Középkori szinten a magyar kkv-k

A hazai kis- és közepes vállalatok informatikai fejlettsége "középkori" szinten van. A hazai kkv-k gépparkja elöregedett, nem használják a közösségi médiumokat, sokuknak saját weboldala sincs, és a felhőről azt hiszik, hogy időjárási jelenség.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A magyar kis- és közepes vállalkozásoknak csak az egyharmada rendelkezik közösségi média oldallal, negyedük üzemeltet webshopot és egytizedüknek sincs saját mobil applikációja. Valamivel jobb a helyzet a BYOD-dal, hiszen a cégek körülbelül 40 százalékánál engedik a dolgozóknak, hogy saját eszközöket használjanak munka közben, azonban az esetek felében nincs érvényben erre kialakított szabályozás – derült ki a Microsoft, amelyet 13 európai országban végeztek el, idehaza 2014 márciusában az Ipsos MORI kérdezte a maximum 250 fős cégek alkalmazottait.

A hazai kkv-k többségénél nincs önálló IT-részleg, vagy informatikáért felelős vezető munkatárs, így 70 százalékuk esetében a cég vezetője vagy pénzügyese dönt az informatikai kérdésekről. A válaszadók majdnem fele úgy tartja, hogy az IT kiadások jelenleg nem érik el a kívánt szintet a vállalatánál. Ugyanakkor egy harmaduk szerint az IT kiadások szintje éppen megfelelő. Csak öt százalék gondolja azt, hogy az IT kiadások túlméretezettek.

Elöregedett géppark

A válaszadók több mint harmada állította, hogy az otthoni informatikai eszközei jobbak, mint a cégesek. Egyharmaduk szerint a vállalata elavult IT rendszert használ, és csak valamivel több mint negyedük (28 százalék) érzi úgy, hogy a cégük a legmodernebb IT infrastruktúrát használja. Azok közül, akik azt gondolják, hogy a vállalatuk elavult IT rendszert használ, háromból kettő mondta azt, hogy ez azért van így, mert 5-10 éves asztali számítógépeket és laptopokat használnak. 62 százaléknyian pedig azért vélekedtek így, mert cégüknél az alkalmazottak nem kapnak tableteket vagy okostelefonokat. Miközben öt cégből kettőnél lehet használni saját eszközöket (notebookot, mobilt, tabletet), a cégek fele nem szabályozza azt, hogy mindezt milyen feltételekkel engedi meg. A dolgozók több mint fele saját géppel dolgozik munkahelyen és munkaidőn kívül is. A válaszok alapján sokan azért használják saját eszközeiket a cég érdekében is, mert ez segíti a mobilitást, rugalmasabbá teszi a munkát, ezért a saját eszközök használata jelentős megtakarításokat eredményez a vállalatoknál.

Segítség a kütyürengetegben
Okos eszközök, big data, BYOD (bring your own device) – kifejezések, amelyekkel minden cégvezetőnek érdemes megismerkednie, de nem biztos, hogy azonnal pénzt is kell költeni ezekre.
Nem utasítják el a felhőt, nem tudják mi az

A gazdaság motorjának számító kis- és közepes vállalkozások alapvetően nem elutasítóak a felhő alapú megoldásokkal szemben. 44 százalékuk tartja fontosnak ezt a technológiát és nem sokkal kevesebben vannak azok, akik kételkednek benne. A többség még nem érzi, hogy cégük hatékony működéséhez modern informatikai megoldások szükségesek, és azt sem kezelik tényként, hogy ezt a felhő alapú megoldások biztosítják számukra kezdeti befektetések nélkül, tervezhető állandó költségek mellett. A leggyakrabban használt felhő alapú szolgáltatás az e-mail, majd a dokumentumok megosztása és az adatok biztonsági mentése következik. Tízből hat ember szerint a felhő-megoldások elengedhetetlenek lesz a jövőben, de negyedük (25 százalék) félti a felhőben tárolt adatait. Hasonló a helyzet a mobil technológiákkal is. A megkérdezetteknek majdnem fele (46 százalék) érzi úgy, hogy tisztában van azzal, mi a felhő alapú technológia, 14 százalékuknak pedig fogalma sincs erről.

A vásárlók miatt fontos a gyors adatfeldolgozás
Lassabban gyűlnek az adatok a közép-európai vállalatoknál, mint a világátlag- derítette ki az IDC regionális kutatása, amelyet az SAP szoftvercég felkérésére készített a piacelemző. A megkérdezett vállalatok hatvan százalékánál legalább három évig tart az információk duplázódása, mely lassabb, mint a világátlagnak tekintett másfél-két év.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo