Szorul a hurok a az adóelkerülők nyaka körül

Bizony lassan a végükhöz közelednek azok az idők, amikor még el lehetett dugni az adómentesen „szerzett” jövedelmet egy svájci számlán, vagy egy ciprusi garázsba bejelentett cégen keresztül lehetett milliárdokat tisztára mosni. Egyre fokozódik ugyanis a nyomás az adóparadicsomként számon tartott országokon, hogy lazítsanak a banktitok szent tehénként kezelt intézményén és sorra adják be a derekukat még olyan legendásan renitens területek is, mint a Kajmán-szigetek, Lichtenstein, vagy a Virgin-szigetek.

Monaco-ban is véget érnek a paradicsomi idők - kép: SXC

Ha más pozitív hozadéka nem lesz a gazdasági válságnak, csak az adóparadicsomok ellehetetlenülése, ami megakadályozza, hogy néhányan óriási összegeket lopjanak ki a nemzetgazdaságokból, hosszútávon már akkor megérte végigszenvedni az elmúlt éveket. Mint azt korábban megírtuk, a Tax Justice Network tavalyi felmérése, amely 139 ország offshore-ba kimentett vagyonát vizsgálta, hazánk érintettségét mintegy 240 milliárd dollárra becsüli. Magyarország ezzel az előkelő második helyet szerezte meg a kisíbolt vagyonok európai toplistáján (Oroszország mögött), míg világszerte a szintén nem lebecsülendő 13. helyezést, pedig olyan mezőnyben indultunk, amelyben ott szerepelt Nigéria, ahonnan olajmilliárdokat lopott ki a politikai elit, vagy Líbia, ahol a Kadhafi család szerzett óriási vagyont. A hazánkból kilopott összegnek csak a tizede is elég lenne, hogy sohasem látott fejlődést indítson el a magyar gazdaságban.

Most azonban talán változás lesz. Szorul ugyanis a hurok az adóelkerülők közül, a jelenlegi trendek szerint egy évtizeden belül már csak rossz emlék lesz az adóparadicsomok létezése. Európában mindenesetre komoly változások zajlanak: legutóbb a renitens Lichtenstein adta be a derekát, azaz hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a banktitok feloldásáról. Korábban már a többi renitens, Ausztria, és Svájc is jelezte, hogy kész tárgyalni az Unió hatóságaival. Luxembourg tovább is ment, 2015-től feloldja a külföldi számlákra vonatkozó banktitkot a nagyhercegség. Algirdas Semeta adóügyi biztos a még hezitáló Andorrát, Monaco-t, Monte Carlo-t és San Marino-t is felszólította csatlakozzanak a tárgyalásokhoz.

Sem a gazdasági helyzet, sem a hazai adózási szabályok nem befolyásolták érdemben a magyar cégek offshore országok iránti érdeklődését, az folyamatosan nő. Az offshore sokak számára jelenthet lehetőséget, de fontos mindig tudni a határt az adóelkerülés és az adótervezés között!

(Éles, - egészen pontosan börtönfalnyi - különbség van az adótervezés és az adóelkerülés között. Az offshore is lehet ugyanis legális és etikus.)

A gazdasági válság hatására megindult az adóparadicsomok felszámolására irányuló folyamatot az Offshore-leaks botrány kipattanása meggyorsította. Egy nemzetközi újságíró-szervezet által megszerzett adatok elképesztően hatékony hálózatot lepleztek le, amely 170 országra terjed ki. Olyan gazdag diktátorcsaládok, vállalkozók, pénzemberek, politikusok magánakcióit fedi fel, amelyek segítségével a gazdagok – óvatos becslések szerint – 21 ezer milliárd dollárt (mintegy 4,4 ezer billió forintnak megfelelő összeget) vontak ki az adóhatóságok figyelő tekintetei elől adóparadicsomnak számító országokba.

Részben a botrány hatására – amellyel kapcsolatban már több nyomozás is indult – Nagy-Britannia is kemény lépésre szánta el magát saját tengerentúli területeivel kapcsolatban. George Osborne pénzügyminiszter néhány hete jelezte, hogy a jövőben a legendás brit adóparadicsomok, a Csatorna-szigetek, a Kajmán-szigetek, vagy a Bermudák is automatikusan megosztják a bankszámlák adatait Nagy-Britannia, és Londonon keresztül az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kanada adóhatóságaival.

Gyengén fialt a magyar adóamnesztia
Két évvel ezelőtt a magyar kormány lehetőséget adott az offshore-számlákra kimentett pénzek visszahozására. Lázár János szerint 67 milliárd forint érkezett haza Magyarországra, amiből mintegy 7,1 milliárd adó került befizetésre. Ez az akció december 31-én lejárt. A politikus kiemelte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön, de egyes becslések szerint ez a kétezer milliárd forintot is elérheti. Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában is folyik a kivitt pénzek vitája, Ausztriában is 15 milliárd eurós összeget keresnek.
Szakértők attól tartanak, hogy az európai és az európai fennhatóság alatt álló adóparadicsomok felszámolásával a tőke átvándorol a világ más  - elsősorban ázsiai – országaiba, ahol bizonyos törpeállamok, mint Hongkong ideális adózási környezetet kínálnak. „Ha ez megtörténik, akkor a pénzügyi szektorunk versenyképessége jelentősen leromlik” – vélte Adrian Hasler lichtensteini miniszterelnök. A politikus szerint ezért az európai szabályozóknak lehetőséget kellene adnia, hogy az offshore számlák tulajdonosai kedvezményes feltételek mellett egyfajta adóamnesztia keretében „tisztíthassák meg” pénzüket. Azonban az adózási szempontból egyre inkább keményvonalas Franciaország (ahonnan Gerard Depardieu egészen Szibériáig menekült az adók elől) vagy Németország komoly büntetés kiszabását követeli az adócsalókra.

Mellettük szól, hogy az adóelkerülés elleni küzdelem nem csak Európában zajlik. A G20 országok legutóbbi, áprilisi csúcstalálkozóján az állam és kormányfők megerősítették, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel fokozzák a nyomást az adóparadicsomokon. Hosszú távon így egyetlen ország sem kerülheti majd el, hogy átláthatóvá tegye pénzügyi szektorát. A G20-ak komoly szankciókat lengettek meg, amelyek – egyelőre – csak az informális fenyegetés szintjén maradtak: ilyen a különböző nemzetközi szervezetekben való tagság felfüggesztése, vagy különféle kereskedelmi illetve financiális szankciók életbe léptetése. Az ötlet nem új keletű, már 2011-ben kimondták, hogy az adóparadicsomoknak változtatniuk kell, mert a renitenseket „ki fogja vetni a nemzetközi közösség.”

A magyar GDP tízszerese tűnik el évente

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az Unió is egy komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére.

Mint azt a Piac & Profit Online is megírta, Algirdas Šemeta az EU adóügyi biztosa a következő lépéseket emelte ki az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös uniós politika célkitűzései közül: az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeinek uniós egységesítése, az EU-s adóazonosító jel bevezetése, automatikus információcsere, közös adózói karta és erőteljesebb fellépés az adóparadicsomi adótervezéssel szemben.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo