Nem a jövő az AI-forradalom

2016. augusztus 23. kedd - 13:30 / Kriston László
  •    

Sokunk jövőbeli lehetőségként gondol a mesterséges intelligenciára, holott vívmányait már évek óta használjuk, és azok egyre inkább hatással lesznek életünkre. A mesterséges intelligencia áll például a Volkswagen emissziós botránya hátterében.

Dől a lé

2015-ben 8,5 milliárd dollárt invesztáltak AI-cégekbe, három és félszer többet, mint 2010-ben a Quid adatelemző cég szerint.

A Google 2014-ben 650 millió dollárért vette meg a DeepMind Technologiest, 2015-ben 18 AI-startupot vásárolt.

Az Uber a Carnegie Mellon AI-laboratóriumából 40 embert szerződtetett el. Ilyen nagy létszámú dezertálás ritka.

A Toyota 1 milliárd dollárt készül költeni arra az AI-laboratóriumra, amelyet a Stanford Egyetemmel együtt indít 2016-ban.

A Google keresőmotorja, a Google Fordító, a Facebook képfelismerő képessége, a női hangon megszólaló GPS az autónkban vagy okostelefonunk hangfelismerő rendszere – amivel szóbeli utasítással nyithatunk meg weblapot – mind a mesterséges intelligencia vívmányai. Lassan pedig az ember formájú robotok is mindennapi életünk részévé válnak. A Google X által 2013-ban 500 millió dollárért felvásárolt Boston Dynamics robotfejlesztő vállalat Atlas nevű robotja az erdőben még ügyetlenül botladozik a hepehupás talajon, de már fel tudni állni, ha ellökik, s a dobozok pakolásakor is megáll, és visszanyeri egyensúlyát, ha valaki meglöki őt, vagy a fémkezében lévő dobozokat. Nemsokára az Amazon és más kereskedők raktáraiban ilyen robotok pakolnak majd. A Softbank japán fiókjainak az előterébe pedig beállította Peppert, az emotív robotot, „aki” felismeri a stressz jeleit a kliensek arcán, és a kávéautomatához irányítja őket. A robotot 2015 nyara óta magánszemélyek is megvásárolhatják Japánban 2000 dollárért. A törzshelyeinken – bankban, kávéházban, közértekben – robotoló, aranyos külsejű robotokat valószínűleg előbb-utóbb emberi individuumként fogjuk üdvözölni.

Azok az emberi készségek értékelődnek fel, amelyeket valójában az óvodában, csoportos játék közben sajátítottunk el

2000 óta csak azoknál a munkaköröknél mutattak ki folyamatos béremelkedést, ahol a kognitív és interperszonális készségekre egyaránt szükség van. Az ezeken a posztokon dolgozók száma bővült például az Amerikai Egyesült Államokban, míg a rutinra épülő pozíciókban tevékenykedők köre csökkent – derül ki az amerikai Munkaügyi Minisztérium O*NET című kutatásából. Vagyis az erősödő robotizáció miatt azok az emberi készségek értékelődnek fel, amelyeket valójában az óvodában, csoportos játék közben és az általános iskola alsó tagozatában sajátítottunk el. Ez az együttműködés, az empátia és a flexibilitás. A gépekből ugyanis – legalábbis egyelőre – hiányoznak az ilyen társas készségek, míg minden mást egyre nagyobb hatékonysággal vesz át a mesterséges intelligencia.

Ray Kurzweil, az optikai betű- és beszédfelismerő szoftverek pionírja, a Google rezidens jövőkutatója évek óta írja könyveit a szingularitásról: arról a fordulópontról, amikor a komputerek elérik az agy fejlettségét, és túllépik szürkeállományunk kognitív, gondolkodó képességeit. Egyes teóriák szerint ez a pont akár már 2024-ben eljöhet. A komputertechnológia fejlődése ugyanis exponenciális. Az Intel társalapítójáról, Gordon E. Moore-ról elnevezett szabály szerint minden 18–24 hónapban megduplázódik az integrált áramkörök összetettsége és kapacitása. (Gerd Leonhard futurológus szerint annyit fejlődünk majd a következő 20 évben, mint az előző 300-ban.)

Önműködő szuperkomputerek hekkelték egymást Vegasban
Hajmeresztő expó, vagy ízelítő a jövőből? A kormány betiltott egy radarhekkelésről szóló előadást. Az önműködő szuperkomputerek pedig 2 millió dolláros díj fejében támadták egymást.

Big Data, Big AI: prediktív analitika

Az Amazon a vásárlásaink alapján személyre szabott tippekkel lát el bennünket – „akik ezt a könyvet vásárolták, ezeket is megvették” –, a Google pedig a sütik segítségével személyre szabott hirdetéseket rak be az általunk látogatott weboldalra. A repülőjegy-vásárlásra szakosodott honlapokon a keresőmotor több száz légitársaság menetrendjét pergeti végig másodpercek alatt, és mérlegeli, melyek a lehető legjobb opciók a megadott időpontra és városnevekre. A Netflix hatalmas adathalmazon ül, és a nézők választásait elemezve következteti ki, mire kíváncsiak az egyes közönségszegmensek. Mindezek olyan algoritmusoknak köszönhetők, amelyek az AI vezérelte jövőmodellezés irányába mozdulnak.

A mesterséges intelligencia kezdeti hajtásai, a botok már nyomulnak a csetelőprogramokban, a Facebook Messengerben, a Whatsappban s a – munkahelyi professzionális csetre létrehozott – Slackben. A Messengerrel Amerikában már rendelhető Uber-autó, maholnap pedig csetablakokban intézünk mindent. (Az online marketinges guruk szerint is a Messenger a következő, amit nem hagyhatunk ki.)

Fotó: IBM/Watson

Fotó: IBM/Watson

Az irányvonalat a távol-keleti konkurencia teremtette meg, a kínai WeChat, a japán Line, a dél-koreai KakaoTalk. A mesterséges intelligenciával felturbózott app odafigyel majd egy rakás dologra, amire mi nem, például ha késik a repülőgépünk, ha egy barátunknak születésnapja van. Legalábbis ilyesmiket tud a Facebook fejlesztés alatt lévő Chat SDK-ja. Nemsokára azt is be lehet állítani, hogy helyettünk levelezzen, és nevünkben küldjön személyes értesítéseket, meghívókat, karácsonyi jókívánságokat. A legújabb, fejlesztés vagy tesztelés alatt álló alkalmazások közül sokat – például az Unreelt, amely a YouTube konkurenciája lesz – már AI működtet.

Az emberi döntés és az algoritmusok között előbb-utóbb rivalizálás alakul ki

Az emberi döntés és az algoritmusok között előbb-utóbb rivalizálás alakul ki. A 2009-ben alapított Google Ventures kockázati tőkealap például algoritmusok segítségével dönti el, mely technológiába fektet, és mennyit. Nem csoda, hogy az alap partnere, Peter Read 2015-ben egy év után távozott. Többen azért helytelenítik ezt az algoritmusos megközelítést, mert a gép csak múltbeli példákból indul ki, de egy forradalmian új ötlet nagyszerűségét nem képes felfogni.

Mire jó?

91 millió fotón edzették a Google PlaNet nevű mélytanulási algoritmusát, amely kitalálja, a világ melyik pontján készült a fényképünk.

A San Franciscó-i Enlitic 6000 tüdőröntgen-felvételt tanulmányozott AI-programjával. A gép 50 százalékkal jobb arányt ért el a rákdiagnosztizálásában, mint az orvosok.

Az IBM legújabb HR-szoftverje botokkal elemzi az alkalmazott gépkocsi-használatát, e-mailjeit, telefonbeszélgetéseit stb., és ajánlást tesz a HR-vezetőnek: érdemes-e az illetőt megtartani, vagy jobban teszi, ha kirúgja.

A Medtronic közösen az IBM-mel diabétesz-menedzsment appot fejlesztett, amely 3 órára előre megjósolja, ha nagy valószínűséggel esni fog a vércukorszint, és inzulinra lesz szüksége a betegnek.

A Whirlpool okostűzhelye analizálja a család étkezési szokásait, és egészségesebb alternatívákat javasol.

A londoni Centre for Robotics Research poliphoz hasonlító robotkarja hajlékony csápjával asszisztálni tud műtétekhez.

Autók mint komplex lények

A Volkswagen-botrányban is komoly szerep jutott a mesterséges intelligenciának. Egy-egy autó szoftverje 100 millió sornyi programozást tartalmaz, míg a Facebook egészében 60 millió sor programozókód van, a genfi CERN-ben működő részecskegyorsítóban, a Nagy Hadronütköztetőben pedig 50 millió! Ahogy a The New York Times írta, az új topkategóriás autók a földkerekség legkifinomultabb gépei, s mint ilyenek, a biológiai szerveződésekre jellemző összetettséggel bírnak Chris Gerdes, a Stanford Egyetem mérnök-professzora szerint.

A Volkswagen menedzsmentje elismerte, hogy járműveiket úgy programozták, hogy érzékeljék, amikor emissziós mérés történik, és kifejezetten ekkor csökkentsék a kibocsátásukat. Márpedig az érzékelés már az emberi kognitív funkció reprodukálása!

A vállalat azért nem bukott le korábban, mert a hatóságok nem ellenőrizték a szoftverprogramot, s ez pontosan jelzi, mennyire felkészületlenek az államok. Igaz, iparági szakértők is elismerik, képtelenség olyan szakértőket alkalmazni az állami hatóságoknál, akik lépést tudnak tartani az autógyárak legújabb szoftvereivel. Az ilyen tehetségek szerződtetésére a kormányoknak nincs pénzük, a legjobbak inkább a magánszektorban helyezkednek el busás fizetésekért. Az AI-hoz értőkre valósággal licitálnak a techcégek.

K+F-verseny

Az összes magára valamit adó techcég nyomul mesterséges intelligenciában. Eleve minden nagy adatforgalmat bonyolító cég igyekszik olyan szoftvert fejleszteni, amely elemzi a felhasználók cselekedeteit, és annak alapján megjósolja a jövőbeli tetteket és/vagy azok indítékait.

A legnagyobb játékos az IBM és a Google. Előbbi alkotta meg a szobányi nagyságú Watsont, amely 2011-ben legyőzte a hús-vér emberi játékost a Jeopardy! kvízműsorban. Ma már a vállalaton belül külön cégként kezelik a Watsont, amely 7000 embert foglalkoztat, és adatelemzési tevékenységével évi 18 milliárd dolláros bevételt hoz.

Hagyná, hogy robot kezelje a megtakarított pénzét?
Az algoritmus olcsóbban ad tanácsot, mint a hús-vér bankár. Számos bank kínál már ilyen szolgáltatást, főleg a kisbefektetőknek éri meg. De vajon rááll-e az új módszerre a középosztály?

A Google leányvállalata, a Londonban 150 AI-szakembert foglalkoztató Deep Mind hozta létre az AphaGo nevű rendszert, amely 2016 januárjában 5–1-re verte meg az európai Go-bajnokot, majd márciusban 4–1-re legyőzte a világbajnokot is. Vagyis egy adott szakterületen briliáns emberi agyat. A Go 2500 éves játék, amelyben a lehetséges lépések száma állítólag „bőségesebb, mint az atomok száma az univerzumban”, ahogy a Scientific American fogalmazott.

A bankszektorban is folyik a financiális technológiák – a fintech, vagyis a befektetési robottanácsadók és az automatizált részvénykereskedés – térnyerése. A robo-tanácsadók 2015 végén 53 milliárd dollárnyi eszközt kezeltek az Aite Group szerint.

Robobankár, algoritmikus tanácsadó

A Goldman Sachs 2016 márciusában vette meg a Honest Dollar texasi startupot, amely robo-befektetési tanácsadóval szolgál a kisvállalkozásoknak és középosztálybeli magánszemélyeknek. A cél a vagyon növelése a nyugdíjig: 1-től 10-ig terjedő skálán meg kell adni a kockázatvállalási kedvet, a jövedelem összegét és a befektetési távlatot (például: 35 év a nyugdíjig), s a robottanácsadó megmondja, milyen arányban milyen részvényekbe, céges és államkötvényekbe kell fektetni, s mennyi készpénzt érdemes szabadon hagyni. A konzultáció negyed annyiba kerül, mint egy hús-vér tanácsadó a Wall Street-i bankoknál.

Tudósok azt szeretnék, ha a „mélytanulási algoritmusok” egy nap megoldanák világunk égető gondjait, mint amilyen az éhínség és a klímaváltozás. Mindezt sok milliárd szenzorral és valós időben táplált adatforgalommal, amiből a program képes tanulni. Vagy mégsem? A Microsoft márciusban hozta nyilvánosságra a Tay nevű avatárhölgyet, egy csetbotot. Csakhogy Tay alig egy nap alatt hasonult a Twitter közönségének Donald Trump-színvonalú beszólásaihoz: szexéhes, Hitler-imádó démon lett, aki remekel a pocskondiázásban. Igazából még koherens világnézetet sem tudott kialakítani 96 000(!) tweetjében. A feminizmust például hol cikizte, hol objektíven ismertette. Elborzasztó „személyiségfejlődése” miatt 24 óra múlva lekapcsolták a netről. Óriási lebőgés ez a Microsoftnak, és nagy pofon az AI-forradalomnak.

AI-történelem

1997    A Deep Blue (IBM) sakkban legyőzi Garri Kaszparovot.

2011    A Watson (IBM) legyőzi a Jeopardy! kvízműsor játékosát, a Google X elindítja a Google Brain-projektet.

2014    A svájci EPFL bemutatja a négyujjú robotkart, amely 50 milliszekundum alatt felismeri a felé repülő tárgyat, és képes azt elkapni.

2015    A Xiaoice (Microsoft) nevű csetbot képes beszélgetni az emberrel.

  1. január Az AlphaGo (Deep Mind) 5-1-re legyőzi Fan Hui európai Go-bajnokot.
  2. március Az AlphaGo 4–1-re legyőzi Lee Se-dol Go-világbajnokot, a női arcú Tay (Microsoft) csetbotot viszont botrányos kijelentései miatt 24 óra után törölik a Twitterről.
Info & tech
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor