Kiberháború - a hacktivisták kora

Vállalatot még nem leckéztettek meg olyan hathatósan a transzparencia fegyverével, mint a Sonyt tavaly decemberben, amikor behatoltak a komputereibe. Elérkezett a korszak, amikor a cégek projektjei és a cégvezetők politikailag érzéketlen beszólásai kivívják az aktivista hackerek, a „hacktivisták” haragját. A nagyok játszmáiba a kisvállalatok is belekeverednek, önhibájukon kívül.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:Fotolia

A The Interview című James Franco–Seth Rogen-vígjáték cselekményének középpontjában az észak-koreai vezető, Kim Dzsung Un utópisztikus meggyilkolása áll. A magukat Guardians of Peace (A béke őrzői, GOP) névvel illető hacktivisták haragját a Sony Stúdió e filmje vívta ki nemrég.

Átkos átláthatóság

Becslések szerint a stúdió komputereinek és szervereinek kétharmadáról letörölték az adatokat. A manőverhez használt szoftver nem új, és még csak nem is a legjobbak közül való. A feketepiacon bárki beszerezheti. Az FBI ennek ellenére úgy véli, a támadás annyira kifinomult volt, hogy a kiberbiztonsági cégek kilencven százalékán észrevétlenül átsuhant volna.

Mivel a rosszindulatú szoftverbe (maleware) beírtak felhasználói neveket és jelszavakat, nem elképzelhetetlen, hogy egy cégen belüli áruló segítségével, hónapokkal korábban helyezték el a ketyegő bombát – vélik szakértők. Az is lehet, hogy a hackerek phishing útján jutottak a benső adatokhoz, vagyis az alkalmazottakat csellel (jelszófrissítést kérő ál-e-maillel) vették rá, adjanak meg titkos adatot, ami hozzáférhetővé tette a rendszert.

"A manőverhez használt szoftver nem új, és még csak nem is a legjobbak közül való. A feketepiacon bárki beszerezheti."
Aztán rendesen kiborították a Sony száz terrabájtnyi szennyesét, amit így újságírók kutattak végig nagyítóval. Közzétették a felsővezetők dollármilliós bérlistáját, negyvenhétezer alkalmazott és szerződéses partner társadalombiztosítási számát, egészségügyi adatokat, sztárok szállodai becsekkoláshoz használt álneveit, szerződéseket, filmbüdzséket, a következő Bond-film forgatókönyvét, gúnyos és vitázó belső levelezéseket, öt bemutatás előtt álló játékfilmet. Az eltulajdonított adatokkal a hackerek vásároltak is. Például női táskákat Beverly Hills-i luxusbutikokban, és jelzálogosítottak is bankban.

Az azóta lemondott Amy Pascalnak, a stúdió vezetőjének és Scott Rudin Oscar-díjas producernek bocsánatot kellett kérnie, amiért rasszista megjegyzéseket tettek e-mailben Obama elnök filmes ízlésére.

Kiberdzsihád

Három hétbe telt, mire Obama kijelentette, hogy Észak-Korea áll a támadás mögött. Hasonló mértékű visszacsapást is emlegetett, majd órákkal a beszéde után Észak-Koreát valakik teljesen lekapcsolták a világhálóról egy időre. Véletlen? December végére a sajtóban napvilágot látott, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) indította az ellentámadást.

Megkésett felismerés
A hackerek hónapokig is barangolhatnak a vállalatok IT-rendszereiben anélkül, hogy felfedeznék a jelenlétüket. A Target esetében három hét, a JPMorgan Chese-ében két hónap volt, mire rájöttek, behatolás és lopás történt vagy van folyamatban.
Szakértők addigra már kétségbe vonták, hogy valóban az észak-koreai rezsim támadott-e a Sonyra. Hiszen az offenzíva bolíviai, ciprusi, amerikai, olasz- és lengyelországi gépeken is keresztülhaladt, mire a vállalathoz ért. A Taia Global biztonsági tanácsadó cég a hackerek rossz angolsággal megírt üzeneteinek nyelvtani sajátosságait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy zömében oroszul beszélő hackerek támadhattak.

Korábban a JPMorgan Chase, a pénzügyi szektor egyik legvédettebb entitása és más bankok elleni kibertámadások borzolták a kedélyeket. Mint kiderült, nyolcvanhárommillió bankszámla tulajdonosáról szereztek adatokat a hackerek, köztük hétmillió kisvállalkozásról. A hetvenhatmillió magánszemély az amerikai háztartások felét jelenti. A Fehér Ház Putyin köreire gyanakodott mint elkövetőkre, akik talán ezzel vágtak vissza az orosz elitet sújtó gazdasági szankciók miatt, de végül az FBI sem tudta kideríteni, kik és milyen indítékkal vitték véghez az offenzívát. Lehet, hogy egy külföldi kormány is közreműködött.

A Wall Streeten most a bankoknak beszállító kisvállalkozások – akár a takarítást végző cégek – kiberbiztonságának az erősíthetőségén dolgoznak. Felmerült, hogy törvényi előírás szabályozná az IT-biztonsági előírásokat, illetve az alvállalkozóknak írásban kellene szavatolniuk a bankok számára, hogy a rendszerük betörésbiztos. Az előírás az EU-ban is megnehezítené és kockázatossá tenné a kis cégek üzletelését a bankokkal.

Meghekkelt kaszinók

A 27,4 milliárd dolláros vagyonnal bíró, a világ huszonkettedik leggazdagabb emberének számító Las Vegas-i kaszinómogul, Sheldon Adelson 2013 októberében a Yeshiva University manhattani campusán rendezett panelbeszélgetésen adott hangot azon véleményének, hogy ha Irán a nukleáris fegyverkezés terén tovább fitogtatja erejét, akkor válaszként éppen ilyen nukleáris eszközökkel kellene eltörölni a Föld színéről. A rendezvényt rögzítették, és teátrális kijelentése néhány órán belül a YouTube-on kötött ki. Irán vallási vezetője, Ali Hámenei ajatollah két hét múlva úgy reagált: Amerikának „szájon kéne vágnia az ilyen fecsegő embereket, és összezúzni a szájukat”. A pofon jött, öt hónappal később.

"A manőverhez használt szoftver nem új, és még csak nem is a legjobbak közül való. A feketepiacon bárki beszerezheti."
A Las Vegas Sands Casino (LVS) érdekeltségébe tartozó Las Vegas-i Venetian és Palazzo Szálloda vendégei mit sem sejtve aludtak 2014. február 10-én, amikor a hajnali órákban a világ legnagyobb szerencsejátékcégének huszonötezer komputere felmondta a szolgálatot. Már egy hónappal a társtulajdonos cégvezető, Adelson beszólása után tapogatni kezdték a hackerek a cég komputerhálózatának gyenge pontjait, anélkül, hogy bárki észrevette volna. A támadás napján merevlemezek sokaságáról törlődtek le adatok. A fogyasztók hűségpontjait számláló rendszer és a nyerőautomatákat felügyelő program is felszívódott. A munkanapjukat kezdő alkalmazottak üres képernyőket bámultak, s csak egy óra múlva sikerült kideríteni, hogy a tizennégymilliárd dolláros éves forgalmat bonyolító vállalat kibertámadás áldozata lett.

Korszaknyitó támadások

Az LVS és az Sony elleni e-hadművelet az első példák arra, hogy politikai indíttatástól vezérelve pusztító – és nem pusztán lopási – szándékkal támadnak meg vállalatokat. Szakértők ezért „háborús” cselekedetekről beszélnek.

Washingtoni bennfentesek széttárják a kezüket. Az amerikai kormány nem tud érdemben választámadást intézni az ilyesfajta incidensek mögött álló országok vezetése ellen. A magánszektor szereplői csak saját magukra számíthatnak. Vezérigazgatóiknak ezért érdemes kétszer meggondolniuk, milyen politikai élű megjegyzéseket engednek ki a szájukon.

A hazai kkv-k pedig elmerenghetnek azon, vajon érdemes-e céges bankszámláikat külföldi tulajdonú pénzintézetekben vezetniük, ahol önhibájukon kívül a nagy gazdasági hatalmak között dúló geopolitikai játszmák szenvedő alanyaivá válhatnak. De lehet, hogy mindegy is, mert a Kaspersky Lab, az Interpol és az Europol februári bejelentése szerint a Carbanak nevű rosszindulatú szoftver segítségével 2013 óta huszonöt országban száz banktól egymilliárd dollárt loptak orosz, ukrán, európai és kínai hackerek, ami arra utal, hogy mindenütt veszélyeztetve van a számítógépes rendszerekben tartott pénz, politikai széljárástól függetlenül.

Akár ideológiai okból, akár profitszerzési céllal történik az e-betörés, a legnyugtalanítóbb benne talán az, hogy a 2014-es év nagy áldozatai, a Sony, az LVS, a Home Depot, a Target, a JPMorgan Chase mind utólag vették észre, hogy IT-rendszerükben bűncselekmény történt. Mindenesetre az USA jelenleg hatezer „kiberharcost” képez. Így fest egy nemzetállam modernkori hadserege.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo