Van még bőven elköltetlen uniós pénz

2012. december 07. péntek - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A 2015 végéig lehívható 8200 milliárd forint összegű európai uniós forrásból eddig 3200 milliárdot fizettek ki, miközben a pályázható összeg 95 százalékát már meghirdették, 85 százaléka támogatói döntéssel bír.

Még ötezer milliárd forintnyi uniós forrást kellene kifizetni – Kép: SXC

Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára szerint annak érdekében, hogy 2015 végéig az összes pályázati pénz lehívható legyen, egy 10 százalékos úgynevezett túlvállalási, tartalék pályázati összeget (keretet) is meghirdet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A lépés indoklása az, hogy a nyertes pályázók, azaz a kedvezményezettek közel 10 százaléka nem tudja befejezni a projektet, így a kifizetés meghiúsul. A minisztériumi vezető véleménye szerint reális esélye van annak, hogy a teljes, 8200 milliárd forint lehívható lesz 2015 végéig – írta a Magyar Távirati Iroda.

Már jelenleg is közel 600 milliárd forint összegű, esedékes számla nem érkezett be a rendszerbe, amelynek oka az, hogy a vállalkozások nem jutnak hozzá banki forrásokhoz – mondta Csepreghy Nándor. Hozzátette: a banki finanszírozás lényegében megszűnt, vagy a magas kamat miatt a pályázók nem képesek ilyen forrást igénybe venni – fogalmazott. (A projekteknél az EU-s forrás 85 százalék, a saját erő pedig 15 százalék, a lehívható összeg határideje 2013 december 31. plusz két év.)

A finanszírozási nehézségeinek oldására, a kifizetések gyorsítására jött létre az a 30 milliárd forintos kormányzati önerő alap, amely a közcélú kedvezményezetteket kívánja segíteni – magyarázta a helyettes államtitkár. Elsősorban önkormányzatok, kórházak, iskolák kerülhetnek ebbe a körbe. Eddig ezer igénylés érkezett be az NFÜ-höz, 298 esetben már döntés született, amelynek pénzügyi hatása 6,5 milliárd forint – jelezte Csepreghy Nándor.

Hogyan lesz pénz egy nyertes pályázatból?

Segítség a pályázati kiírások értelmezéséhez!

Kisszótár a pályázati kiírások értelmezéséhez

Essősy Zsombor, a Magyar Fejlesztési Intézet Zrt. vezérigazgatója figyelmeztetett: ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, akkor nincs realitása annak, hogy Magyarország le tudja hívni a még rendelkezésre álló 5 ezer milliárd forint összegű EU-forrást. Hozzátette: 2010-2012 között, azaz három év során évente 1000-1000 milliárdot sikerült lehívni, tehát 2013-2015 közötti három évben évente 1700-1700 milliárdra kellene felgyorsítani a lehívási tempót, amely nem tűnik reálisnak.

Teljesíthetetlen feltételek
A Piac&Profit kérdésére válaszolva korábban pályázatíró cégek munkatársai egyértelműen azt válaszolták: a Fidesz-kormány első két évében nem javult az uniós források felhasználása. Jóllehet több pályázati célkitűzés született kifejezetten a kisvállalatok beruházásainak támogatására, a valóságban az érintettek nehezen jutnak pénzhez. Az önerő biztosításán túl a saját forrás igazolásának szükségszerűsége is nehézséget okoz. A beruházás idejére, valamint a fenntartási időszakra – ez kkv-k esetében 3 év – kért garanciák biztosítása sem egyszerű. Ha a pályázó bankhitelből teremti elő a szükséges önerőt, a bank az ingatlant, vagy a beruházás tárgyát jelzáloggal terheli. Ebben az esetben a támogató hatóságnak erre már nincs lehetősége. Komoly probléma, hogy a legtöbb pályázat esetében egyáltalán nincs lehetőség előleget lehívni. Szintén nehezíti a pénzhez jutást az, hogy a vállalkozások számára nem látható mikor, milyen témában írnak ki pályázatot. Mostanában még a biztosra ígért, sőt esetleg már kiírt pályázat megvalósulására sincs garancia, a kitöltőprogram pedig akár időközben is módosulhat számtalan felesleges munkát okozva a vállalkozásoknak, pályázatíró cégeknek. A bonyolult, sok adminisztrációval járó, hektikusan megjelenő majd hirtelen bezáródó konstrukciók lehetetlenné teszik, hogy a cégek tervezzenek és maguk pályázzanak. A pályázatíró szakemberek is egyre több időt kénytelenek azzal tölteni, hogy óráról órára ellenőrzik az NFÜ honlapján megjelenő híreket. Így csak egy nagyon szűk réteg profitál a pénzekből. Pályázatíró cégek azt mondják: nyolc éve nem volt olyan, hogy a pályázat elutasításának indoka a forráshiány, mostanában viszont egyre többször előfordul.

“Ha az EU-s források lebonyolításában közreműködő állami intézményekben további milliárdokat, vagy tízmilliárdokat kell költeni a humán erőforrások bővítésére, akkor sem szabad habozni, hiszen ennek többszöröse úszhat el, ha kihasználatlan keret marad benn az EU-s kasszában” – fogalmazott Essősy Zsombor.

Mint a Piac&Profit Online már közölte, a szakember korábban a GazdaságTV-nek kiemelte, hogy ugyan mintegy 5 ezer milliárd forint még nincs kifizetve, lekötve ugyanakkor mintegy 2 ezer milliárd forint már le van kötve, illetve az elkövetkező néhány évben le kell kötni, míg a jövő év egyértelműen a padlássöprés, tehát a kifizetések megkezdése kell, hogy legyen. „Mind a visszamaradó, vagy innen-onnan összeszedett pár milliárdos pénzeket mindenképpen ki kell írni, el kell osztani, nem szabad bennhagyni az uniós költségvetésben. A miniszterelnök ugyan azt mondta, hogy minden fillért le fogunk hívni, hát ebben a tekintetben van még mit tenni. gyakran látjuk, hogy a kormányzat tényleg próbál mindent megtenni ennek érdekében, de azt is látjuk, hogy még túlontúl gyakran kerül homokszem a gépezetbe” – tette hozzá Essösy.

A MAPI vezérigazgatója szerint többször előfordul, hogy egy-egy pályázatot hétvégére írnak ki, péntek délután jelenik meg a kiírás, de már hétfőn fel is függesztik, ami azt jelenti, hogy a pályázóknak hétvégén, vagy éppen éjszakai munkában kell elkészíteniük a pályázataikat, hogy még a hétvégén beadhassák. „Ez nyilvánvalóan nem vállalkozó, vagy pályázatbarát, túlságosan is nagy a prés mind a közreműködő szervezeteken, mind a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen, hogy ilyeneket egyáltalán meg mer tenni” – mondta Essösy.

Aktuális pályázatok
Az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásai most a legtöbb magyarországi kis- és középvállalkozás számára pályázati lehetőségeket egész sorát nyújtják.

A 2011-ben megújított, vállalkozóbarátként beharangozott pályázati rendszer a jelek szerint még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Csekély mértékben ugyan, de javult a kkv-k szemlélete az európai uniós pályázati lehetőségeket illetően, mivel egyre több cégvezető talál a vállalkozása szempontjából érdekes pályázatot. A támogatáshoz való hozzájutás megítélése azonban elérte mélypontját, mivel egyre nehezebbnek ítélik azt a hazai vállalkozások – derül ki egy, a K&H által a kkv-k körében végzett felmérésből.

Úgy tűnik azonban, hogy a tavaly márciusban megújított pályázati rendszer nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a megkérdezett vállalkozások továbbra is nehéznek tartják az uniós források hozzáférhetőségét. Az előző negyedévhez képest 32%-ról 39%-ra nőtt azon vállalkozások aránya, akik nehezebbnek vélik a pályázatok elérhetőségét. A mikrovállalkozások esetében ez az arány 31%-ról 40%-ra, a kisvállalkozások esetében pedig 34%-ról 40%-ra emelkedett, és kizárólag a középvállalatoknál tapasztalható javulás e tekintetben. Ezzel szorosan összefügg, hogy a cégvezetők kevesebb, mint fele (45%) tartja valószínűnek, hogy támogatáshoz juthat az elkövetkezendő egy évben, ami az eddig mért legalacsonyabb érték.

Jövőre már egyszerűbb lesz
Január 1-jétől gyorsabban és egyszerűbben lehet majd hozzájutni az uniós forrásokhoz. A Bizottság szerint a szabályok egyszerűsödésével az átláthatóság és az elszámoltathatóság is javul. Nagyobb körben lehet majd egy összegben kifizetni a támogatást, valamint a kisebb összegek esetében átalányfizetést alkalmazni, továbbá nem kell minden alkalommal megadni ugyanazokat a szükséges adatokat minden támogatási kérelem benyújtásánál, amelyeket ezentúl az interneten keresztül is be lehet majd nyújtani – ismerteti az újításokat a bizottság közleménye. “Az új szabályoknak köszönhetően megnyílik az út az uniós források hatékonyabb felhasználása felé. A válság idején ez minden uniós polgár számára létfontosságú, hiszen az uniós költségvetés jelentős szerepet játszik a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzésében” – jelentette ki Janusz Lewandowski, a pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős uniós biztos, aki szerint az újításokkal az adminisztratív terheket is sikerült csökkenteni. A bizottság megítélése szerint az új szabályoknak köszönhetően lerövidülhet az ajánlattételi felhívás és a támogatási megállapodás megkötése, illetve a kifizetések közötti idő. Módosulnak olyan részletek is, amelyek szerint a jövőben a kedvezményezetteknek nem kell külön kamatozó bankszámlát nyitniuk, de ha mégis ilyenre kapják a támogatást, az abból keletkező kamatot nem kell az uniós költségvetésbe visszafizetniük, és nem számít bele a projektbevételbe sem. Az új szabályok miatt a bizottság szerint javul majd azok elszámoltathatósága, akik az uniós adófizetők pénzével gazdálkodnak. A testület rámutat: a jövőben az uniós alapokat kezelő tagállami hatóságoknak évente nyilatkozatot kell aláírniuk és benyújtaniuk a bizottságnak, amelyekkel tanúsítják, hogy az uniós alapokat helyesen használták fel. A kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságok visszaszorítása érdekében pedig a bizottság “elrettentés céljából” közzé fogja tenni az uniós alapokkal való visszaélés miatt kiszabott szankciókról szóló határozatokat.
Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor