Több pénz jut a fiataloknak és a kkv-knak az uniós kalapból

Megállapodtak a héten az unió tagállamainak politikusai a következő hétéves költségvetésről. Több forrás jut a kkv-szektornak, kiemelt figyelmet kap a fiatalok munkanélkülisége. Az agrárpénzeken belül előnyt élveznek a fiatal gazdák, a kistermelők és a környezetbarát gazdálkodók.

Orbán Viktor a brüsszeli csúcstalálkozón – Kép: Miniszterelnökség

Becslések szerint akár az eredetileg tervezetthez képest több mint kétmilliárd euróval nagyobb, hatmilliárd helyett akár nyolcmilliárd eurót meghaladó összeg is juthat az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésében az úgynevezett ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre – jelentette be az uniós csúcstalálkozó első napjának végén, péntek hajnalban Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. „Nincsenek illúzióink, a probléma nem oldódik meg egyik napról a másikra" – húzta alá Van Rompuy, aki egyúttal úgy vélekedett, hogy mindez nem ok arra, hogy bárki is azt gondolja, ez egy lehetetlen küldetés. A munkanélküliség szintje riasztóan magas – fogalmazott.

A korábbi belga kormányfő megerősítette: a cél az, hogy a keretköltségvetésben elvileg hétéves időszakra rendelkezésre álló, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre fordítható milliárdokat a tagállamok a lehető leghamarabb, lehetőleg az első két évben, 2014-ben és 2015-ben lekössék és elköltsék. A programok január 1-jén indulnak – tette világossá Van Rompuy, aki arról is beszámolt: a csúcs résztvevői abban is egyetértettek, hogy elő kell segíteni a fiatalok mobilitását, hogy elháruljanak az akadályok a foglalkoztatásuk útjából.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács ülését a növekedés és a munkahelyteremtés csúcstalálkozójának nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a növekedési kilátások meglehetősen kiábrándítóak, Európa egyes részein pedig szociális vészhelyzet van. A megoldás része a bizalom, amely „a növekedés egyenletének egyik kulcsváltozója" – fogalmazott a portugál uniós vezető. A tanácsülés szerinte most azért volt kulcsfontosságú, mert ez a helyszíne annak, hogy konszenzus jöjjön létre a jövőt illető prioritásokról.

Az új uniós költségvetésről itt olvashat bővebben.

„Van, hogy a reformok sem elegendőek, mert túl sokáig tart, míg az eredményeik megmutatkoznak, különösen a foglalkoztatás terén" – érvelt a politikus, aki szerint éppen ezért van szükség beruházásokra is. A bizottság elnöke szerint a közpénzeket „intelligensen" kell felhasználni a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatása érdekében, és fel kell gyorsítani a hitelnyújtást a leginkább forráshiánnyal küzdő kkv-k számára.

Megállapodtak az agrárpénzekről is

Ne pályázzunk EU-s pénzre, míg az alapokkal nem vagyunk tisztában!
Az Európai Unió utólagosan finanszírozza a beruházásokat, amihez összeszedett projektekre, megfelelő önerőre és rengeteg adminisztrációra van szükség. A következő hét évben új lehetőségek nyílnak a hazai vállalkozásoknak, hogy vissza nem térítendő uniós pénzekhez jussanak. Azonban nem mindenkinek érdemes a brüsszeli kasszához járulnia.
Az Európai Parlament, az uniós államok agrárminisztereinek tanácsa, illetve az Európai Bizottság politikai megállapodásra jutott a közös uniós agrárpolitika 2013 utáni fő irányvonalairól – közölte csütörtökön az Európai Bizottság. A bizottság szerint méltányosabb elosztást eredményez, hogy a rendelkezésre álló forrásoknak a tagállamok, a régiók és a mezőgazdasági termelők közötti elosztásában megszűnik a „hagyományos referenciák" elavult rendszere.

A megállapodás szerint – 2019-i megvalósítási céldátummal – egyetlen tagállam sem részesül majd az uniós átlag 75 százalékánál kevesebb forrásban, csakis az aktív mezőgazdasági termelők részesülhetnek jövedelemtámogatásban, a fiatal mezőgazdasági termelők az első öt évben 25 százalékos támogatáskiegészítést kapnak majd, továbbá a tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy egyrészt fokozottan támogassák a kedvezőtlen helyzetű térségeket, másrészt pedig termeléstől függő támogatást adjanak meghatározott mezőgazdasági termékek esetében.

Már most érdemes készülni a 2014-es pályázatokra
A magyar GDP 13 százalékának megfelelő összegű uniós forrás áll majd rendelkezésre gazdaságfejlesztésre a következő költségvetési ciklusban. Pályázni ugyan csak 2014-től lehet, szakértőnk, dr. Szabó Bence, az EURO Pályázat Kft. ügyvezető igazgatója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a siker érdekében már most érdemes néhány kérdést szem előtt tartani.
A közlemény szerint a gazdálkodóknak az élelmiszerláncban betöltött szerepét erősíti majd, hogy bizonyos szektorokban (tej, marhahús, olívaolaj, gabonafélék) új, konkrét versenyjogi szabályok lépnek hatályba, a cukorra kivetett kvóták 2017-ben meg fognak szűnni, a borágazati telepítési jog rendszerét 2016-tól a telepítési engedélyek új, dinamikus rendszere fogja felváltani, amely 2030-ig lesz hatályban, illetve az EU válságtartalékot hoz létre.

Környezetbarátabb agrárpolitikát vetít előre, hogy az EU a közvetlen kifizetések 30 százalékát attól teszi függővé, hogy a gazdálkodó megvalósítja-e a környezet védelmét szolgáló három intézkedést, azaz a növénytermesztés diverzifikálását, az állandó gyepterületek fenntartását, illetve az ökológiai szempontból fontos területek 5, majd 7 százalékának a megőrzését. Ezen felül a vidékfejlesztési programok költségvetésének legalább 30 százalékát agrár-környezetvédelmi intézkedésekre, az ökológiai gazdálkodás támogatására vagy környezetbarát beruházási projektek, vagy innovációs intézkedések finanszírozására kell fordítani.

Az Európai Bizottság szerint hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi az agrárpolitikát, hogy megkétszereződnek a kutatást, az innovációt és az ismeretek megosztását célzó finanszírozási eszközök, a vidékfejlesztési programok jobban fognak illeszkedni a többi európai alaphoz, a tagállamok igény esetén egyszerűsített támogatási rendszert alkalmazhatnak a kistermelők megsegítése érdekében, illetve a közös agrárpolitika keretében nyújtott összes támogatást nyilvánosságra kell majd hozni, kivéve a kistermelőknek kifizetett alacsony összegeket.

A csatlakozást ünnepli Horvátország
Mintegy 120 külföldi vezető politikus, köztük csaknem 30 állam- és kormányfő jelenlétében ünneplik Zágrábban vasárnap éjszaka Horvátország belépését az Európai Unióba. Az előzetes visszajelzések szerint ott lesznek Zágrábban az EU-tagállamok állam- vagy kormányfői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök. Angela Merkel német kancellár – a korábbi tervek ellenére – más elfoglaltságai miatt nem tud részt venni a csatlakozási ünnepségen. A történelmi eseményről több mint 500 újságíró tudósít a világ számos sajtóorgánumának. Vasárnap éjszaka közel 700 szereplő közreműködésével látványos, a horvát kulturális örökséget középpontba állító programot láthat a közönség a főváros központjában. A csaknem 700 ezer eurós költségvetésű ünnepi műsorban a hagyományok és a modernitás egyaránt megjelenik, s a rendezők a horvát zeneművészet, az irodalom és a tudomány nagyjait és értékeit is meg akarják mutatni Európának. Nem maradhat ki az UNESCO világörökségi listáján 120 tétellel a negyedik helyen álló ország kulturális, természeti és épített örökségének felvillantása sem. Az éjfélkor megszólaló Örömóda, az Európai Unió himnusza után hajnalig tart az ünnepi program Zágrábban.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo