A GKI, számos más kutatásához hasonlóan, ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen pénzügyi szolgáltatók internet-használati indexében összegzi. Ez a konjunktúraindex, amely a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, a pénzügyi intézmények esetében három kérdés eredményeit foglalja magában. A részindexek a következők: e-értékesítés részindex, internet-hatása részindex, internet-lehetőség részindex.

Az e-értékesítés részindex értéke, mely részindexet az egyes pénzügyi szolgáltatók jellemző termékeinek a következő 12 hónapban várt internetes forgalom-növekedése és az internetes ügyfelek várt növekedése alapján számoltuk, 2001 1. negyedévében 32. Az érték kevesebb, mint az előző felmérés 38-as adata, de még így is optimizmust mutat. Leginkább az értékpapírcégek várakozásai csökkentek, melyben nem kevés szerepe van a piacot súlytó érdektelenségnek. A bankok várakozásai szintén mérséklődtek, míg a biztosítóké jelentősen nőttek.

Az internet hatása részindex értéke 34,3, ami számottevően magasabb az előző felmérés eredményénél (22). A pénzügyi szektor összes ágazata optimistábban nyilatkozott az internet saját piacukat átalakító hatása tekintetében.

A 2001. 1. negyedéves felméréshez viszonyítva a pénzügyi szolgáltatók saját jövőbeli képességeinek megítélése, az internet lehetőségeinek várható kihasználása javult, a jelenbeli helyzet értékelése kissé csökkent. A kapott válaszok alapján számolt internet-lehetőség részindex értéke 28,2, amelyben a jelenre vonatkozó válaszok negatívak, a jövőre vonatkozó várakozások azonban optimisták.

2001. II. negyedévében a GKI-Webigen pénzügyi szolgáltatók internet-használati indexének értéke 31,5, ami 4,6 pontos emelkedést takar az előző felmérés 26,9 pontjához viszonyítva.

A felmérés megbízhatósága: a kutatásban résztvevő bankok a teljes bankrendszer eszközének több mint 73%-át, a biztosítók a szektor összes díjbevételének 47%-át, az értékpapírcégek a 2001 első féléves tőzsdei összforgalom 47%-át képviselték.

A gyorsjelentés fő megállapításai
A 19 válaszoló bank közül 7 jelezte, hogy már jelenleg is működtet internet alapú pénzügyi szolgáltatást. Két válaszoló bank még az idén szeretné online szolgáltatását beindítani, míg 8 2001 után tervezi internetes szolgáltatásának beindítását. Két hitelintézet jelezte, hogy nem tervezi az internetes szolgáltatások nyújtását a közeljövőben sem.
A válaszoló 11 biztosítók közül 2 jelezte, hogy már jelenleg is működtet internet alapú szolgáltatást. Egy válaszoló biztosító még 2001-ben, míg öt 2001 után tervezi internetes szolgáltatásának beindítását. Három biztosító nem szándékozik internetes szolgáltatással bővíteni értékesítési csatornáját.

A válaszoló 15 értékpapírcég közül 8 már jelenleg is működtet internet alapú szolgáltatást. Egy válaszoló cég még 2001-ben, míg négy 2001 után tervezi internetes szolgáltatásának beindítását. Két értékpapírcég későbbre sem tervezi az online-bróker szolgáltatás megkezdését.

WAP alapú mobil pénzügyi szolgáltatást a válaszoló bankok közül kettő nyújt. Ebben az évben további egy, míg ezt követően öt bank kíván ehhez a táborhoz csatlakozni. Egyáltalán nem tervezi viszont a WAP használatát 10 válaszoló bank.

Az értékpapírcégek közül egy válaszoló jelezte, hogy már jelenleg is használja a WAP-ot szolgáltatásaihoz. Ebben az évben a válaszoló cégek közül egyik sem, ezt követően 6 tervezi ezen szolgáltatás beindítását. Itt is magas azok aránya, akik egyáltalán nem szeretnék ezt az értékesítési csatornát használni (8 db)

A folyószámla-szolgáltatást nyújtó bankok 2001. március 31-én kb. 80 ezer lakossági és 14 ezer vállalati internetes ügyféllel rendelkeztek, azaz a magyar internet-használók 10%-a használja a bankok on-line szolgáltatásait.

Európában jelenleg Svédország vezeti a rangsort az internet-banking ügyfelek arányában, ahol az internet használók 44%-a végzi banki műveleteit online (is), Németország a második 34%-kal, az európai átlag pedig 31% (forrás: Datamonitor). A kelet-közép európai államok közül Lengyelországgal (10%) van hazánk hozzávetőlegesen egyező fejlettségi szinten az internetes banki ügyfelek száma tekintetében.

A biztosítók várakozásai szerint 2001-ben összes díjbevételük 0,2-1%-a származik interneten keresztüli értékesítésből, ami 2002-ben 1-5%-ra nő.

A magyarországi online-bróker ügyfelek száma jelenleg mintegy 10-11 ezer fő.

Internetes ügyfelek száma és aránya a bankoknál: