Gyorsjelentés az internetgazdaságról II.

Fókuszban: a pénzügyi szektor

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A GKI Gazdaságkutató Rt. – a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – új, a vállalati szféra egészét átfogó kutatást indított. A 2000. IV. negyedévben megkezdett vizsgálat célja az internet és a kapcsolódó üzleti alkalmazások ismeretének, elterjedésének, jövőjének feltárása, az internet alapú kereskedelemre és az információtechnológiai piacra vonatkozó várakozások feltérképezése. A kutatás során a teljes hazai vállalati kört öt csoportra osztottuk az internetgazdaságban való érintettsége és tapasztalatai alapján:

• általános vállalati kör (ipar, építőipar, szállítás, gazdasági szolgáltatások),
• kis- és nagykereskedelem,
• turizmus, idegenforgalom (vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, utazásszervezés, közlekedés)
• pénzügyi tevékenység (bankok, brókerek, biztosítók),
• szakértői kör (internetszolgáltatók, kábeltelevíziók).

A felmérés megbízhatósága:
A 2000. IV. negyedévben végzett felmérések közül most a pénzügyi szektor elemzését mutatjuk be. A vizsgálat a részvénytársasági formában működő hitelintézetekre, a biztosítókra, valamint befektetési és értékpapír-kereskedő társaságokra terjedt ki. A 42 hitelintézetnek kiküldött kérdőívből 23 (55%) kitöltött kérdőív érkezett vissza, ami a válaszadók nagyságát (mérlegfőösszegét) figyelembe véve 70%-os reprezentáltságot mutat. A biztosítóknak kiküldött 21 kérdőívből 12 (57%) kitöltött kérdőív érkezett vissza, ami az összes biztosítói díjbevételre kivetítve 51%-os reprezentáltságot jelent. Az értékpapírcégek 48 kiküldött kérdőívéből 9 (18,6%) kérdőív érkezett vissza, a befektetési szolgáltatás tevékenységéből származó eredmény szerint a reprezentáltság 22%. Mindezek alapján a válaszok összességében igen jól reprezentálják a felmért szektorokat.

A gyorsjelentés fő megállapításai a következők:
A válaszadó hitelintézetek több mint kétharmadánál, a biztosítók és értékpapírcégek 90%-ánál működik jelenleg intranetes hálózat, a többiek pedig szinte kivétel nélkül a következő egy-két évben tervezik ennek bevezetését.

Internet-hozzáféréssel és saját honlappal a pénzügyi szektor összes szereplője rendelkezik. Sőt a hitelintézetek és a biztosítók közel egyötödénél, az értékpapírcégek egyharmadánál az állandó internetkapcsolat minden gépén elérhető.

A hitelintézeteknél az internethez hozzáférő alkalmazottak aránya a jelenlegi 36%-ról egy éven belül 54%-ra emelkedik, míg a biztosítóknál ez az arány rendre 42% és 56% Ezeket az arányokat a megkérdezett szektorok teljes létszámára vetítve idén mintegy 23 ezer fő fér hozzá az internethez.

A pénzügyi szolgáltatók leginkább tájékoztatásra használják jelenleg az internetet, amit az adatgyűjtés/kutatás követ. Harmadik helyen a levelezés található, és csak ez után következik a marketingcélú felhasználás, az ügyfélkapcsolatok és a beszerzés. A várakozások alapján az említett alkalmazási területek mindegyikének fontossága növekedni fog, rangsoruk azonban nem változik érdemlegesen.

Az internet előnyei közül a pénzügyi szolgáltatók a külső kommunikáció és az ügyfélkapcsolatok javulását ítélték a legfontosabbnak. Az intranet legfontosabb előnyének a belső információáramlás gyorsulását majd a munka könnyítését, a hatékonyabb munkamegosztást tartották.

A pénzügyi szolgáltatók többsége úgy érzi, hogy jelenleg nem tudja az internet nyújtotta lehetőségeket eléggé kihasználni. Az erre vonatkozó kérdésre adott válaszok átlaga a hitelintézeteknél 2,3, a biztosítók és az értékpapírcégek esetében 2,6 volt az 1 (egyáltalán nem) és 5 (maximális mértékben) közötti skálán. A jövőre vonatkozó kérdés átlagai viszont a hitelintézeteknél 4,1, a biztosítóknál és az értékpapírcégeknél pedig egyaránt 3,9, vagyis e téren optimisták a megkérdezettek.

Jelenleg a hitelintézetek 40%-ánál van az ügyfeleknek lehetősége arra, hogy az interneten keresztül vegyen igénybe pénzügyi szolgáltatásokat. Ez az arány a következő egy-két évben várhatóan több mint kétszeresére nő.

A hitelintézetek várakozásai szerint 2001-ben lakossági ügyfeleik 6%-a fogja internetes pénzügyi szolgáltatásaikat használni, míg a vállalati ügyfelek esetében ez az arány 14%. Mindkét szegmensben jelentős bővülésre számítanak 2002-re. A hitelintézetek internetes szolgáltatásai közül legnagyobb szerepet az információk lekérdezésének szánnak. Véleményük szerint 2001-ben az összes vállalati számlainformáció lekérdezés 24%-a fog az interneten keresztül lezajlani, míg a lakosságnál ez 15%-ot ér majd el. A tranzakcionális internethasználat várhatóan csak később fog felzárkózni.

A mobiltelefonos szolgáltatásokat 2001-ben várhatóan a lakossági ügyfelek 4%-a, míg a vállalati ügyfelek 5%-a fogja igénybe venni. Jelenleg a bankok inkább SMS-en alapuló szolgáltatásokat nyújtanak, de nagyobb növekedési potenciált látnak a WAP-os szolgáltatásokban.

Napjainkban a biztosítók kevesebb, mint egyötödénél van az ügyfeleknek lehetősége arra, hogy biztosítási szolgáltatásokat interneten keresztül vegyenek igénybe. A válaszolók háromnegyede azonban egy-két éven belül tervezi az interneten keresztüli szolgáltatások bevezetését.

A biztosítók a jövőben is csak néhány szolgáltatás esetében számolnak számottevő internetes eladással. Ilyen a lakás- és utasbiztosítás, a unit-linked életbiztosítás és a balesetbiztosítás. Ezek értékesítésének várhatóan 1-5%-a fog az interneten keresztül lezajlani 2001-ben.

Jelenleg a válaszoló értékpapírcégek 44 százalékánál van az ügyfeleknek lehetősége a pénzügyi szolgáltatások interneten keresztüli igénybevételére. A következő egy-két év során azonban valószínűleg csaknem minden értékpapírcégnél lehetőség kínálkozik majd interneten keresztüli megbízásadásra.

Az értékpapírcégek várakozásai szerint 2001-ben ügyfeleik 10%-a interneten, 8%-a pedig mobiltelefonon keresztül adja majd meg tőzsdei megbízásait, ami mindkét esetben majdnem duplájára nő a rákövetkező évben. Az internetes és a mobiltelefonos megbízások értéke 2001-re a teljes forgalom 4-5%-ára becsülhető.

A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen pénzügyi szolgáltatók internethasználati indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, mely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy részindex számtani átlagaként áll elő. A részindexek a következők: e-értékesítés részindex, internet hatása részindex, internetlehetőség részindex, IT-humán erőforrás részindex. A GKI-Webigen pénzügyi szolgáltatók internethasználati indexének induló értéke 22,1, súlyozással pedig 17,5, ami a pénzügyi szektor optimista várakozását jelzi az internet elterjedésével, az internetgazdaságot átalakító hatásával kapcsolatban.

Véleményvezér

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo