Ki akarja az appokat? Nem a fogyasztók

Egyáltalán nem olyan népszerűek a telefonos alkalmazások, mint ahogy azt a marketingesek gondolják. Sőt, ha a fogyasztókat kérdezzük, akkor az olyan technológiai megoldásoknak sem jósolhatunk nagy jövőt mint a QR kód, az NFC vagy érintés nélküli fizetés, a drónok, vagy a 3D-s nyomtatás.

A marketingben az számít életképesnek, aki képes lépést tartani a rohamosan változó technológiai környezettel, az egyre több kommunikációs csatornával. Ez lényegében a technológiai újdonságok gyors megismerését, adaptálási hajlandóságát és az azokra való nyitottságot jelenti. A szakemberektől tehát elvárható, hogy otthon legyenek az új technológiák használatában, azonban a fogyasztók legtöbbször teljesen más nézőpontból tekintenek azokra. Erről szól a Maxus Hungary ősszel készült felmérése, amely pont így, két szemszögből vizsgálja a ma rendelkezésre álló marketing eszköztárat.

A Maxus Hungary tavaly szeptemberében készült felmérésében nem rendhagyó módon vizsgálta a világunkban jelenlevő technológiai újdonságok ismertségét, adaptálási hajlandóságát és az azokra való nyitottságot. A kutatás azért különleges, mert a kérdésben a magyarországi fogyasztók és a marketing döntéshozók véleményét állította egymással szembe, és kiderült, hogy sok esetben a marketingszakemberek feltevései erősen eltértek a fogyasztók valós használati arányától.

Kép:Pexels.com

A Maxus a fogyasztók oldaláról arra volt kíváncsi: milyen ismeretekkel bírnak a technológiai újdonságokról, és mit gondolnak a közeljövőről ennek tekintetében. A marketingesek esetében pedig azt nézte meg, hogy az eladások növelését célzó szakemberek mit gondolnak/tudnak a fogyasztók technológiai tájékozottságáról. A vizsgálat összességében tehát azt mutatta ki: mennyire egyeznek a marketingesek percepciói az egyes fogyasztói csoportok technológiai újdonságokkal képzett viszonyával.

A kutatás számos meglepő eredményt hozott. Kiderült, hogy sok esetben a marketingszakemberek feltevései erősen eltértek a fogyasztók valós használati arányától. Nagy meglepetést okozott például, hogy a mobil applikációk népszerűsége jóval alacsonyabb, mint ahogy azt a szakmabeliek vélik: a becsült 89%-kal ellentétben a fogyasztók mindössze 60%-a használ aktívan alkalmazásokat. A kutatásból az is kiderült: a külföldön rohamosan terjedő új technológiák, mint a hordható technológia, a QR kód (ami egyesek szerint már évekkel ezelőtt halálra volt ítélve), az NFC vagy érintés nélküli fizetés, a drónok (pedig mellettük szól, hogy például a házhozszállítást nagyságrendekkel olcsóbbá tehetik), vagy a 3D-s nyomtatók nem csak alig ismertek Magyarországon, de a fogyasztók a jövőbe tekintve sem gondolják úgy, hogy rendszeres felhasználókká válnak majd.

„A kutatás eredményei azért is érdekesek, mert a kommunikációs stratégia kialakításánál nem elég tisztában lenni az aktuális trendekkel, hanem azokat fontosságuk szerint érdemes súlyozni, nem bedőlve az épp divatos frázisoknak.” – tette hozzá a kutatáshoz Nagy Marcell a Maxus CEO-ja.

A kutatás egyéb érdekes megállapításai alapján:

  • Az applikációk használata a marketing területén a fiatalok célcsoportjában működőképes. Az ő 75%-os használati arányukhoz képest ugyanis az idősebb generáció mindössze 36%-ban él ezekkel a technológiákkal.
  • Dinamikusan nő az online vásárlás népszerűsége: a fogyasztók 42%-a vásárolt már életében legalább egyszer online, amelyből 40%-uk rendszeres felhasználó is, 80%-uk pedig úgy gondolja, 3 éven belül rendszeresen fogja használni ezt a vásárlási módszert.
  • Az online vásárlást rendszeresen használók jellemzően magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkeznek, mint az azt nem használók.
  • A smart TV elterjedése felmenőben van: a fogyasztók 90%-a tisztában van azzal mit jelent a smart TV fogalma, és 46%-uk gondolta, hogy a jövőben annak rendszeres felhasználója lesz. A kutatás azt is feltárta: míg a sima TV nézés esetében jellemző az alacsony iskolavégzettségűek és jövedelműek túlreprezentáltsága addig az okos TV-t rendszeresen használókra épp az ellenkezője igaz.
  • Az AdBlocking témakörében meglepő eredményre jutottak: a marketing döntéshozók jelentősen alulbecsülték, mindössze 4%-ra tették a reklámblokkolót használók arányát a valós 14% helyett. Külön érdekes, hogy maguk a marketingben jártas szakemberek 13%-a is saját bevallása szerint aktív felhasználója a blokkoló szoftvereknek.
Ehhez kapcsolódóan Nagy Marcell megjegyezte: „Az AdBlocking-ra vonatkozó Maxus által mért adatok szinte majdnem tizedes pontossággal megegyeznek az azóta a témában megjelent kutatások eredményeivel.”
A játékosítás sem menő?
A gamification területén azt tárta fel a kutatás, hogy az önmagában nem képvisel értéket - a fogyasztók fontosnak tartják, hogy az eladásra szánt termék valódi értékkel bírjon, azaz maga a gamification önmagában csupán játékos, vonzó módszerekkel felturbózott eladásösztönző eszköz szerintük. Arra viszont tényleg nagyon jó megoldás, ami még az elkötelezettséget is növeli.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo