Varga szerint a közúti szektorra nem érvényes az uniós irányelv

2017. május 09. kedd - 11:40 / PP/MTI
  •    

Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy a közúti szektorra - annak speciális jellege miatt - nem terjed ki a magyar vállalkozásokat különösen hátrányosan érintő kiküldetési irányelv hatálya - jelentette ki Varga Mihály azt követően, hogy Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter tárgyalt hétfőn Budapesten.

A nemzetgazdasági tárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a január elsejétől bevezetett osztrák bér- és szociális dömping szabályozás jelentős adminisztrációs terhet ró az új tagállamok vállalkozásaira, emellett kötelezővé teszi az osztrák bérezési feltételek érvényesülését ideiglenes munkavégzés esetén is. “Ez nagy hátrányt jelent a közép- és kelet európai, így magyar vállalkozásoknak is, ezért a hétfői megbeszélés kiemelt pontjaként tárgyaltunk erről” – hangsúlyozta Varga Mihály a közlemény szerint. Hozzátette, hogy a visegrádi országok áprilisi varsói ülésükön egyetértettek abban, továbbra is közösen kell fellépniük az intézkedés ellen. (Ld. keretes írásunkat.)

A bajban összefogtak a furvarozók
Komoly szabályozási nehézségekkel néznek szembe a magyar fuvarozók. Bizottsági irányelv is támogatja a nemzetközi fuvarozókra vonatkozó magasabb minimálbér fizetési kötelezettséget és adminisztrációs terheket. A piaci szereplők egy része szerint ellehetetlenül a működés, mások példátlan összefogással javaslatokat tettek a kormány elé.

A nemzetgazdasági miniszter a kereskedelmi törvény korábbi módosításával kapcsolatban elmondta: Magyarország ragaszkodik a kétéves veszteség-szabályhoz az adórendszer koherenciája miatt. A magyar kormány kész további egyeztetésekre az Európai Bizottsággal, de nem tudja elfogadni, ha más tagállamokban jelenleg is alkalmazott módszereket akarnának megtiltani Magyarországnak – jelezte a miniszter.

A kifogásolt szabályozás értelmében az a gazdasági társaság, amely nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő üzleti évben bevétele külön-külön eléri a 15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, második üzleti évi beszámolójának elfogadása után nem folytathat többet napi fogyasztási cikk kereskedelmet.

Az NGM közleménye szerint Varga Mihály a két ország gazdasági kapcsolatait értékelve kiemelte: Ausztria az összes termékforgalom alapján – közel 10 milliárd euróval – Magyarország második legjelentősebb kereskedelmi partnere volt tavaly, míg Hollandia és Németország után a harmadik legnagyobb külföldi működőtőke-befektető Magyarországon. A Magyarországon működő osztrák vállalatok jelentősen hozzájárultak az elmúlt évek gazdasági növekedéséhez, a kapcsolatok erősítése érdekében a magyar kormány négy stratégiai megállapodást kötött osztrák cégekkel – emlékeztetett.

Elmondta azt is, hogy a következő években a magyar kormány kiemelten számít a bankok, köztük a jelentős piaci részesedéssel bíró osztrák hátterű pénzintézetek szerepvállalására a gazdasági növekedés erősítésében. Az együttműködés jó példája, hogy a magyar állam és a Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kisebbségi tulajdont szerzett az Erste Bank magyarországi leányában – emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.

Adózás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor