Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat a túlzottdeficit-eljárást alól. A legrégebben - 2004-es EU-csatlakozása óta - Magyarországgal szemben folyt ilyen eljárás, amelyet a másik négy ország ellen 2009-ben indítottak meg.
A bizottság a döntésről kiadott dokumentum alapján úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént. Hazánkkal szemben a tanács elvárása az volt, hogy Magyarország 2012-re 2,5 százalékra csökkenjen a deficit, a bizottság által hitelesített adatok szerint pedig ez végül 1,9 százalék lett.
A testület számításai szerint 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiány Magyarországon. A bizottság tavaszi előrejelzése még 3, illetve 3,3 százalékos deficitet jelzett előre 2013-ra és 2014-re. A május elején közzétett gazdasági prognózis után bejelentett magyarországi intézkedések gazdasági hatását Brüsszel az idén a GDP 0,3 százalékára, jövőre pedig 0,7 százalékára becsüli.
Csökkenő pályán az államadósság
A magyar államadósság a testület értékelése alapján csökkenő pályára került: 2010-ben még a GDP csaknem 82 százaléka volt, 2012-ig pedig a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér megszüntetéséből származó egyszeri jelentős transzfernek és "számos konszolidációs intézkedésnek" köszönhetően a bruttó hazai termék 79,2 százalékára csökkent.
Kiemelte továbbá, hogy a gazdasági és monetáris unió működését szavatolni hivatott stabilitási és növekedési paktum az államháztartási hiánynak a GDP három százaléka alatt tartása mellett azt is előírja, hogy a tagállamoknak bruttó hazai termékük 60 százaléka alá kell csökkenteniük államadósságukat.
Fennáll az egyensúlyhiány, gyenge a növekedés
Az Európai Bizottság szintén ma ismertetett elemzése szerint ugyanakkor Magyarországon még mindig fennáll az egyensúlyhiány (bár az egy évvel korábbi értékelésben szereplő súlyos jelző, már hiányzott az anyagból). Mindemellett a testület mélyelemzése nagyon alacsonynak minősítette hazánk növekedési potenciálját. Ez utóbbira negatívan hatott a politikai bizonytalanság és a leginkább a pénzügyi szektorban tapasztalható túladóztatás következtében a vállalati hitelezés gyorsan esett, és ezáltal történelmi mélypontra süllyedt a beruházások szintje.
A kormány lépéseket tervez az adósság csökkentésére
A brüsszeli döntést követően Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón jelezte, hogy a brüsszeli bizottság döntése meghozatalakor a májusi csomag első két intézkedését értékelte, így a költségvetési zárolásokat, illetve az egyszeri beruházások egyszeri tételekkel való finanszírozását.
Az állami beruházásokról a tárcavezető úgy nyilatkozott, hogy azokat folytatják, csak más forrásból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy 2014 után is 3 százalék alatt tartsa az államháztartási hiányát. "Nem az a cél, hogy az így megkapott, júniusban remélhetőleg megerősített lehetőséggel ellenkező irányba forduljunk" – mondta az MTI tudósítása szerint. Azt is jelezte továbbá, hogy a kormány olyan konkrét lépéseket tervez, amelyek tovább csökkentik az adósságszintet.
Lesz reklámadó
A bejelentett tovább intézkedésekről Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta, hogy a jelenlegi állapot szerint lesz reklámadó. A miniszterelnök Lázár Jánost, a miniszterelnökséget vezető államtitkárt bízta meg azzal, hogy tárgyalásokat folytasson ez ügyben a reklámszövetséggel. (Ezt a szakmai szervezetek már korábban javasolták, egyben súlyos teherként értékelve a tervezett adót.)
A reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát május 24-én, pénteken tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium oldalán. A nemzetgazdasági tárca az adóintézkedést akkor az EU túlzottdeficit-eljárása alóli kikerülés, illetve az arányos közteherviseléssel indokolta. Az eddigi becslések szerint az ebből származó bevétel mindössze 10 milliárd forint körüli összeg lehet.
A szektorális különadókról, illetve a tranzakciós illetékről a kormány szerdai ülésén Varga Mihály tájékoztatása szerint nem tárgyal.
