Országos ingatlanárkörkép

 

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Összefoglaló
Az év utolsó negyedéve végképp „lehűtötte” az ingatlanpiac kínálati oldalának várakozásait: a nyári, korábbi években már megszokott csendes „uborkaszezon” után idén – különösen a fővárosi építési telkek és a használt lakások szegmensében – az őszi hónapokban nem folytatódott a tavaszi élénk pezsgés és piaci forgalom. A viszonylag gyér vásárlói érdeklődés legfőbb okának a két éve beindult drasztikus áremelkedési hullám hatására mostanra kialakult, gyakran irreálisan magas négyzetméterárakat tartják a szakemberek. Élénkebb vásárlói kereslet csak az új lakások piacán tapasztalható, ugyanakkor a stagnáló lakásbérleti díjak mellett továbbra is stabil iroda- és üzlethelyiség-díjak, s még mindig kedvezően alacsony föld- és erdőingatlan árak jellemzik az év végi, és az előrejelzések szerint a januári-februári hazai piacot.

Telekpiac
A főváros telekpiacán úgy tűnik, 2000 őszére visszatért az a két évvel, a nagy árrobbanás előtt megszokott állapot, amikor is a telekvásárlás szezonja az őszi időszakról áttevődött a következő év márciusi-áprilisi időszakára. A vásárolni szándékozók ugyanis idén az év utolsó hónapjaiban kivárással próbálták „lehűteni” a túlzott eladói várakozásokat, és valamelyest leszorítani a mára olykor irreálisan magasra szökött árakat. Az árnövekedés – főleg Budapest presztízsértékű budai területein – igen látványos volt az elmúlt időszakban. Csupán az elmúlt fél-egy évben átlagosan 45-50 százalékra tehető, de van olyan felkapott része a budai oldalnak, ahol akár 80 százalékkal is többet kérnek egy-egy panorámás, társasházi beruházásra alkalmas építési területért, mint tavaly ilyenkor.

A jelentős árnövekedés legfőbb mozgatója a szakemberek szerint – főleg Budapesten és a nagyobb vidéki városokban – az egyre szűkülő piaci kínálat. Két évvel ezelőttig ugyanis a budapesti és néhány nagyvárosi telekpiac szinte minden szegmensét a bő kínálat jellemezte: nemcsak a szabadpiaci paletta volt színes, de növelte a kínálatot, hogy számos önkormányzat területfejlesztésbe, értékesítésre szánt telekparcellázásba fogott. Mindez kedvezően hatott a piacra: hatására gyakorlatilag a vásárolni szándékozók diktáltak, ami viszonylag kedvező, stagnáló telekárakat eredményezett. A beindult számos vállalkozói lakópark-, társasház-, valamint magánerős építkezés és egyéb ingatlan-beruházás nyomán azonban nemcsak a kínálat szűkült le jelentősen, hanem az árak is mozgásba lendültek, és eddig soha nem tapasztalt magasságba szöktek. Eredményeként például a fővárosban a budai oldal frekventált (I., II., XII.) kerületeinek kurrens (rózsadombi, szabadsághegyi) részein a négyzetméterárak mára elérték az 55–65 ezer forintot.

Az elmúlt évekbeli folyamatos élénk kereslet – a megszokott nyári pangás után – szeptembertől annak ellenére megtorpant, hogy a lakásépítkezéseket ösztönző támogatások júliusi bővülésével számos új beruházó, ingatlanfejlesztő cég is a piacra lépett. Amíg egy évvel korábban az őszi-téli hónapokban sorra születtek a telek-adásvételi ügyletek, a vásárolni szándékozók idén kivárással próbálták az irreálisan magas árakat visszafogni. A piacelemzők ugyanis jövő tavaszra az inflációt csak néhány százalékkal meghaladó árnövekedést prognosztizálnak, ami több önkormányzati terület jövő esztendőre tervezett piacra kerülésével akár el is maradhat.

Ha a konkrét budapesti telekpiacot nézzük, a kerületek közül az árak és a kereslet szempontjából továbbra is a budai oldal a meghatározó. A Duna jobb oldalának belső, drágább (átlag 60 ezer forintos négyzetméter árú) részein elsősorban a beruházó társaságok vásárolnak, míg a családi házat építő, a budai oldalhoz ragaszkodó magánszemélyek a II. kerület külsőbb, árban elérhetőbb II/A részeinek beépítetlen területeit keresik, ahol az átlag négyzetméterár jóval alacsonyabb: 31 ezer forint körül van. A főváros III. kerületében továbbra is számos építési parcellát kínálnak eladásra, és a választék is széles skálájú: sík- és hegyvidéki területek, családi, társas- és sorházépítésre alkalmas telkek között lehet válogatni, átlag 23 ezer forintos négyzetméteráron. A XI. kerület sas-hegyi részén már mélyebben kell az építkezőnek a zsebébe nyúlnia: a jó paraméterű, panorámás telkek négyzetméteréért akár 80 ezer forintot is elkér a tulajdonosa, míg az átlagár 45 ezer forint/négyzetméter körül mozog. Aki ragaszkodik ugyan Budához, de nem tudja az igen borsos árakat megfizetni, annak érdemes a XXII. kerület rohamosan fejlődő rózsavölgyi részén keresgélni a kínálatban, ahol az átlag négyzetméterár 2000. november-decemberben 21 ezer forint körül alakult.

A főváros pesti oldalán a budainál alacsonyabb árakkal lehet számolniuk a telekvásárlóknak, azonban az elmúlt években megszaporodó családi és társas vállalkozású építkezések hatására itt is szűkül a piac, és például a XIV. kerületben is mindinkább a kisebb házas parcellák jelennek meg a kínálatban. A kerületben az átlagos négyzetméterár 40 ezer forint körüli, de a társasházi beruházásra alkalmas építési területekért ennél jóval magasabb árat kérnek. Zugló mellé lassan kezdenek felzárkózni a többi, pesti zöldövezeti – XV., XVI., XVII., XVIII. – kerületek is: ahol igen széles skálán, 12–23 ezer forint között szóródnak a négyzetméterárak.

Budapest építési telekkínálatának folyamatos beszűkülése, az árak rohamos emelkedése „jótékonyan” hatott a környező települések telek- és általában az ingatlanpiacára is, amely e területeken is jelentős áremelkedéseket idézett elő. Eredményeként ma már a közvetlen szomszédos, divatos településeken – mint például Budakeszi, Budajenő, Budaörs, Solymár – is 20–25 ezer forintos átlag telek-négyzetméterárral kell a vevőknek kalkulálni, a hegyoldali, különleges panorámájúak négyzetméteréért azonban már itt is elkérik akár a 45 ezer, de gyakran még az úgynevezett nadrágszíj parcellák esetében is a négyzetméterenkénti 6–10 ezer forintot. Kissé távolodva a fővárostól a jó beépíthetőségű, közműves területek négyzetméterárai többnyire 10 ezer forint alatt vannak: például Dunakesziben 5200–9500, Pilisvörösváron pedig 6400-8400 forint között mozognak a négyzetméterárak, de Szentendrén már szintén a fővárosihoz hasonló, némely esetben háromszoros áron lehet egy négyzetméterhez jutni, mint 1998 végén vagy 1999 derekán: a belvárosban átlag 28, a pismányi részen pedig 11–17 ezer forint között szóródik a telek-négyzetméterár. Az ország nagyvárosaiban – Sopronban, Pécsett, Szegeden, Győrben – szintén kezd „hiánycikké” válni a belvárosi építési parcella, és ha mégis akad egy-egy, igencsak magas áron cserél gazdát. Sopronban például 12–25, Debrecenben 10–22, Szegeden 6–20, Győrben pedig 3–15 ezer forint között mozog az építési területek négyzetmétere.

Az üdülőterületek közül továbbra is a Balaton vezeti a listát, de a fejlesztés előtt álló kisebb tavaink menti települések is népszerűek a hazai és a külföldi befektetők körében. Ez utóbbiak közé tartozik például a Bánki- és a Tisza-tó környezete, bár a Tisza ciánszennyezése idén valamelyest visszavetette a tó mellett épült települések ingatlanforgalmát. A Balaton melletti telkek esetében átlag 25 ezer forint körüli négyzetméterárral lehet kalkulálni, míg a Velencei-tó környékén 2000–12 000, a Tisza-tó mellett pedig akár már 800–1000 forintos négyzetméteráron hozzá lehet jutni egy vízpart mellett, vagy attól valamelyest távolabb fekvő parcellához.

Használt lakások piaca
A használt lakások piacán az 1998-ban bekövetkezett árrobbanás hatását a négyzetméterárak 2000. évi (sok esetben az újak árához közelítő) emelkedésében is nyomon lehetett követni, bár némely lakásszegmensben a korábban tapasztalt nagymérvű árnövekedés május végére június elejére leállt. A nyári hónapok pangó piaca után szeptembertől ugyan további árnövekedést prognosztizáltak a piacot elemzők, ennek mértéke azonban az év első öt hónapjáénál jóval visszafogottabb volt, egyes esetekben meg is állt, illetve néhány ingatlanfajta (például a panelek) esetében bizonyos fokú év végi visszaesés is tapasztalható, amely elsősorban a fizetőképes kereslet jelentős beszűkülésével magyarázható. Eredményeként jelenleg a főváros és a környező települések egy részének használtlakás-piacát a túlkínálat jellemzi, és ez elmondható több, vidéki nagyvárosról is. Kivételt képeznek a befektetői szempontból jó helyen – például a belvárosok sétáló utcáiban és azok környékén – fekvő lakóingatlanok, valamint a fiatal családok életkezdését segítő kisméretű lakások, melyekből viszont az évek óta szűk kínálat továbbra is az értéküknél jóval magasabbra tartja az árakat. Ez utóbbiak többsége legtöbbször nem is kerül be a forgalmazó cégekhez, mivel a „jobbak” szinte azonnal, „kézen-közön” vevőre találnak. Éppen e hiány mozdította meg korábban az addig csendes panel- és házrészpiacot, amelynek eredményeként Budapesten és agglomerációjában, valamint a nagyobb vidéki városokban is jelentősen (gyakran 40-60 százalékkal) is megemelkedett a panellakások ára, és az évekig eladhatatlan közös udvaros, gyakran alacsony komfortfokozatú házrészek is – akár 20-30 százalékkal drágábban – sorra vevőre találtak.

A panellakások fővárosi részpiacán – kerülettől függően – idén tavasszal is jócskán megugrottak a négyzetméterárak. Az egyik legnagyobb budai (Kelenföldi) lakótelepen például egy 50 négyzetméteres, kétszobás házgyári lakásért a tavalyi 3,5–4 millió forint helyett 7, míg hasonlóért Őrmezőn már 7,2–7,5 millió forintot is elkértek, a jóval felkapottabb és keresettebb Gazdagréten pedig már 9 millió forint körül volt az ára. Hasonló négyzetméteráron cseréltek gazdát a 33–40 négyzetméteres panel kislakások is, melyekből változatlan hiány van a piacon. Ezek az árak ugyan néhány esetben jelenleg is „tartják magukat”, azonban számos tulajdonos volt kénytelen rájönni az év második felében arra, hogy amennyiben nem enged az irreálisan magasra szabott árból, a vásárlói kereslet visszaesésével akár még jövő évben is kénytelen lesz árulni ingatlanját. Ezért az év utolsó hónapjaiban és jelenleg is 500 ezer, vagy akár 1-1,5 milliót is enged az eredeti árból. A vásárlóknak érdemes tehát alaposan körülnézni a piacon, mivel még ugyanazon a lakótelepen fekvő, hasonló méretű és állapotú lakások között is jelentős árdifferenciák fedezhetők fel.

A III. kerület lakótelepeinek árai között már korábban is jelentős árszintkülönbség volt tapasztalható: a legalacsonyabb árat (120–125 ezer forint/négyzetmétert) változatlanul Békásmegyeren kérik, míg a Pók utcában a felújított, jó fekvésű lakások esetében átlag 200 ezer forinttal kell a vásárlóknak kalkulálniuk (ami tavasszal elérte a 210–220 ezer forintot). A pesti oldalon a Kárpát utcai és a Vizafogó, valamint a zuglói Jerney lakótelepek számítanak favoritnak, ahol 160–180 ezer forintos négyzetméterárakkal találkoznak a vásárlók. Kőbányán, Újpalotán átlagban 100–110 ezer, Csepelen pedig már akár 90-95 ezer forintos négyzetméteráron is megszerezhető egy-egy panellakás.

Ennél jóval nagyobb arányú árnövekedés tapasztalható a budapesti és nagyobb vidéki városok frekventált (belvárosi, zöldövezeti), hagyományos építéses részein, ahol 2000. év tavaszáig egy-másfél év alatt 100–150, sőt némely esetben 200 százalékos áremelkedést is regisztráltak a forgalmazó cégek. Ez utóbbi jelentős értéknövekedés elsősorban a külföldi befektetők által változatlanul keresett budapesti V., VI., illetve I., II., XII. és XIII. kerületek nívós, polgári lakóingatlanjai esetében figyelhető meg. A nagyfokú befektetői keresletet mára valamelyest csökkentették a jelenleg stagnáló lakásbérleti díjak. A befektetők többsége ugyanis bérbeadás céljából vásárol nálunk értékes ingatlant, és az igen magas lakásárakkal szemben realizálható jelenlegi viszonylag alacsony bérletidíj-hozamok miatt várhatóan előbb-utóbb piacra kerül számos lakóingatlan, amelyek tovább növelik a kínálatot, tovább generálva a beindult kismértékű árcsökkenést.

Jelenleg a tél beálltával, a fővárosi és vidéki nagyvárosok nem panel használtlakás-piacát a stagnáló árak mellett a visszafogott forgalom jellemzi, amely a szakemberek előrejelzései szerint azonban tavaszra újra erőre kaphat. A fő célpont Budapesten a magasabb jövedelmű hazai lakásvásárlók között továbbra is a budai oldal marad. Az árak tavaly óta számottevően emelkedtek, miközben a kereslet a Rózsadombról egyre inkább lehúzódott a bel-budai (Fillér, Medve, Szabó Ilonka stb. utcai) részekre. A négyzetméterárak ezen a területen továbbra is magasak: a közepes állapotú társasházi lakásoké a tavalyi 200-ezerről idén tavaszra 300 ezer körülire emelkedett, azonban ez az ár egy, Budára vágyó vásárlói réteg számára változatlanul megfizethető, hiszen 20 millió forint alatt már lakástulajdon szerezhető.

A főváros XI. kerület sasadi részén a régebbi, hetvenes évekbeli építésű házak árai nem emelkedtek ilyen mértékben. Ezekből jelenleg is bő a kínálat, azonban stílusuk miatt nincs jelentős kereslet irántuk. A főváros ezen részén egyébként ikerházat lehet kapni 38–45 millió forintért, míg például a kerület Bartók Béla úti környezetében átlag 180–200 ezer forint körül mozog a felújításra váró lakások négyzetméterára, a felújítottak tulajdonjogát viszont általában már csak 200 ezer forint felett megszerezni. Buda máriaremetei, óbudai területein a hét-nyolc éve felhúzott házak 60–80 millió forint között, az egy-két éve épültek pedig efölött cserélnek gazdát, a Rózsadombon, a Szabadság-hegyen pedig a telkek magas értéke miatt 150 millió forint alatt még régi, öreg házhoz sem igen lehet hozzájutni.

Budapest változatlanul kedvelt területei közé tartoznak a belső (V., VI., VII. IX.) kerületek, amelyek kiemelt részeinek lakásai mára szintén megközelítik, sőt néhány helyen (az V. és VI. kerületek belső magjában, illetve az Andrássy úton) elérik a 250-300 ezer forintos négyzetméterárat, azonban néhány esetben érdemes a vásárolni szándékozónak az eladói ár alá „menni”, különösen akkor, ha az ingatlant több hónapja árulják. A VII. kerület árai ennél továbbra is jóval nagyobb szóródást mutatnak: amíg például a Liget közeli Rottenbiller, Damjanich utcák jobb minőségű lakásainak négyzetméterára megközelíti a 180-200 ezer forintot, a Garai utca környezetében jóval ez alatt sem találni rájuk vevőt.

A régebbi építésű családi házak kategóriájában a pesti oldal ingatlanjai 2000-re kisebb (20-35) százalékkal emelkedtek a budaiaknál, azonban például az évtizedek óta kedvelt XIV. és XVI. kerületek 10-15 esztendeje tető alá hozott, jó állagú családi otthonai esetében ennél jelentősebb árnövekedéssel, jelenleg mintegy 1900-240 forintos négyzetméterárral kell a vásárlóknak számolniuk. Ennél lényegesebben alacsonyabbak a négyzetméterárak a XVI. kerületben, ahol a hasonló korúaké 150–170 ezer forint között van, míg Csepelen az átlag négyzetméterár év végére visszaesett 90 ezer forint körülire. A főváros környéki települések közül továbbra is Budaörs, Szentendre, Göd, Budakeszi és Solymár a legdrágább, míg a vidéki nagyvárosok esetében Sopron, Szombathely vezeti a listát az egy-két éven belüli lakásár-növekedés tekintetében, de nem sokkal maradnak le a többi határszéli és egyetemi városok, Pécs, Győr, Szeged, Debrecen sem.

Új lakások piaca
Új lakásokból – elsősorban a fővárosban – szintén jelentősen bővült a kínálat az elmúlt években. 2000-ben tovább nőtt a lakásberuházásba fogó cégek száma is, ugyanis – különösen a kormány júliustól életbe lépett új lakásberuházásokat ösztönző támogatása révén, a vállalkozói kockázat csökkenésével – továbbra is jó üzletnek bizonyul értékesítésre sor- és társasházi lakásokat építeni. A mind feljebb araszoló árak ellenére az új otthon vásárlását támogató 8 százalék körüli hitelkonstrukciók bevezetésével és az igénybe vehetők körének kiszélesítésével megnőtt a fizetőképes kereslet is az új otthonok iránt, melyek néhány kivételtől eltekintve legtöbbször még a befejezés előtt gazdára találnak. Az építkezések színterei is tovább bővültek: Budapesten például a frekventált I., II., III., XII., illetve a IV. és XIV. kerületek mellé felsorakozott az elmúlt években folyó városrehabilitáció kapcsán a Ferencváros, Angyalföld, de Csepelen és Pesterzsébeten is folynak lakóparki beruházások munkálatai, és további kerületek dédelgetnek vállalkozók bevonásával megvalósítandó lakásépítési terveket.

A négyzetméterárak ezen a területen is jócskán megemelkedtek: napjainkban a szolidabb kivitelezésű középkategóriában is elérik a 200 ezer forintot, az úgynevezett polgári nívójúaké pedig – melyek többsége Budán épül – 280–450 ezer forint között szóródnak, míg a luxus színvonalúak esetében (melyeknél jelentős árat képvisel a többnyire panorámás telekrész aránya) nem ritka a 800 ezer forintos, vagy az efölötti négyzetméterár sem. A megkérdezett beruházó cégek többsége szerint ezek az árak még 2001. januárban tartják magukat, azonban a 2000. év végi, illetve 2001. év eleji építőanyag- (közte a tégla) áremelkedések hatására várhatóan február-márciusban tovább nőnek. Ez az árnövekedés természetesen nem érinti a már korábban lekötött lakások árait. A vidéki nagyvárosok közül már 2000-ben is mind több helyen indultak el egy-egy foghíjtelken társasházi, vagy nagyobb területen lakóparki sor- és társasházi építkezések. Az árak többnyire 170 ezer forint/négyzetméterről indulnak, de például már Sopronban, és a divatosabb üdülőövezetekben elérik, sőt némely esetben meghaladják a 200 ezer forintot.

A lakásbérleti díjak országosan néhány lakásszegmensben (például a fővárosban a zöldövezeti és luxus kategóriában, valamint az egyetemi városok kislakásai esetében) idén is emelkedtek valamelyest, de például a panelekre, az egyébként is magas közüzemi költségek miatt, a tavalyi bérleti díjak a jellemzőek.

A fővárosi irodapiacot idén a másfél évvel korábbi díjcsökkenés után a stabilizálódó bérleti díjak jellemzik. Ez a központi helyeken havi 35–42, ritka esetben 45–50 márkát jelent négyzetméterenként, míg a belső városmagtól kijjebb eső területeken 22–33 márka között mozog. Erre rájönnek még az egyéb, az ún. üzemeltetési költségek: mértékük havi 3,5–7 márka között van négyzetméterenként. Az elemző szakemberek szerint a további irodaberuházások miatti jelentős új területbővülés jelenleg nem okoz számottevő irodafelesleget. Az új létesítményekben az üresen álló területek aránya átlag 12–15 százalék körüli (az V. és a XIII. kerületekben csak 5 százalék). Mivel azonban a vállalkozások egyre inkább a korszerű szolgáltatást nyújtó bérleményeket keresik, az új területek piacán a kihasználatlansági ráta várhatóan nem fog látványosan emelkedni az elkövetkező években.

Jelentős átalakulás várható az üzlethelyiségek piacán az elkövetkező években. A vidéken most felfutóban lévő plazaépítés hatására a piaci elemzők szerint egy-két éven belül erős túlkínálat jelentkezhet, amelynek eredményeként várhatóan lejjebb mennek majd a bérleti díjak, mind az új, mind a régi építésű, többnyire ma még önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek esetében.

Az üdülőterületek lakás- és üdülőárai helytől, minőségtől, mérettől, a hozzá tartozó kerttől függően, szintén emelkedtek ez évben, bár jóval kisebb mértékben, mint a lakásoké. A Balaton bizonyos (főleg „érintetlen”) részei, a Velencei, Fertő-tó továbbra is népszerű a hazai és külföldi vásárlók, befektetők körében, és a lassan kezdenek visszatérni a kedvező, ma még igen olcsó Tisza-tó partra is az érdeklődők. Ez utóbbi vizünk környezete, amelyet jószerivel érintetlenül hagyott a Tisza folyó ciánszennyeződése, jelentős, a gyógyturizmust érintő fejlesztések előtt áll, így az itt található ma még olcsó ingatlanokba érdemes tőké invesztálni. Mint ahogy a lassan „ébredező” föld- és erdőpiacra is, ahol jelenleg a forgalom beindulása ellenére még mindig nyomott árak vannak.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo