A jelenlegi üzletpolitikai nehézségeket az váltotta ki, hogy az interurbán és internacionális beszélgetéseket tartalmazó percdíjas telefonüzletág nem hozza a várt üzleti eredményeket és a vállalat részvényárai nagyon mélyen állnak. (A csak kapcsolási díjat tartalmazó helyi beszélgetéseket még a nyolcvanas években a mai Microsoft-pereskedéshez hasonlatos versenyhivatali határozattal választották le az akkor még Bell telefontársaságnak nevezett anyavállalatról.) Bár az amerikai tőzsde sokkal inkább hivatott a vállalati eredmények mérésére, mint például a magyar, mert a nemzetközi hatások, a forró pénzek és a spekulációs tőke a tőzsdepiac méreténél fogva szerényebb szerepet játszanak, egy mély áresés azért még ott sem ok egy vállalatvezetés temetésére. Hiszen a vállalati érték mérséklődését érdekeltségi rendszerükön keresztül a vállalatvezetés is megérzi, nemcsak a mezei részvényesek. A jelenlegi menedzsment pozíciója azonban határozottan megrendülni látszik, ha visszahívásokra még nem is került sor. Nem kevesebbről van ugyanis szó, mint hogy az egész, Armstrong elnök-vezérigazgató nevéhez fűződő, eddig követett vállalati stratégia ellehetetlenülni látszik.

A kényszerű stratégiaváltás egy cég számára mindig olyan, mint a Titanic fordulási kísérlete a jéghegy előtt
Az AT&T (American Telephone & Telegraph Company, http://www.att.com) az elmúlt évtized derekán a kábeltelefóniára tette fel üzleti jövőjét. Ez a mély üzletpolitikai döntés, amely a szélessávú kábelpiacon történő térfoglalást jelölte meg a vállalati növekedés lokomotívjaként, hiú ábrándnak bizonyult. A hatalmas cég akkor, eszközeit nem kímélve, sőt jelentős, 61 milliárd dollárnyi eladósodást is felvállalva, hagyományos telefonközpontokkal egybekötött vezetékes hálózatukat a kábeltelevíziózás nagyobb sávszélességet megengedő hálózatával újították meg. Mivel immár majd minden háztartásban van kábeltévé Amerikában, úgy gondolták, hogy ha döntő piaci részesedést szereznek a kábeltársaságokban, akkor erre a műszaki és tulajdonosi struktúrára alapozva olyan egységes, szélessávú, információ- és telekommunikációs szolgáltatást tudnak majd nyújtani, amit a 21. század Amerikája megkíván.
Apró zavaró tényező volt csak a nagyszabású vízióban, hogy ezt az ambiciózus stratégiát épp abban az időben hirdették meg, amikor a kábelrészvények árai a csúcson voltak, és a meghirdetéstől éppen hogy nem lejjebb mentek. Így csak több mint százmilliárdos beruházás eredményeképpen lehetett ezt a stratégiaváltást megvalósítani, amely telefontársaságból gyakorlatilag egy mindenre nyitott, de fő tevékenységeként kábelhálózatot működtető céggé tette a céget.
Az AT&T így mára a világ legnagyobb kábeltelevíziós vállalatává vált. Előfizetőiknek a televíziós csomagok mellett hagyományos telefonszolgáltatást, gyors internetkapcsolatot és online, igény szerinti videóvetítést kínálnak. (Utóbbi nem kevesebbet jelent, mint hogy a film közvetlenül az internetről kerül a képernyőre.) Ám az integrált telekommunikációs szolgáltatás átütő piaci sikere váratott magára, mára pedig végképp elmaradni látszik – és egy ilyen horderejű üzletpolitikai váltást, egy telefontársaság átalakítását kábeltelevíziós társasággá csak átütő piaci siker igazolhat vissza, egyszerű, éves tíz százalék körüli növekedés már csigalassúságnak és kudarcnak számít.

Kábelgondok, internet
A felvásárolt kábeltelevíziós társaságok – TCI Communications; MediaOne; Excite@Home; Cablevision Systems; Time Warner – nehezen tudnak telefontársaságként működni, márpedig a többségi tulajdonos mindenütt ezt az igényt támasztotta velük szemben. Ennek a konfliktusnak az üzleti részletei nem tartoznak egy, a széles internetes nyilvánosság számára készült ismertetésbe, itt és most legyen elég annyi, hogy a számlázás nehezen integrálható ennyi, eddig önálló részterület között. Nem arról van szó, hogy a kábel-TV és a telefónia egy kalap alá vétele egyáltalán nem termelne profitot. A stratégiaváltást az teszi elkerülhetetlenné, hogy a 10 százalék körüli növekedés nem termel annyit, amennyi eltarthatna egy más gondokkal is küzdő nagyvállalatot. Ezért kerül sor a 180 fokos fordulatra: a cég immár egészében meg kíván szabadulni édes gyermekétől, ettől az immár tehertétellé vált üzletágától.
Első lépésben 2001 végéig külön üzletágba szervezik, mint a MOL a gázforgalmazást, és legkésőbb 2002 végéig elárverezik – gyakorlatilag visszaszármaztatják - az AT&T kábeltelevíziós üzletrészeit. Egy évi 10 százalék körüli növekedési potenciállal rendelkező kábelóriás vonzó befektetési célpont lehetne, ha nem volna mögötte az adósságtömeg. Egyelőre még nem világos, hogy a felhalmozott adósságállományt milyen részben majd osztják meg a leendő önálló kábeltársaság és az AT&T márkanevet továbbhurcoló anyacég között. Elvileg a telefonüzletágat továbbműködtető anyacégnek volna egyedül olyan cashflow-ja, amely az adósságszolgálat terheit egyáltalán teljesíteni tudná, ám a leendő kábelcég könyveit nem lehet teljesen mentesíteni az adósságtehertől, végül is ide történtek a beruházások.
Akárhogyan osztják is majd meg a terheket, a leendő kábelvevőknek egy rendesen teherbeesett jövendőbelit kínálnak majd. Ez előrevetíti annak árnyát, hogy a tranzakció után áremelés formájában az előfizetőket kérik majd a kasszához. Ezt a várakozást megerősíti (a megrokkant óriás leértékelés előtt álló hitelminősítéséből következően), hogy az adósságot csak drágábban lehet majd további eladósodással finanszírozni. Kovács Annamária, a Janney Montgomery Scott http://www.janneys.com elemzője egyenesen azonnali eladásra biztatta a részvénytulajdonos befektetőket.

A többi üzletág
Az egyedül sikeres üzletág, a mobilérdekeltség (AT&T Wireless) is önállósodik 2001 végéig. Olyan sikeres, hogy azt lehet mondani, hamarosan átveheti az anyacég pozícióját a vállalatcsoporton belül. Sajnos önálló tőzsdei cégként való megjelenésétől nem várhat az AT&T anyagilag sokat, mert már eddig is önálló üzletágként, részvények kibocsátása után üzemelt, és a forgalomban lévő részvények árfolyama objektív módon tükrözi már az üzletág tőzsdei értékét. Az anyacég kizárólagos érdekeltségében megmarad a jelenlegi lakossági és vállalati telefon-üzletág, amely modemes és ADSL internetezőket szolgálja ki, illetve nagyvállalati webhostinggal és adatszolgáltatással is foglalkozik. Ezek jövedelemtermelő képessége az előfizetők lábbal szavazása folytán igen gyorsan fogyatkozik.
Kelen András