Perelhetnének a cégek a SZÉP kártya miatt

2016. szeptember 29. csütörtök - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

Alaposan átalakította a kormányzat a 2017-es cafeteriarendszert, miután az Európai Bíróság 2016. február 23-án született ítéletében Magyarországot kötelezettségszegési eljárás keretében elmarasztalta az Erzsébet utalvány és a SZÉP kártya kibocsájtási feltételei miatt. Az Erzsébet utalványt átszabták, a SZÉP kártyához viszont még nem nyúlt a kormány, pedig számos kkv-t érinthet a kérdés.

A magyar kormány azonnal reagált a februári brüsszeli ítéletre, és nekilátott a cafeteriarendszer gyökeres felforgatásának, aminek köszönhetően az Erzsébet utalvány ugyan jövőre is választható elem marad, ám jelentősen drágább lesz a munkáltatóknak, mivel a béren kívüli juttatások köréből átkerült az egyes meghatározott juttatás kategóriába. 49,98 százalékos adóteherrel pedig akár más formában is biztosíthat étkezési hozzájárulást a munkáltató. A SZÉP kártyát ért kifogásokra azonban, úgy tűnik, a mai napig nem született válasz. Mintha az uniós bírálatban megfogalmazott kritika elkerülte volna a hazai döntéshozók figyelmét.

– A SZÉP kártya feltételeit lefektető 55/2011-es szabályozás bevezetése után közel egy évvel, 2012. június 21-én az Európai Bizottság felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, mert álláspontja szerint hivatkozott szabályozás a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv, valamint az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) több, alapvető rendelkezésébe ütközik. Az irányelv alapelvi szinten rögzíti, hogy a versenyképes szolgáltatási piac nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés ösztönzéséhez és a munkahelyteremtéshez az Európai Unióban. A tagállamoknak mindent meg kell tenniük tehát annak érdekében, hogy megszüntessék a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait. Az EUMSZ 49. és 56. cikkei pedig a letelepedés szabadságának, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának prioritását emelik ki – mutat rá dr. Tolnai Gábor ügyvéd, okleveles adószakértő.

kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel

Kép: PP

Máig fennálló kifogások

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a SZÉP kártyáról szól 55/2011-es kormányrendelet – a vonatkozó belföldi jogi rendelkezésekkel együttesen – négy pontban sértette a 2006/123/EK irányelvet, valamint az EUMSZ 49. és 56. cikkeiben megfogalmazottakat. A magyar szabályozás kizárja, hogy társaságok fióktelepei SZÉP kártyát bocsássanak ki, nem ismeri el azon vállalatcsoportok tevékenységét, amelyek anyavállalatai nem a magyar jog szerint létrejött társaságok, igazolható módon a bankok, illetve pénzintézetek számára tartja fent a SZÉP kártya kibocsátásának lehetőségét, valamint a kibocsátó vonatkozásában magyarországi telephely meglétét írja elő.

A kártyáról
A magyar kormány 2011-ben funkcionálisan a személyi jövedelem-adózás rendszerében, a béren kívüli juttatások körében helyezte el a Széchenyi Pihenő Kártyát (SZÉP Kártya), amelyet ma is és jövőre is 34,51 százalékos adóval adhatnak a munkáltatók munkavállalóiknak. A SZÉP kártya, rendeltetését tekintve egy olyan kedvező adózású eszköz, amelynek bemutatásával a munkavállalók a számukra a munkáltatójuk által biztosított béren kívüli juttatás címén, az említett eszköz kibocsátójával szerződéses viszonyban álló szolgáltatóknál, meghatározott szolgáltatások sorát vehetik igénybe (szálláshely, bizonyos szabadidős és/vagy étkezési szolgáltatások). Az említett szolgáltatókat a kibocsátó utólag fizeti ki, az utóbbi és a munkáltató közötti szerződéses kötelezettségvállalásnak megfelelően.

Dr. Tolnai Gábor szerint a tagállamoknak kötelességük megvizsgálni, hogy jogrendszerük révén a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot vagy a szolgáltatási tevékenység gyakorlását megkülönböztetés-mentes követelmények bármelyikének való megfeleléshez kötik-e. Jelesül, hogy a tagállami szabályozás kötelezi-e a szolgáltatót meghatározott jogi formában való működésre, illetve, hogy az érintett szolgáltatási tevékenység nyújtásához való jogosultságot – a tevékenység sajátos természete alapján – bizonyos szolgáltatók számára tartja-e fent.

– Amennyiben egy tagállami szabályozás fenti követelmények bármelyikét előírja, azaz esetünkben a szolgáltatásnyújtást meghatározott jogi formához köti, illetve bizonyos szolgáltatók részére tartja fent a szolgáltatásnyújtást, akkor biztosítani kell, hogy bármely ilyen követelmény összeegyeztethető legyen az irányelv 15. cikk harmadik bekezdésben meghatározott feltételekkel. A tagállamoknak pedig kötelessége, hogy az említett feltételekkel való összeegyeztethetőség érdekében kiigazítsák törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseiket. A harmadik bekezdésben meghatározott feltételek között szerepel a hátrányos megkülönböztetés tilalma, vagyis, hogy a követelmények sem közvetlenül, sem közvetve nem lehetnek megkülönböztetőek az állampolgárság vagy – társaságok esetén – a létesítő okirat szerinti székhely helye alapján. Feltétel még a szükségesség is: a követelményeket a közérdeken alapuló kényszerítő indoknak kell alátámasztania, valamint az arányosság, azazhogy a követelményeknek alkalmasaknak kell lenniük a célok teljesítésének biztosítására, nem haladhatják meg az adott cél teljesítéséhez szükséges mértéket, és nem válthatók ki más, ugyanazt az eredményt biztosító, kevésbé korlátozó intézkedéssel – sorolja Tolnai Gábor.

Út az ítéletig

A magyar kormány 2012 júliusában válaszolt a Bizottság levelére, vitatta az állítólagos jogsértéseket. A Bizottság 2012. november 22-én indoklással ellátott véleményt adott ki, amelyben fenntartotta korábbi álláspontját, és felhívta Magyarországot arra, hogy egy hónapos határidőn belül hozza meg a szükséges intézkedéseket. Mivel a Bizottság nem találta elégségesnek Magyarország 2012. december 27-i válaszában adott magyarázatát, keresettel fordult az Európai Bírósághoz.

– Felmerült a kérdés, hogy a SZÉP kártya kibocsátása körében nyújtott szolgáltatás pénzügyi szolgáltatásnak minősül-e, mert amennyiben igen, úgy az a 2006/123/EK irányelv 2. cikk második bekezdésének b) pontja értelmében nem tartozik az irányelv hatálya alá, értelemszerűen ez esetben az ezzel kapcsolatos szabályozás irányelvi rendelkezésekbe sem ütközhet. A SZÉP kártya-rendelet 2. paragrafusának második bekezdésének a) pontja egyértelműsíti, hogy a SZÉP kártya kizárólag a munkavállaló, valamint a szolgáltató azonosítására szolgál, elektronikus pénz tárolására, közvetlen fizetési műveletek végrehajtására nem alkalmas. A kártya kibocsátására vonatkozó tevékenység tehát nem minősül az irányelv hatálya alól kivett pénzügyi tevékenységnek, így az irányelv rendelkezéseibe ütközés vitán felül vizsgálható – hangsúlyozza Tolnai Gábor.

Kap még itt valaki cafeteriát?
Alig néhány munkavállaló számíthat cafeteriára a következő egy év során: a kkv-k közel kétharmada nem tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index adataiból. Az adótörvények változása következtében a vállalkozások elkezdték újragondolni cafeteria rendszerüket: a pénzbeli jutalom máris a harmadik helyre lépett elő a juttatások között, amelyet az étkezési hozzájárulás és a közlekedési költségtérítés előz meg.

Mit tehetnek az érintett hazai vállalatok?

Az Európai Bíróság lényegében mind a négy, a Bizottság által felhozott jogsérelemmel kapcsolatban kimondta, hogy a magyar kormánynak a korlátozó intézkedések mellett felhozott érvei, az irányelv szolgáltatásnyújtásra vonatkozó alapelvi elvárásaival szemben nem foghatnak helyt. Ennek megfelelően a 2016. február 23-án született ítéletében Magyarországot az EUMSZ 258. cikk alapján, kötelezettségszegési eljárás keretében elmarasztalta.

– Elmarasztaló ítélet esetén a tagállamnak késedelem nélkül fel kell hagynia a kérdéses gyakorlattal, ellenkező esetben ugyanis újabb eljárás indulhat ellene, amelynek során pénzbírságot is kiróhatnak rá – hívja fel a figyelmet Tolnai. A szakértő szerint a hazai vállalatok a Bizottság által felhozott kifogások közül – figyelemmel arra, hogy ezen társaságok a magyar jog szerint jöttek létre, és belföldi telephellyel is rendelkeznek – a 3. pont vonatkozásában szenvedhetnek/szenvedhettek jogsérelmet, jelesül, hogy a SZÉP kártya szabályozási környezetében kibocsátóként nyújtottak volna szolgáltatást, ám a banki/pénzintézeti forma hiánya miatt kizárásra kerültek. Ezek a társaságok belföldi jogorvoslati lehetőséggel élhetnek, vagy fordulhatnak közvetlenül az Európai Unió Bíróságához is.

Az Európai Bíróság ítéletében nyugtázott 1., 2., és 4. kifogás pedig az olyan külföldi, Magyarországon nem letelepedett, belföldön sem telephellyel, sem fiókteleppel nem rendelkező társaságokat érinti, amelyek nem a magyar jog szerint jöttek létre, vagy olyan vállalatcsoporthoz tartoznak, melyek anyavállalata nem a magyar jog szerint létrejött társaság. Amennyiben egy ilyen társaság a bíróság ítéletében rögzített és az irányelv rendelkezéseibe ütköző korlátozás miatt esett el azon lehetőségtől, hogy a magyarországi SZÉP kártya környezetben kibocsátóként szolgáltatást nyújtson, az Európai Unió Bíróságához fordulhat jogorvoslatért.

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor