Nem a netről várják a veszélyt a cégek

Alulértékeli a kiberbűnözés veszélyeit a magyar vállalatok többsége. A hazai cégek közel kétharmada nem tartja vállalatára nézve kockázatosnak a kiberbűnözést.

Kép: PP-archív

A magyarországi válaszadók a hackerek és az internetes haktivisták támadásait is kevésbé tartják veszélyesnek a nyugat-európai országokhoz képest – derül ki az EY legfrissebb, 13. alkalommal elkészített Globális Visszaélési Felméréséből.

„A felmérés eredményeiből jól látszik, hogy a vállalatvezetők döntő többsége nincs tisztában a kiberbűnözésből származó veszélyekkel, alulértékelik annak mértékét. Mivel ez a terület még kevéssé ismert, megelőző lépések is csak elvétve történnek. Ez azért különösen veszélyes, mert az ilyen fajta visszaélések a vállalkozás legértékesebb, illetve a legkönnyebben értékesíthető eszközeihez (szellemi tulajdon, kutatás & fejlesztés, ügyfél- és banki adatok) keresnek jogosulatlan hozzáférést, és sokszor nyernek is. Ezért az informatikai rendszerekbe való behatolás kifejezetten sebezhetővé teszi a cégeket, mely komoly hatással van versenyelőnyükre és üzleti titkaikra egyaránt” – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.

Egy „sikeres” célzott számítógépes támadás akár 20 millió forint értékű anyagi kárt is okozhat a kisvállalatok számára. A kiberfenyegetések legveszélyesebb fajtáinak egyike a célzott támadás, amely a kiberbűnözőket jelentős pénzügyi forrásokhoz és bizalmas vállalati információkhoz juttathatja, és a vesztesége jelentős anyagi és eszmei károkat okozhatnak egy cégnek.

Jó lesz vigyázni!
Márciusban az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta az EU általános adatvédelmi rendelettervezetét. Ez az előírás kiterjed minden olyan cégre, amely európai állampolgár adatait dolgozza fel, függetlenül attól, hol, melyik országban történik mindez. Összeszedtünk 5 lépést, amellyel vállalkozása adatvédelme erősebb, adatkezelése biztonságosabb lesz.
Ismeretlen fenyegetés

A felmérés válaszai alapján az derül ki, hogy Magyarországon a kiberbűnözés és annak veszélyei még kevésbé ismert terület a vállalatvezetők számára. A megkérdezettek csupán 35 százaléka tartja kockázatosnak ezt a fajta fenyegetést vállalatára nézve. Közép-Kelet-Európában ez az arány 45 százalék, míg a nyugat-európai országokban már a válaszadók fele vélekedik ugyanígy.

A megkérdezettek szerint a támadások elsősorban a munkatársaktól, szerződéses partnerektől és a versenytársaktól érkezhetnek. (Egy másik felmérés eredményei szerint az adatszivárgásból, adatlopásból eredő anyagi károk 39 százalékát az alkalmazottak nem megfelelő informatikabiztonsági tudása és felkészületlensége okozza.) A hackerek és internetes aktivisták vállalati rendszerekbe való behatolásától a magyar válaszadók csupán 33 százaléka tart. Ez az arány Közép-Kelet-Európában 40 százalék, a nyugat-európai piacokon már 50 százalék. Amíg nemzetközi szinten a szervezett bűnözést a válaszadók negyede jelölte meg valódi veszélyforrásként, addig Magyarországon a cégek alig ötöde nyilatkozott így.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo