El sem olvassuk, de osztjuk a híreket

Manapság az európaiak közel fele (46%), a magyarok pedig több mint fele elsősorban a közösségi médiában olvassa és onnan osztja meg a híreket – általában anélkül, hogy ellenőrizné a forrásukat. Riasztó, hogy felmérések szerint tízből hat (!) hírt elolvasás nélkül osztanak meg. Az Európa Pont beszélgetésén ott volt a digitalizációért felelős uniós biztos is.

 

A valódi hírnek tűnő félretájékoztatásnak és álhíreknek több célja is lehet. Egyik az, hogy manipulálják az olvasókat, például politikai céllal – ez történt például a 2016-os amerikai elnökválasztás idején is, amikor többen kattintottak a kampányokat övező hamis információkra a Facebookon, mint az igazi hírekre.

Mariya Gabriel uniós biztos
Kép: Európa Pont

Egyesek szerint már egy „posztfaktuális”, azaz igazság utáni korban élünk („post-truth era”: az oxfordi angol szótár 2016-ban ezt választotta az év szavának). Ez annyit jelent, hogy a közvélemény formálásában a tények másodlagosak, és az érzelmek és személyes meggyőződések számítanak igazán.

A kamuhírek születhetnek szimplán profitszerzési szándékkal is: a szenzációhajhász („clickbait”) címek és leadek célja, hogy minél több kattintást vonzzanak adott oldalra, és így minél több olvasót szállítsanak különböző hirdetéseknek.

Mindezek egyértelműen káros hatással járnak, megtévesztik az olvasókat, amelynek nagyon komoly – akár pénzügyi, egészségügyi, pszichikai – következményei is lehetnek.

Éppen ezért az álhírekkel szemben mindenképpen fel kell lépni, de úgy, hogy közben a fontos alapvető szabadságjogok – a sajtó- és szólásszabadság, a médiapluralizmus – ne sérüljenek. Ezt hangsúlyozta az EU digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa, Mariya Gabriel is, amikor nemrégiben az Európa Pont vendége volt, ahol az álhírekkel szembeni fellépés fontosságáról beszélgettek.

Szabályozás vagy cenzúra?

A fake news elleni fellépés megfelelő kontroll nélkül könnyen átcsaphat cenzúrába, az álhírek megregulázása sokakat emlékeztethet az Orwell-féle Igazság-minisztérium tevékenységére – figyelmeztetnek a szabadságjogokat féltő hangok. Elég az online írástudás fejlesztése vagy a gyűlöletbeszéd és az illegális tartalmak bejelentésének megkönnyítése?

Wikipédia-szócikkekkel erősít a Youtube az álhírek ellen
A Wikipédiával közösen venné fel a harcot az álhírek ellen a Youtube, az ilyen videókról a tervek szerint egy kattintással elérhető lesz azok cáfolata. Egy közösségimédia-kutató szerint viszont ennél mélyebben bele kéne nyúlni az oldalakba, a probléma az alapvető algoritmusokban gyökerezik.
Önkéntes vagy kötelező szabályozásra van szükség? Jó minta lehet a gyűlöletbeszéd ellen már kialakított közös magatartási kódex? Töröltetni kell minden álhíreket tartalmazó anyagot a netről? Az Európai Uniónak meg kell találnia a válaszokat és a köztes utat e kényes terület szabályozására.

A témáról nemrég tartottak nyilvános uniós konzultációt, amely felmérte a mostani álhírek elleni akciókat, azok eredményességét. A konzultáció tanulságai fontos alapanyagkényt szolgálnak majd az idén tavasszal elkészülő uniós szintű stratégia kialakításához.

A témával az év eleje óta magas szintű munkacsoport foglalkozik. A munkában a magyar Dzsinich Gergely, a CyAN (CYbersecurity and cybercrime Advisors Network) elnökségi tagja is részt vesz.

(europa.blog.hu)

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo