2011. szeptember 25. 13:10 | Sebők Orsolya
kulcsszavak:nyugdíj, nyugdíjkiegészítés, széll kálmán terv
1:1
Nyugdíj: 10 év múlva még rosszabb lesz a helyzet
Jelenleg egy nyugdíjasra körülbelül 1,4 járulékfizető jut, az alacsony foglalkoztatottság és a minimálbéren bejelentettek tömeges létszáma miatt. Tíz év múlva a helyzet még rosszabb lesz. A jelenlegi trendek mellett a ma negyvenes korosztály nyugdíjazásakor egy eltartóra egy eltartott jut majd. És akkor még nem beszéltünk a nyugdíj mértékéről, hogy vajon biztosít-e majd tisztességes megélhetést.
A boldog, békés öregkor sokak számára csak álom, ha nem rendelkeznek nyugdíjkiegészítő jövedelemmel. (Az OECD irányelve szerint a nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70 százalékának megfelelő havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonulónak.) Az egyik út a nyugdíjazás utáni munkavállalás lenne, ám ez nem tűnik népszerű megoldásnak Magyarországon: a magyarok mindössze 18 százaléka állna munkába nyugdíjasként a Randstad idén nyáron készült nemzetközi felmérése szerint. Ugyanerre a kérdésre az angoloknál 55, a lengyeleknél pedig 62 százalék válaszolt igennel. Így viszont marad az aktív évek során felhalmozott megtakarításból származó pluszpénz, hiszen abban ma már mindenki egyetért, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak semmiképpen nem számíthatnak majd tisztességes megélhetést nyújtó időskori jövedelemre. Persze érdemes takarékoskodniuk azoknak is, akik ma viszonylag jól keresnek, mert ők sem lehetnek biztosak abban, hogy majdani nyugdíjukból mindenre futja majd, hiszen az állami nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, a változása pedig sokaknak okozhat kellemetlen meglepetést.
Egyéni számla vs. felosztó-kirovó rendszer
A kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolásakor a kormányzat egyéni számlát ígért az állami rendszerbe visszalépőknek, de ugyanakkor azt is leszögezte, hogy marad a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer. (Az IDEA elemzése a magánnyugdíjpénztárakban maradók jövőjéről itt olvasható.) A két állítás ellentmondását igyekszik feloldani az a kormányzati elképzelés, amely szerint emelkedne a munkavállalók által az öregségi nyugdíjra befizetett járulék, míg a munkáltatók befizetése csökkenne. „Az embereknek illúziói vannak az állami szerepvállalás lehetőségeiről, így túl keveset takarékoskodnak" - olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által a kormány részére készített nemzeti nyugdíjpolitikai koncepcióról szóló előterjesztésben, amely szerint a munkavállaló által fizetett járulékot egyéni - ahogy a koncepció megfogalmazza -, „eszmei jellegű tőkeszámlán" írnák jóvá, ezt valamilyen mértékkel valorizálnák, és az így kapott egyenleg, valamint a nyugdíjazáskor várható hátralévő élettartam alapján határoznák meg a nyugdíjat.
A munkáltató által fizetett rész nem teremtene egyéni jogosultságot, mert nem járulék, hanem hozzájárulás lenne. A 2011. december 1-jétől egyébként már „munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásnak" hívott kötelezettség mai, 24 százalékos mértéke csökkenne, ezt tennék át - felbruttósítva - a munkavállaló bérébe, megteremtve a forrását annak, hogy az utóbbi által fizetett járulék 10 százalékról 20 százalékra emelkedjen. „Ennek következtében radikálisan csökkenne a munkáltatók kimutatott közterhe, ami fontos a nemzetközi versenyképességi összehasonlításokban" - olvasható a dokumentumban, hozzátéve: „a szükséges törvénymódosítást úgy kell megalkotni, hogy a munkavállaló nettó jövedelmi helyzete ne változzon". Ám a nominális bér bruttósítással megnövelt része után is személyi jövedelemadót kell fizetni, így lehet, hogy a munkavállaló nettó bére csökken. Emellett a jövedelemkiesést bizonyos szegmensekben az adójóváírás tervezett fokozatos kivezetése is növelni fogja.
900 milliárd mínusz
Miután a jelenleg mintegy 2700 milliárdos nyugdíjkassza már most is mintegy 900 milliárd forintos hiánnyal küzd, nehéz elképzelni, hogy mi lesz a jövőben az aktuális nyugdíjakkal, amelyeknek összegét a számítás alapja - bruttó vagy nettó jövedelem - is befolyásolni fogja, mint ahogyan az is, hogy változik-e a ráta. A járadékok várható konzervatívabb indexálása a nyugdíj értékének jelentős csökkenéséhez vezethet. A Széll Kálmán-terv szerint az új nyugdíjrendszert 2012. január elsejével vezetik be.
- A kormány beismerte, hogy csődöt mondott a gazdaságpolitikája
- Széll Kálmán Terv 2.0 - Célba talál?
- Mire lesz energiánk?
- A tűzzel játszik a magyar kormány
- Így magyarázkodik a kormány
- Ez kell Magyarország stabilizálásához
- A magyarok dolgoznak a legkevesebbet
- Nyugdíjról is dönt a parlament
- Időskori megélhetés: félünk a sokévi lekötéstől
- Matolcsy: adót kell emelni!
Tudod, próbáltam letenni, de azok a fránya fiatalok nem úgy végezték a munkát,ahogy kellett volna és az új főnök / fiatal!!!!/ is engem alkalmazott. De szeretem a fiatalokat és megértem, hogy nincs más védekezési lehetőségük, mint félvállról venni a munkát: "kis pénz kis foci" Még nem tudják, hogy ez nem a célravezető eszköz. Na, meg tudod talán szerencsém is van, hogy olyan szakterületen dolgozom, ahol nem nagyon van munkanélküliség. Nem szabad mindent fehér-feketében szemlélni.
Van itt munka mindenkinek szerinted?
Azért jelentkeznek százan egy meghirdetett takarítói állásra, azért hosszú a sor már hajnalban a Munkaügyi Központ előtt, a megyeszékhelyünkön.
Azért seprik diplomások Debrecenben az utcát közmunkásként.
Inkább tedd le a lantod, és add át a helyed egy fiatalnak, hidd el nekik is lenne belső igényük dolgozni, nem csak neked.
Ha azt magunk félretehetnénk, talán nem halnánk éhen öreg korunkban. Egyébként, ha mégsem tenném félre, hogy abból esetleg a fiatalkoromat túléljem, akkor az az én bajom lenne, de legalább nem más mondja meg, hogy mi legyen a pénzemmel.
Közben a technológia fejlődik ezerrel, egyre kevesebb munkáskéz kell a javak előállításához.
A trendek szerint a jövőben legfeljebb az emberek 20%-a dolgozik majd, a többire nem lesz szükség. Mi lesz velük, állami munkatáborokban fogják őket követ hordatni?
A világ most is eltudna mindenkit, dolgozót, munkanélkülit látni javakkal, csak ahhoz az agyaknak kellene megváltozni.
Nem keveseknek sokat, hanem sokaknak többet kellene adni.
De hát a vezetők kapzsisága, az irigységfaktor teszi tönkre a világot...
Rendkívül elítélem a fentiekben a kormány álláspontját, mert teljes egészében a munkaválllalókra hárítja a terület deficitjét. A munkáltatói terhek csökkentésében az európai trendhez való felzárkózásra hivatkozik, ugyanakkor a munkavállalót hosszú évekkel korábbi balkáni nyomorba taszítja. Hozzáteszem, azon nyugdíjasokról elmarasztoló a véleményem, akik egészségesek és úgy 50-60 év táján nem akarnak dolgozni. Igaz, mit is beszélek, rengetetg fiatal sem akar, mert azért sokan találnának munkát, legfeljebb nem a legoptimálisabb feltételekkel. Magam sem az aktív korombéli tevékenységet végzem és messze nem az akkori bért kapom. De nekem már nincs anyám, apám! A fő gond az állam elgondolásában az, hogy jelenleg sem ad semmi ellenszolgáltatást a munkabérem után általam megfizetett járulék után, akkor hogy van képe ezt 20%-ra növelni. Paralell az alacsony munkabéreket különböző ördögi adótrükközéssel tovább csökkenteni, ezzel párhuzamosan az átlagnyugdíjakat luxusnak tekintve csökkenteni és a munkabérrel összevonva megadóztatni? mert ugyebár ez a trend... Kiszámolta-e valaki már, hogy ez hány százalék levonást eredményez a keservesen hozzákeresett jövedelemből, amit újsütetű kapitalista munkáltatók sok évtizedes gyakorlat, tapasztalat ellenére is minimálbérben állapítanak meg, mert megtehetik, mondván, a nyugdíjasoknál "béralkú" van, ami gyakorlatilag bérdiktatúra. Szóval mit is kapunk cserébe a munkánkért és az után extra aránytalanul levont járulékokért "hozzájárulásokért", ami még az aktív korúakat sem sújtja? A logika szerint dupla biztosítási jogviszonyért emeltebbszintű egészségügyi szolgáltatás, nyugdíjba beszámítás és megbecsülés járna!!!!!! Ezek után mi lesz a 18% nyugdíj mellett dolgozóval? Hány százalékra zsugorodik számuk? Tudom a választ: az összes nyugdíjas kotródjon a társadalomból, mert púp a hátukon!!! Gyalázat!