Pénz van, csak a tőke hiányzik

2016. március 11. péntek - 07:30 / Timár Gigi
  •    

A hazai kis és középvállalkozások legnagyobb gondja mindenképpen az akkut tőkehiány - ebben tulajdonképpen egyetértés van, ahogy abban is, tőkeprogram lehetne a megoldás. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint viszont nem olyan, mint a Jeremie.

Üvöltenek a forrásért a vállalkozások

Spártai módon kell viselkedni az új uniós támogatási ciklusban, csak az juthat forráshoz, aki megfelelően képes azt felhasználni – mondta a Portfolio konferenciáján Csepreghy Nándor miniszterhelyettes. Akik ezt az időszakot túlélik és sikeresek lesznek, azok aztán maguktól is életképesek lesznek – mondta. Akik pedig elbuknak, azokkal inkább tisztul a cégvilág. Az uniós pénz nem mentőöv, hanem kötélhágcsó, amin fel lehet mászni – fogalmazott Csepreghy. Az év második felében megjelennek a visszatérítendő források, vagyis a támogatások nulla százalékos hitellé alakulnak. Aki ezt nem tudja kigazdálkodni, az szerinte nem szabad, hogy támogatást kapjon, mert mint mondta, “nem szociális ellátórendszert kell üzemeltetni”.

A Spárta hasonlattal kapcsolatban később Krisán László, a KAVOSZ  Zrt. vezérigazgatója megjegyezte, ne feledkezzünk meg azért Taigetoszról sem – túlzás lenne halálra ítélni azokat (a cégeket), amelyek esetleg gyengébben állnak. Aki gyenge, nem jelenti azt, hogy hanyatló pályán mozog, így lehetnek támogatásra érdemesek is. Valójában azonban már szinte minden mindegy, csak végre induljanak már el azok a régen várt támogatások – mondta Krisán.

szechenyi_forint

Kép:PP archív

A forráséhség iszonyú volt, ezzel is összefügg, hogy bizonyos pályázatokra óriási a túljelentkezés. A lepattant gépekkel nem lehet újrakezdeni a vállalkozást, ezért keresik a forrást a vállalkozások – mutatott rá. Kiemelte: amíg van vissza nem térítendő támogatás, addig a magyar vállalkozó is ezt választja. Ha az uniós forrásokat hamarabb kifizetjük, akkor azzal magunknak csinálunk jót. A vállalkozások üvöltenek ugyanis a pénzért. Ez nem választási cél szerintem a kormány részéről – mondta.

Hitel azoknak, akiknek nem adnak a bankok
A P2P-kölcsönzés arénájában azok is labdába rúghatnak, akik amúgy a bankok szerint nem hitelképesek. A forrást és a tőkéjüknek helyet keresők számára egyaránt megoldást jelentő modellt a fogyasztói hitelezés demokratikusabb változatának tartják, a hitelkártyák magas éves kamatait kiváltó megoldásként ünneplik. Így fedezet nélkül lehet kölcsönhöz jutni.

Pénz van, csak tőke nincs

A fő gond itthon a cégek tőke ellátottsági szintje – ebben egyetért Csepreghytől Lázár Jánoson át (aki szerint tulajdonképpen nem adott nekünk semmit az Unió) Krisánig mindenki. Csepreghy előadásában azt mondta, a következő 5 év alatt a magyar cégeknek a magyar piac jelentős igényeit ki kell tudni elégíteni, lennie kell pár cégnek, akik régiós szinten meghatározóvá tudnak válni, és néhánynak, akik világviszonylatban is. Ehhez is jelentős változtatásokra lenne szükség ezen a téren. De beszélt a kkv-k tőkeellátottsági szintjéről Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki szerint a kkv szektor fő problémája nem a hitel, hanem a tőkehiány. Hogy ebben látható mértékű változás legyen, ahhoz több százmilliárdos nemzeti tőke programot kéne indítani.

„Ma, amikor egy kisvállalkozás akarna pénzt a bankjától, akkor a bank azonnal elzavarja haza. Pénz van, csak tőke nincs. Emiatt alakul ki az a helyzet, hogy akkor kaphatna 30 millió hitelt egy kkv, ha előtte bevisz a bankba 30 milliót” – fogalmazott Krisán.

A megoldást véleménye szerint is egy tőkeprogram jelentené, ami biztosítaná a hitelképesség alapját is. A Piac & Profit kérdésére ugyanakkor hangsúlyozta, bár híve lenne egy tőkeprogramnak, nem mindegy, hogy milyen az. A Jeremie program esetében a szakember szerint maga a módszer volt rossz, a kockázati tőke befektetők túlságosan nagy elvárásokkal telepedtek rá a cégekre. A szigorúan kontrollált vezetés, a teljesíthetetlen jövedelmezőségi elvárások és a rengeteg plusz adminisztráció mind kétségessé tette a kisebb vállalkozások számára, hogy érdemes-e egyáltalán belevágni. Nem is beszélve arról, hogy jelenleg itthon az is komoly versenyhátrányt jelent a versenytársakhoz képest, ha egy cég ügyeskedés nélkül, minden esetben számol a 27%-os áfával…

Tőkeprogramra szükség lenne tehát, ebben legalább egyetértés van.

Hitel is jöhet

Krisán szerint a kkv szektornak lenne leginkább szüksége a banki hitelekre mostanság, az uniós pénzek és az NHP kifutása miatt ezek a cégek – amelyek alapvetően a vissza nem térítendő forrásokra építenek, ezek kifutásával most jelenhetnek meg a bankoknál. Eddig kielégítették őket a különböző támogatott források. Az NHP már most nem fog annyit számítani, mert forgóeszközre már nem vehető igénybe, beruházásra meg eddig is leginkább a nagyobb cégek tudták kihasználni.

Virág Barnabás, az MNB hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint van még tér a kkv hitelezés erősítésére. Elmúlt időszakban lazult a kínálati korlát, de van tér előrelépésre – a piaci hitelezést támogató programmal ez meg fog történni.

 

Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor