Régit vagy újat? Messzebbre jobban látni

A címben feltett kérdésre nehéz a válasz, de egy jó helyen fekvő, műszakilag korszerű lakóingatlan, legyen az használt vagy újonnan épült, alacsony kockázat mellett évtizedek múltán is garantáltan időtálló érték, saját használatra éppúgy megéri, mint tőkebefektetésre. A rövidebb táv tendenciáit ma nehéz megjósolni.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A lakóingatlan-piac stagnál, az árak is ezt teszik, ha éppen nem csökkennek. Az ingatlanokkal foglalkozók helyzetüknél fogva optimisták – vagy annak mutatják magukat –, de határozott véleményt rövid távra nemigen mondanak. Egy biztos: az elkövetkező néhány esztendőben nem számítanak az elmúlt két évhez hasonló használtlakás-piaci boomra. Sőt e szegmensben további 10–15, az új építésű lakóingatlanok piacán – a kínálat további bővülése mellett – átlagosan 5–8 százalékos áresést prognosztizálnak.

Színvonal és költségek
Hosszabb távon – áll a Mareco Ingatlan Rt. piaci előrejelzésében – a lakásárak emelkedésének üteme az infláció alatt marad, az új és használt lakások ára közötti „olló” pedig fokozatosan nagyobbra nyílik. A cég az ingatlanpiaci elemzések mellett lakóingatlan-fejlesztési tanácsadást és újingatlan-értékesítést végez, érthető tehát, hogy a vezérigazgató, Borics Zoltán az új lakások vásárlása mellett voksol, legyen szó lakhatási vagy tőkebefektetési célú vásárlásról.

Szerinte az a befektető, akinek van néhány tízmillió forintja, és spekulációs céllal akar vásárolni, a használt lakóingatlanok árának látványos visszaesése, valamint a használt és új lakások ára közötti viszonylag kicsi, átlag 6-7 százalékos különbség miatt bizonyos, hogy az új lakóingatlan mellett dönt. Az a hosszabb távban gondolkodó vásárló viszont, aki nem tőkéje szinte azonnali „fialtatása” miatt keres lakásbefektetési lehetőséget, két fontos szempontot mérlegel: milyen az értékmegőrző, illetve a jövedelemtermelő képessége a vásárolandó ingatlannak.
Ha e két szempont alapján hasonlítunk össze egy-egy közel azonos paraméterű használt és új lakást, még a laikus számára is nyilvánvaló, hogy az újonnan épült ingatlan, amely mind esztétikai, mind műszaki színvonalában általában meghaladja a használtat, jobban tartja, sőt növeli az értékét – állítja a vezérigazgató. Egyrészt azért, mert az értékesítésre épült új társas- és sorházi lakások, családi házak korszerű új anyagok, technológiák felhasználásával épülnek, többnyire a XXI. századi modern technikával felszereltek, s általában mintegy tíz évig nincs gond velük. Emellett az új lakások egymástól kellőképpen izoláltak, így az ott élők nem zavarják egymást életvitelükkel. Üzemeltetésük, karbantartásuk költségei pedig kisebbek, mint a régebben épült ingatlanokéi. Ezzel szemben a használt, még a felújított lakásoknál is szinte állandóan valamilyen pluszköltséggel lehet kalkulálni (szigetelés, fűtés, lift, tető stb.), nem is szólva arról, hogy belsőtér-kialakításuk sem mindig a legmegfelelőbb. A körfolyosós tömbök esetében pedig a lakótársak élete szinte nyitott könyv egymás számára. A régebbi városnegyedekben megoldhatatlan problémát jelent a parkolás, az új lakásokhoz viszont törvényileg kötelező minimum egy gépkocsi-férőhely kiépítése.

Értékállóság és jövedelemtermelés
A befektetőnek ma már számolnia kell azzal is, hogy az egyre közelebbi EU-csatlakozás után melyik ingatlan értéke lesz magasabb: a használté, amelynek a reálértéke ma csökken, vagy a nyugati városok korszerű lakásainak színvonalán épült újé.

A befektetési célú vásárláskor a másik szempont az ingatlan jövedelemtermelő képessége. A hazai bérlakáspiacon már jelenleg is keresettek, s a jövőben még inkább azzá válnak a 25–30 millió forint értékű, 90–100 négyzetméteres, középkategóriájú új lakások, amelyekből alig van a kínálatban.

A saját használatra vásárláskor sem elhanyagolható szempont az ingatlan értékállósága, és ez az új lakás mellett szól, állítja Borics Zoltán, mint ahogyan a kedvezmények is: a 30 millió forintos lakásértékig igénybe vehető illetékmentesség, a „szocpol” és a visszaigényelhető 400 ezer forint áfa.

Értékes régiségek
Árnyaltabban ítélik meg a „használt vagy új lakást” kérdést a fővárosi ingatlanközvetítő szakemberek. Beák Attila, a Beák és Társa budapesti ingatlanforgalmazó cég vezetője például azt mondja, hogy bár jelenleg megtorpant mind a két piac, akinek van elegendő tőkéje, vagy hitelképes, az többnyire új lakást vásárol; van viszont egy réteg, amely helyhez, kerülethez, utcához kötődik, ragaszkodik a régi, nagy belmagasságú, patinás lakóingatlan-típushoz. Ilyen keresett helyek a belső városmagban található sétáló- (Váci, Kígyó, Petőfi Sándor stb.) utcák, a Duna-part, a budai oldalon a Gellérthegy, a Svábhegy.

E városrészekben a jó fekvésű, panorámás, szép belső kialakítású társasházi lakóingatlanok ma is tartják az értéküket, és ha a városrehabilitáció tovább folytatódik, 10–15 év múlva, teljes környezetükben megújulva kiemelt értéket képviselnek majd. Beák Attila szerint az újonnan épült, nívós lakások mellett az EU-csatlakozás felértékelő hatása ezeket is érinteni fogja, így ilyen ingatlanba befektetési céllal is érdemes tőkét invesztálni.

Hasonlóan látják a helyzetet a nyugati határszéli nagyvárosok – Sopron, Szombathely, Győr – szakemberei is. Ezeken a településeken változatlanul van befektetői és magáncélú kereslet is. A külföldi és hazai üzletemberek többsége az új, színvonalas lakóparki lakásokat részesíti előnyben, de a városok, különösen Sopron kiemelt, frekventált részeinek jó adottságú használt lakásai nemcsak keresettek, hanem változatlanul tartják értéküket.
Debrecenben, Pécsett, Szegeden, ahol az elmúlt években kisszámú új lakás épült, érthetően nagy a kereslet az új lakóingatlanok iránt. A használtlakás-piac többé-kevésbé itt is leállt, és mivel a vevők inkább saját használatra keresnek ingatlant, náluk az értékállóság többnyire másodlagos szempont.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo