Reklámadó és kötelezettségszegés - meleg július volt
Megszavazott reklámadó, milliárdok zárolása és jó néhány Magyarország ellen indított és időközben lezárt brüsszeli eljárás - így sommázhatóak a júliusi gazdasági események.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Az Országgyűlés 151 igen, 35 nem szavazat mellett fogadta el a fideszes L. Simon László indítványát, amely a június 11-én megszavazott törvényt módosítja. A megváltoztatott jogszabály értelmében a társasági adóban, a személyi jövedelemadóban elszámolt elhatárolt veszteségnek az az összeg számít, amellyel az adóalany a reklámadóalapját csökkentette, azaz két adóban egyidejűleg ugyanazzal a tétellel nem lehet csökkenteni az adóalapot. A reklámozóknak emellett nyilatkozniuk kell az adókötelezettségükről, és ha ezt nem teszik meg, akkor ez a reklám megrendelőjét terheli - ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó.Csak akkor csökkenthető az idei reklámadó-alap, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív és a megrendelő adózik a külföldi szolgáltatónál megjelent reklám után. További információk itt olvashatók.
Közben kiderült, bukják az önellenőrzést és az adót is a cégek a SZÉP-kártyán fel nem használt összegek után. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal arra figyelmeztet, hogy nem lehet visszaigényelni a SZÉP-kártyákról a munkáltatóknak visszautalt összeg után a kifizető által megfizetett személyi jövedelemadó (szja) és egészségügyi hozzájárulás (eho)-t, és önellenőrzésre sincs lehetőség ebben az esetben. A SZÉP-kártya szabályait meghatározó kormányrendelet szerint a fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második naptári év május 31. napját követően lejártnak minősülnek. Ellenértéküket az intézmény köteles visszafizetni a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárta évének június 30. napjáig, kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt. További információk itt olvashatók.
Az új adók bevezetése mellett a régiek teljesítése is igen nagy gondot okozott a cégeknekJúnius végén 4144 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal a NAV-nak valamint 2638 vállalkozás egyenként több mint 100 millió forinttal, míg 2013 végén számuk a korábban közzétett adatok szerint 4018, illetve 1624 volt - derül ki az adóhatóság honlapján közzétett adatokból.Fél év alatt 62 százalékkal nőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) tartósan tartózó vállalkozók száma, míg a tartósan adós magánszemélyeké és egyéni vállalkozóké 3 százalékkal bővült. Százmilliárddal nagyobb a vállalkozások adótartozása. További információk itt olvashatók.
Kiderült az is, hogy a munkáltatók különféle módon ellenőrizhetik munkavállalóikat, azonban nem mindegy hogyan építik ki az ellenőrzés rendszerét, illetve milyen módon jutnak információhoz velük kapcsolatban. A szabálytalan rendszer milliós bírsághoz is vezethet. A Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján a munkáltató ellenőrizheti a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében, de ez, illetve az alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánéletére pedig nem terjedhetnek ki. A munkáltató köteles a munkavállalót azon technikai eszközök alkalmazásáról, amelyek az ellenőrzésére szolgálnak. előzetesen tájékoztatni. A további információk itt olvashatók.
Több tényező azonban, például a közmunkaprogram, vagy az újabb brüsszeli szankciók híre szintén növeli az állami kiadásokat. Az akkor 0,3 százalék körüli GDP-arányos kiigazítással fedezhetők a többletkiadások, amelyek 100-120 milliárdra tehetők - fogalmazott. Az elemzői prognózis, alig egy hónap múlva kiderült, téves volt. Augusztus 15-tel ugyanis bevezették a reklámadót, amelyet a reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után kell fizetniük a médiavállalkozásoknak, a kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók használóinak, az internetes reklámok közlőinek.
Több tényező azonban, például a közmunkaprogram, vagy az újabb brüsszeli szankciók híre szintén növeli az állami kiadásokat. Az akkor 0,3 százalék körüli GDP-arányos kiigazítással fedezhetők a többletkiadások, amelyek 100-120 milliárdra tehetők - fogalmazott.
Az elemzői prognózis, alig egy hónap múlva kiderült, téves volt. Augusztus 15-tel ugyanis bevezették a reklámadót, amelyet a reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után kell fizetniük a médiavállalkozásoknak, a kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók használóinak, az internetes reklámok közlőinek.
Az első adóelőleget augusztus 20-áig kötelesek bevallani és befizetni, az adóelőleg alapja a 2013-ban elért nettó árbevételnek a törvény hatálybalépése napjától, azaz 2014. augusztus 15-étől 2014. december 31-éig terjedő időarányos része. A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, efölött sávosan változik. Félmilliárd és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ennél nagyobb, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék.Kötelezettségszegési eljárások Magyarország ellenBrüsszel júliusban ismét visszatért a hétköznapokba. Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság az e-útdíjrendszer kialakításának módja valamint több irányelv nem megfelelő átültetése miatt, emellett pedig a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt is összeegyeztethetetlennek tartja a bizottság az uniós joggal. Nem volt ez eseménytelen időszak más témákkal kapcsolatban sem.Pár hónappal később eljárásjogi szabályok miatt megszüntette az Európai Bizottság a Magyarország ellen az e-útdíjrendszer pályáztatás nélküli kiépítése miatt indított kötelezettségszegési eljárást – közölte egy bizottsági forrás az MTI-vel.Az Európai Bizottság júliusban összesen 13, Magyarországot érintő kötelezettségszegési döntést hozott. Az újonnan induló eljárások mellett egy esetben, a mobilfizetési rendszer miatt indított procedúrában döntött úgy, hogy új szakaszba lépteti az eljárást, úgynevezett indoklással ellátott vélemény formájában, míg a jegyzőkkel szemben támasztott állampolgársági követelmény miatt indított eljárásban kiegészítő levelet küldött Budapestre a bizottság.Mindemellett hat olyan döntés is született, amelyekkel az Európai Bizottság korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat zárt le. Megszűnt ez eljárás a szén-dioxid geológiai tárolása miatt, illetve az az eljárás is, amelyet amiatt indított Magyarország ellen Brüsszel, amiért Budapest nem megfelelően ültette át a nem uniós tagállamokból érkező dolgozók jogait szavatoló és letelepedési és munkavállalási kérelmeik egységes szabályait lefektető uniós jogszabályt.
Ugyancsak véget ért egy olyan eljárás, amely amiatt indult, mert Brüsszel szerint Magyarország az uniós joggal szembemenve korlátozta a szolgáltatások szabad áramlását a szerencsejátékok terén. Lezárult a növény- és zöldségfajok telepítését szabályozó uniós jog miatti eljárás, ahogyan az is, amely a reptéri földi szolgáltatások piacának korlátozása miatt indult. Véget ért egy, a nem megfelelő adóügyi együttműködés miatt korábban indított kötelezettségszegési eljárás is.
A júliusban közzétett KSH-adatok alapján a gazdaság élénkülésével együtt fokozatosan javulnak a munkaerő-piaci folyamatok, nem csak a közmunkaprogramok "húzzák" a foglalkoztatási adatokat. Elsősorban az iparban nőtt a foglalkoztatottak száma, ezzel szemben a mezőgazdasági alkalmazottak száma csökkent.Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője akkor azt mondta: a foglalkoztatás első negyedéves növekedési üteme nagyobb volt, mint a második negyedévé, mert az első három hónapban jelentős szerepe volt a téli közmunkaprogramoknak. Az elemző szerint a munkaerő-piaci folyamatok a közmunkaprogramok hatását kiszűrve is a lassú, de fokozatos javulást mutatnak, ami összhangban van a gazdaság élénkülésével. Folytatódik az előző hónapokban is megfigyelhető tendencia, hogy a gazdasági növekedés javulásával a magánszektorban is nő a foglalkoztatottság.
