Szexinek kell lenni még a biztosítónak is

2016. március 01. kedd - 19:10 / piacesprofit.hu
  •    

Tavaly 2,2 százalékos díjbevétel-növekedést ért el a magyar biztosítási szektor, köszönhetően a nem-életbiztosítási ágnak. A biztosítóknak is nagy kihívásokkal kell szembenéznie, a vezetők nem különösebben optimisták.

házikó kézben

Kép: Pixabay

2015-ben immár harmadik éve nő a magyar biztosítási piac. Az MNB statisztikái szerint tavaly 851 milliárd forintos díjbevétellel reálértéken is nőtt a piac. Ezen belül differenciált a kép: a bruttó díjbevétel 2,1 százalékos növekedésének hátterében a nem-élet ág 8,5 százalékos növekedése és az élet ág 3,2 százalékos csökkenése áll – mondta el a Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáján Pandurics Anett, a MABISZ elnöke.

A nem-élet piacon belül a kgfb növekedése a leglátványosabb, de örvendetes módon a casco is növekedésnek indult. Szintén örvendetes, hogy az élet piacon belül a folyamatos díjas termékek növekednek. Hosszú idő után először az élet- és a nem-életbiztosítási üzletág is pozitív eredményt produkált.

Kihívások előtt az európai biztosítási piac
A gazdasági növekedés erősödése és a magánfogyasztás, valamint a beruházások növekedése segíti Európa biztosítási piacát, ugyanakkor jelentősek a lefelé irányuló kockázatok (jelenleg ilyen a Brexit lehetősége is, alapforgatókönyvükben azonban ezzel nem számolnak a Swiss Re elemzői) – mondták el a Swiss Re előadói, Matthias Mohr és Marta Romejko.
A közép- és kelet-európai régió országainak többsége elérte válság előtti gazdasági teljesítményét. Az életbiztosítások növekedése szempontjából vegyes a kép a régiónkban: három nagy piac (Lengyelország, Ukrajna és Törökország) visszaesést mutat, Magyarország a mérsékelt növekedést produkáló országok közé tartozik a díjbevételekben. A nem-életbiztosítási piacon kissé jobb a kép: Magyarország, Szerbia és Bulgária mutatta a legnagyobb növekedést, Lengyelország is nő, Törökország stagnál, Oroszország és Ukrajna azonban visszaesőben van.

A piac jövőjét a

  1. gazdasági helyzet,
  2. a jogi környezet,
  3. a technológiai fejlődést/kiberkockázatok,
  4. a telematics terjedése,
  5. a műholdas megoldások,
  6. a vagyonbiztosítási kárkockázatok növekedése,
  7. az életbiztosítási igények változása,
  8. új piacok felfedezése határozhatja meg.

Európa biztosítási piaca előtt áll még részben a Szolvencia II. rezsimre való átállás, amely bár 2016. január 1-jétől hatályos, lényegében folyamatban van, nagyobb számban inkább az életbiztosítók számára okozhat kihívást. A Szolvencia II. a nagyobb társaságok számára kedvezőbb, és felgyorsíthatja a konszolidációt a piacon. A rezsim a nagyobb kockázattudatosság, a diverzifikáció és a kevésbé tőkeintenzív tevékenységek felé mozdítja el a szektort, igazi hatásait azonban egy év múlva jobban fogjuk látni.

A MABISZ friss adatai szerint a biztosítási piac tavaly 869 milliárd forintos díjbevételt ért el, ami 2,2 százalékos növekedést jelent, ezen belül az életbiztosítások –2,6 százalékos (a korrigált díj viszont +2,9 százalékos), a nem-életbiztosítások szegmense pedig +7,7 százalékos változást produkált díjbevétel tekintetében.

A felelősségbiztosítások területén folytatódott a növekedés az új Ptk. tavalyi évi bevezetésének is köszönhetően. Az egészségbiztosítási piac is nőtt, ami Pandurics Anett szerint egyfajta jelzés lehet az ügyfelek részéről, hogy van mit javítani az egészségügy finanszírozásán. Az egy főre jutó életbiztosítási díjbevétel alapján Magyarország nagyon az országok listájának végén kullog, a környező országoktól is lemaradtunk. Hasonlóan tragikus a kép a nem-életbiztosítások területén is.

A Pandurics Anett által bemutatott felmérés szerint a magyar biztosítási szakma úgy látja, a biztosítók etikusan működnek, vannak kivételek, de ezek ritkák. Az ügyfeleket az életbiztosítások esetében elsősorban a teljes költségszint (és nem például a jutalékszint) érdekli, kevésbé vannak azonban tisztában a TKM fogalmával. A felmérés alapján a szektornak „fogalma sincs”, negatív vagy pozitív lesz a biztosítási piac profitabilitására a klímaváltozás hatása a következő 5 évben, a legnagyobb kitörési lehetőségnek pedig a nyugdíjbiztosítást látják a válaszadók.

Hogy áll a magyar piac? Megszólaltak a vezérek

A szabályozás és az információs technológiából érkező kihívók a legnagyobb kihívást, a nyugdíj- és egészségbiztosítások pedig a legnagyobb lehetőséget jelentik ma a magyar biztosítási szektor számára.

Erdős Mihály (Generali) szerint az ügyfél-elégedettség nem feltétlenül jelent ügyféllojalitást, a változó igényekre a biztosítóknak akár az egyén szintjéig elérő szegmentációval kell reagálniuk. Megfogalmazásuk szerint „nyereséges ügyfélélményt” kell okozniuk, amiért vezérigazgatóként azzal is felelősséget vállal, hogy 1-2 hetente maga is felhív ügyfeleket. (Az ügyfélélmény mostanában az értékesítés legfontosabb kulcsszava, így akár 10%-kal többet is fizetnek az ügyfelek, ha elégedettek.) Pandurics Anett (Posta Biztosító) úgy érzi, a biztosítási szektor még mindig túl messze van az ügyfelektől, olyan fogalmakkal sincsenek tisztában, amit a biztosítók készpénznek vesznek. Raveczky Zsolt (Erste Biztosító) szerint nemcsak a biztosítók, a bankok megítélése is javult az utóbbi időben, amiért a felügyeleti szervek is sokat tettek, és végre a biztosítók is elkezdtek magukban hinni. Zatykó Péter (Aegon) úgy véli, a technológia nem feltétlenül segíti az ügyfelek lojalitását, a személyes kapcsolatos nagyon sokáig fontos marad.

Nagy dobásra készül az MNB az életbiztosításoknál

A nyugdíjbiztosításoknál érvényes TKM-limiteket alkalmazná az MNB a többi unit-linked életbiztosítás esetében is, és újraszabályozná a kezdeti költségelvonás lehetőségét – derült ki az MNB ügyvezető igazgatójának előadásából. 2017. január 1-jétől léphet életbe a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciójának biztosítói szempontból kritikusnak ígérkező része.

A „fűnyírás” nem működik

Zatykó Péter (Aegon) viszonylag pesszimista véleményt alkotott erről: 0–3 százalékos éves díjbevétel-növekedést vár, szerinte ugyanis a nyugdíjbiztosításokra és a kgfb-re nem lehet örökké támaszkodni. A klímaváltozás szerinte nemcsak a vagyonbiztosítási piacot, de az egészség- és életbiztosításokat is érinteni fogja. Raveczky Zsolt (Erste Biztosító) szerint az életbiztosítások MNB általi újraszabályozása nagyon jó, de a következő években vissza fogja vetni a piacot, és más értékesítési csatornák fogják jobban elérni az ügyfeleket. Ő is 0–3 százalékos növekedésre számít, az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele húzhatja vissza leginkább a növekedést. Pandurics Anett (Posta Biztosító) szerint évi 3–6 százalékos növekedés várhat a piacra, de ez folyamatos alkalmazkodóképességet igényel a biztosítóktól, miközben erőforrásaik jelentős részét ma is a jogszabályoknak való megfelelés köti le. Erdős Mihály (Generali) Zatykóhoz és Raveczkyhez hasonlóan nem számít dinamikus növekedésre, a casco piacot hozva példaként megemlítette, hogy a használt autók átlagéletkora a 13 évet közelíti, amire már nem szokás cascót kötni.

Pandurics Anett (Posta Biztosító) szerint a nagy trendek akár a biztosítási piac virágzását is előrevetíthetnék, de jöhetnek disruptiv, felforgató erők (egyébként ma is nagyon sok változás történik egy alapvetően konzervatív szektorban). A szektor profitját nem az új belépők hozzák össze, a gyors megtérülés a mai üzleti modellek mellett alig lehetséges, de ez is megváltozhat a következő évtizedben. Raveczky Zsolt (Erste) szerint Nyugat-Európához képest a magyar biztosítók az átlagdíjak tekintetében alacsonyabban vannak, költségszintjük viszont nagyjából ugyanott van, ebben előre kell lépni. Zatykó Péter (Aegon) a piac szűkülésére számít a szabályozások és a továbbra is fennálló költségcsökkentési kényszer következtében. A fűnyírás hosszú távon nem működik, többek között a díjbeszedés, a papírmunka nagyon drága, sok mindent lehetne okosabban működtetni. Erdős Mihály (Generali) szerint az egész szektornak „szexinek” kell lennie,

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor