Piactisztító vagy piacpusztító a minimálbér-emelés?

2017. november 20. hétfő - 14:02 / piacesprofit.hu
  •    

Nem mindenhol és nem mindenki járt jobban a minimálbér kötelező emelésével – derült ki a a GKI „Az elmúlt 8 év és a majdnem elmúlt 8 év” című cikksorozatában megjelent tanulmányból.

2004 és 2016 között a versenyszférában a nettó reálkeresetek összesen 36 százalékkal nőttek, míg a közszférában mindössze 5,2 százalékkal. A vállalkozások gyorsabb béremelkedésének oka az utóbbi években kialakult munkaerőhiány, a minimálbér erőltetett emelése, valamint a fejlesztések révén létrejött magasabb hozzáadott értékű, s ezzel magasabb jövedelmet biztosító munkahelyek voltak. A közszférában a 13. havi illetmény eltörlése, a keresetek befagyasztása, majd az utóbbi néhány évben néhány ágazatban (oktatás, egészségügy, honvédelem) bekövetkezett ugrásszerű béremelés következménye az összességében szerény emelkedés. (A GKI márciusi vállalati felméréséből már akkor kirajzolódott, hogy a vállalatok számos megoldást találtak a költségnövekedés mérséklésére. Csaknem minden harmadik cég emelte a normát. A vállalatok 14-19 százaléka csökkentette a hivatalos munkaidőt, vagy más munkakörbe sorolta alkalmazottait. A GKI már tavaly év végén jelezte, a kis cégeket kiütheti a béremelés, így leépítés vagy fekete foglalkoztatás is lehet a válasz a munkáltatók részéről.)

Az elmúlt évtizedben a magyar foglalkoztatás jelentős javulására a válság utáni „helyreállítási periódus”, a gyors kivándorlás, a közmunka kiterjesztése, a nyugdíjkorhatár emelése, illetve a női 40+ program volt jelentős hatással. Ez napjainkra egyes ágazatokban és szakmunkában jelentős munkaerőhiányt okozott, miközben a foglalkoztatás is csúcsokat döntött. Mindez a bérek gyors emelkedésével járt együtt.

gki1

A továbbiakban a GKI tanulmányának segítségével megvizsgáljuk, hogy a munkaerőhiány milyen hatással volt a keresetek alakulására. A munkaerő hiánya illetve többlete jól közelíthető a betöltetlen álláshelyek illetve a munkanélküliek számával. 2004 és 2016 között havi, megyei bontásban vizsgáltuk a munkanélküliek, a betöltetlen álláshelyek és az egy betöltetlen álláshelyre jutó munkanélküliek számát, illetve ezeknek a hatását a keresetekre. (A megyei bontást az indokolja, hogy a mutatók együttesen ilyen területi egységre érhetők el.)

Az elmúlt nyolc év: versenyben a növekedés
Hogyan alakult és várhatóan hogyan alakul Magyarország és a környező néhány EU tagország növekedése, GDP-je az elmúlt nyolc években, 2002-2018 között – ezt a kérdést boncolgatja a GKI Zrt. elemzése.

A betöltetlen álláshelyek száma a bejelentett álláshely kínálatot mutatja, amelynél a tényleges munkanélküliség jóval nagyobb is lehet. A munkanélküliek számát pedig erősen torzítja a közmunka. De a keresetek sem a tényleges munkajövedelmet mutatják, például a cafeteria és főleg a szürke foglalkoztatás következtében. Mindezen korlátok figyelembe vétele mellett az adatok azt mutatják, hogy megyénként, ha van kapcsolat, akkor a keresetek 5-6 hónap késéssel reagálnak a vizsgált 3 változó mozgására.

gki2

Az ábrán jól látható, hogy 4 megyében semmilyen kapcsolat nincs a munkanélküliek és a betöltetlen álláshelyek száma valamint a keresetek alakulása között. 5 megyénél gyenge, míg másik 5-nél közepes kapcsolat látható. A maradék 5 megye (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Hajdú-Bihar) és Budapest esetében viszont erős a kapcsolat. Azoknál a megyéknél, ahol nincs vagy kicsi a magyarázó ereje a kiválasztott mutatóknak, jellemzően kiterjedt a közmunka, továbbá az alacsony bérszint miatt a minimálbéremelés kedvezőtlen hatásai is erősebben jelentkeznek. Vagyis hiába lenne indokolt a keresetek kisebb emelkedése a munkanélküliek illetve a betöltetlen álláshelyek száma alapján, a kötelező minimálbéremelést végre kellett hajtani, ami jelentősen emelte a keresetek szintjét.

Ugyanakkor minél kisebb a közmunka súlya, illetve minél nagyobbak a keresetek, annál inkább a valós piaci folyamatok (pl. munkaerőhiány) hatnak elsősorban a keresetek alakulására. Vagyis a minimálbér erőteljes emelése torzító, piactaszító hatással van a hazai megyék többsége esetében. Ezeknek az emeléseknek nincs valós, piaci alapja. Ugyanakkor Budapesten és az észak-nyugati megyékben a minimálbéremelésnek nincs érdemi hatása a versenyszférára, mivel ott a valós munkaerőhiány önmagában magasabb bérszintet eredményez. Ebből a szempontból a minimálbéremelés fékezi a belső migrációt, mivel mérsékli a máshol elérhető és a helyben elért keresetek közötti különbséget, így fékezi a valós munkaerőhiány oldását a fejlettebb területeken.

Fizetések terén Magyarország az utolsó
A vállalati versenyképesség szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkavállaló elérése, megtartása és a foglalkoztatás összköltségének alakulása. Már az előbbi feladat is kihívás elé állítja a társaságokat szinte szektorra, végzettségre, képzettségre való tekintet nélkül. A munkaerőpiaci versenyképesség költségoldalát jól jellemzi a minimálbér és az átlagbér összegének alakulása, és a bérekre rakódó közterhek mértéke. A visegrádi országokkal összevetve a hazai vállalatok a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén még mindig hátrányos helyzetben vannak, további csökkentésre lenne szükség.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor