az MTI által megkérdezett két elemző. Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője azt hangsúlyozta a távirati irodához eljuttatott értékelésében, hogy az igen gyenge beruházási adat nagyrészt megmagyarázza a vártnál lényegesen gyengébb második negyedéves bruttó hazai termék (GDP) adatot is. Úgy vélekedett, hogy mivel néhány kiemelt feldolgozóipari és telekommunikációs beruházás a harmadik negyedévben kezdődött el, illetve akkor realizálódik, a következő negyedéves beruházási adat jóval kedvezőbb lehet. Az év hátralevő részében a relatív javuláshoz bázishatások is hozzájárulhatnak. Egyes európai uniós forrásból támogatott infrastrukturális óriás beruházások megjelenése is a közeljövőben várható. A lakásépítések fordulatára azonban a következő években sem lehet számítani, de az alacsony bázis miatt a visszaesés előbb-utóbb véget érhet.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a gyenge második negyedéves GDP-adat után nem meglepő a beruházások ilyen mértékű visszaesése. Kifejtette: a feldolgozóiparban, járműgyártásban jelentős beruházások folynak, de ezeken – és néhány kisebb súlyú ágazaton – kívül jelentős visszaesés tapasztalható. Az autóiparban vannak olyan „zászlóshajó-beruházások”, amelyek felhúzzák a beruházásokat, és ezekhez néhány vállalkozás – főleg beszállítók – hozzá tudnak csatlakozni, de a magyar gazdaság többi területén nincs előrelépés. A jövőbeli kilátásokról úgy vélekedett, hogy folytatódhat a beruházások csökkenése, mivel a már folyó nagyberuházásokon kívül nem látszanak a fellendülés jelei. Fontos kérdés az is, hogy a „zászlóshajó-beruházásokat” teljes egészében megvalósítják-e. Szerinte erre inkább igen a válasz, ugyanakkor a magyar gazdaság kettéosztottsága még erősebbé válhat. A GDP-n belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás a harmadik–negyedik negyedévben éves szinte 1–1,5, az év egészében pedig 2 százalékkal eshet vissza. A szakember állítj: jövőre sem lehet arra számítani, hogy emelkedő pályára állnak a beruházások, várakozása szerint 1 százalék körüli lehet a visszaesés.

Hozzászólások Kérjük, várjon a hozzászóláshoz!Szóljon Ön is hozzá

Még nem érkezett hozzászólás.

Kapcsolódó cikkek

Név*:
E-mail cím*:
Hozzászólás*:

Anti-spam kód*:
	Hozzászólás elküldése