Szakember híján a növekedés is elmarad

2016. március 03. csütörtök - 15:48 / Timár Gigi
  •    

Növekedésben gondolkodnak a cégek, a magyar vezetők pedig még a globális hangulatnál is optimistábbak a PwC legújabb Magyarországi Vezérigazgató Felmérése szerint. Gátat leginkább a szakemberhiány vethet a nagy terveknek.

A nemzetközi felmérés eredményei szerint a vezetők fele globálisan növekedést vár, Magyarországon még ennél is kicsit többen. A hazai cégvezetők 87%-a bizakodik a saját cégének erre az évre vonatkozó jövőjében – ez a saját kompetenciákkal kapcsolatos bizakodást is jelent Mekler Anita, a Pwc cégtársa szerint. Hogy miért optimistábbak a magyarok mint a globális vezetők? Talán azért, mert kevésbé érezzük kis országként a nagy globális kockázatok hatását, mint a nagy európai, tengerentúli országok. A másik oka lehet, hogy jelenleg Magyarországon növekedés van, már a tavalyi évben is stagnáló vagy javuló pénzügyi eredményekről számoltak be a vállalatok, ami optimizmusra ad okot.

Egyre optimistábbak a hazai cégvezetők, több lehetőséget látnak a növekedésre, mint az elmúlt három évben – hangsúlyozta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

A felmérés azt mutatja, hogy a hagyományos célpiacok vonzereje továbbra sem csökken. Míg globálisan ismét az USA, Kína és Németország a legvonzóbb befektetési célpontok, addig Magyarországon a vállalatvezetők Németországot tartják a legjelentősebb célpiacnak (38%). Dobogós helyet ért el Románia (21%), valamint Oroszország (16%); a régióban Szlovákia, Ausztria és Csehország kap még egyre nagyobb figyelmet az itthoni vezetőktől. (2. ábra) Vagyis egyelőre nem látszik a kormányzat által hangsúlyozott keleti és déli nyitás hatása a vezetői döntésekben.

A válaszadók szerint korántsem annyira a globalizáció felé, hanem egy többpólusú világ felé haladunk. Regionalizálódást, tömbösítést, többféle gazdasági modell egymás mellett élését várják, amit viszont az internet fog majd össze.  A PwC által azonosított 5 általános megatrend (demográfia, urbanizáció, technológia, klímaváltozás, gazdasági erőviszonyok elmozdulása nyugat-kelet irányba) közül a  leginkább meghatározónak a technológiai fejlődést és a demográfiai változásokat tekintették a vezetők. Utóbbi a magyar vezetők között különösen erőteljesen megjelent, elsősorban az elöregedő társadalom problémaköre, valamint az Y és Z generáció megértése, megtartása és itthon tartása kerül számukra a középpontba.

PwC grafika

PwC grafika

Csak egy újabb ipari forradalom
Futó Péter az MGYOSZ elnöke is a hihetetlen technológiai fejlődés fontosságát hangsúlyozta a felmérés eredményeinek bemutatásakor. A negyedik ipari forradalom sok mindent átír majd.
“Bár ma kék- és fehérgallérosokból is munkaerőhiány van, az automatizációnak köszönhetően számos feladat meg fog szűnni. Ezért minden korábbinál fontosabb az életen át tartó tanulás. Tudomásul kell venni, hogy változik a világ. Most másfél százalékot költünk k+f és innovációra. Az EU előírása szerint 2020-ra ezt 3%-ra kéne emelni, de még így is elmarad az USA vagy a távol keleti országok költésétől. Ha tudjuk, hogy a technológiai fejlődés ennyire fontos, akkor bele kéne állni” – mondta Futó.
A PwC egyik partnere ugyanakkor azt hangsúlyozza: egyszer már volt egy ipari forradalom, amelyről úgy tűnt, feleslegessé teszi az ember – ekkor feltalálták a szolgáltatóipart. A negyedik ipari forradalom után is meg fogjuk találni azt a – talán még nem is létező – szegmenst, ami munkát fog adni az embereknek.

Mitől nem alszanak jól a vezetők?

Mindenképpen a szakemberhiány áll toronymagasan, a globális és üzleti kockázatok összesítésében 23%-ot növekedett ennek említése a tavalyi évhez képest. A cégvezetők 85%-a számára fenyegető a szakemberhiány – hangsúlyozta az eredmények ismertetésekor Mekler Anita. Alapvető szintű probléma a megfelelő szakemberek rendelkezésre állásának kérdése. Nem csak a hiány önmagában, hanem a legjobb emberek megtartása is problémaként merült fel (51% említette). (10-ből 6 válllakozásnak már gond a munkaerőhiány a Policy Agenda elemzése szerint.)

Az elmúlt években mindig a kormányzati intézkedések voltak a legnagyobb aggálya a vezetőknek, ez most jelentősen visszaesett, más tényezők vették át az irányítást. Ugyanakkor még mindig fontos üzenet a túlszabályozottság problémája, oda kell figyelni, hogy ez milyen kockázatot jelent a cég saját növekedése szempontjából.

A cégek igyekeznek versenyképes juttatásokkal magukhoz vonni a munkavállalókat, de fontos teendője van a kormányzati szereplőknek, döntéseknek, mert a cégek saját hatáskörükben nem tudják ezt teljes mértékben megoldani. Fontos, hogy a cégen kívül is jól érezzék magukat a munkavállalók, ne akarják elhagyni az országot. A képzési hiányosságok okozta problémákat a cégek maguk viszonylag jól kezelik, a duális képzésekkel jelentősen belépnek erre a területre. De ez önmagában nem oldja meg a problémát – hangsúlyozta Merkel.

A tehetségekkel kapcsolatos céges stratégiák esetében még mindig a fizetés emelése áll az első helyen, de a vállalatok már fókuszálnak rá, hogy legyen egy összetettebb HR stratégiájuk is, amelyben a fizetés mellett más ösztönzők is megjelennek. Számít a munkahelyi kultúra, a biztos karrierkép, a tehetséggondozás többek között.

PwC grafika

PwC grafika

Az ügyfél az első  – de a munkavállaló a második

A legfontosabb stakeholderek továbbra is az ügyfelek a stratégia kialakításában, a kormány, az első ötben a versenytársak, a munkavállalók és az üzleti partnerek jelennek még meg. A szakember szerint a kormányzat még mindig túlságosan elől van ezen a listán – főként a nemzetközi válaszokkal összehasonlítva – de fontos változás, hogy a munkavállalók a második helyre kapaszkodtak fel, így bekerültek abba az érintetti körbe, ami igazán fontos a vezetőknek – ez a munkaerőhiány hatása. Fontos változás, hogy közel olyan erős lett a munkavállalók befolyása a cégek stratégiájának meghatározására, mint az ügyfeleké.

PwC grafika

PwC grafika

A legfontosabb vállalati célok között a legtöbb esetben (45%) az ügyfél elégedettség elérése áll, utána a saját növekedés, harmadik helyen pedig az alkalmazotti elégedettség jelenik meg. A negyedik helyen viszont megjelenik a fenntarthatósági is, ami korábban nem volt jellemző – ez mindenképpen örvendetes változás. A technológiai fejlesztés viszont nem került a top változtatási elemek közé– annak ellenére, hogy a befolyásoló tényezők között magasan vezet.

A technológia erősen befolyásolja, hogyan visszük a mindennapi üzletünket. Az adatelemzés pedig még inkább ki fogja terjeszteni ezt – tette hozzá Nick Kós.

Az érintetti elvárásoknak való megfelelés, egyszóval a siker érdekében a szervezetek a következő kiemelt területeken változtatnak: új, fenntartható termékek és szolgáltatások kialakítása (88%), brandépítési, marketing és kommunikációs tevékenység (82%), valamint a munkavállalók jogaival és jóllétével kapcsolatos intézkedések (81%). Ezzel párhuzamosan a technológia szerepe is bővül: a hazai vezérigazgatók 77%-a használná a technológiát a szélesebb körű érintetti elvárások felmérése, illetve az azoknak való megfelelés érdekében. A leginkább megtérülő megoldások között klasszikus elemeket említenek, mint például a CRM-rendszerek és a közösségi média használata. Globálisan már előremutatóbb a helyzet: a vezetők nagyobb arányban hisznek az adatelemzésben és az innovációban.

Egyértelműen látszik, hogy a vállalatvezetők fontosnak tartják a rugalmasságot – a szakértő szerint a saját rugalmasságba vetett hit alapozza meg az alapvető optimizmust is. A vezetők többsége folyamatosan változtat – mégpedig egyszerre több területen is. Marketing, technológia, partneri együttműködések újradefiniálása, a siker újradefiniálása – folyamatosan zajlik és alapjaiban változtatja meg a vállalatokat.

Változott a siker mérésének módja is. A pénzügyeken túl mára megkérdőjelezhetetlenül fontos a válaszadók szerint a munkavállalók (!) és az ügyfelek elégedettsége, 70% pedig egyetértett azzal, hogy egy mai vezető sikerét nem kizárólag a nyereségesség alapján lehet és kell megítélni. Megjelenik a munkahelyteremtés, a fenntarthatóság felé tett lépések, az innovativitás.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor