Az egyik legfontosabb költségoptimalizáló megoldás lehet a kkv-k számára az interneten keresztül elérhető távoli szervereken futó alkalmazások használata, hiszen ahelyett, hogy meg kellene vásárolniuk a drága szervereket és szoftvereket - amire többségük nem is lenne képes -, az igények függvényében bérelheti azok kapacitásait. A nagyvállalatoknál megismert informatikai megoldások adaptálása néhány fős cégekhez luxusnak tűnhet, pedig ezek a kicsik működését is jelentősen hatékonyabbá teszik. Az adatközpontokhoz kapcsolódó szolgáltatások révén viszont akár a legkisebbek számára is elérhető a virtualizáció vagy a professzionális szoftverek.
Gyülekező felhők
A gazdasági válság parancsoló költségcsökkentési kényszere szárnyakat adott a felhő alapú számítástechnika fejlődésének. Szinte minden feladatra van már távoli szerverről futó szolgáltatás, az adattárolástól a cégüzemeltetésig. Az ACCA - pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő nemzetközi szakmai szervezet - friss felmérése szerint azonban a kisvállalkozások, habár kézenfekvő megoldás lenne számukra a költségek lefaragására, nem használják ki az ebből fakadó előnyöket. A kutatásban részt vevők csaknem fele nem is hallott a cloud computing fogalomról, pedig a számítási felhőt mintha kifejezetten nekik találták volna ki, és megszabadulhatnának az üzemeltetés és karbantartás terhétől is, ami nagy könnyebbséget jelentene számukra, hiszen többségüknél nincs külön IT-üzemeltetésre szakosodott munkatárs. (A felhő alapú számítástechnika, valamint a közösségi média egyre inkább mindent átszövő terjedése komoly biztonsági kockázatot jelent, amelyek ellen még nem védekeznek megfelelően a cégek.)
A versenyképességet is növelhetné, ha a cégek képesek lennének helytől és időtől függetlenül, igény szerint folyamatosan hozzáférni az adataikhoz. A Symantec szakemberei szerint a tömeges váltáshoz generációváltásra lesz szükség. Azok a fiatalok, akik számára már a mobilvilág és az internet a mindennapi élet legtermészetesebb része, kevésbé idegenkednek majd attól, hogy a céges adatokat nem kézzelfogható közelségben tárolják. A felhővel szembeni ellenállás legfontosabb eleme az információ hiánya és az online biztonságból fakadó kockázatok. Frank Bunn, a Symantec senior cloud-termékmenedzsere szerint ahhoz, hogy a cégek magabiztosak legyenek a felhőben, az IT-szervezeteknek el kell jutniuk odáig, hogy az információ és az alkalmazások kezelése és láthatósága terén ugyanazt tudják nyújtani akár a felhőben, akár a saját infrastruktúrában.
A virtualizáció terjedéséhez hasonló forgatókönyvet valószínűsít a cloud-rendszerek terjedésében Farkas Péter, a Humansoft vezető rendszermérnöke. „Ha elég »kipróbáló« lesz, és a cégek tapasztalatokat tudnak cserélni egymás között, lassan el is fogják hinni a nagy gyártók termékein keresztül, hogy bízhatnak a technológiában" - mondja a szakember. Annak ellenére, hogy sokan fontolgatják, vannak szervezetek, amelyek még nem állnak készen a cloud computing szolgáltatásokra, leginkább a tapasztalatok hiánya miatt. Ezért a legtöbben, akik a bevezetés mellett döntenek, külső segítséget vesznek igénybe.
De hol vannak az adatok?
A felhő-számítástechnika működésének motorját jelentő szerverparkok a felhasználó számára láthatatlanok, de az internethasználat bővülésével folyamatosan nő az igény irántuk. Piacuk a Microsoft prognózisa szerint 2020-ra a mai 50 milliárd dollárról 78 milliárdra nő. A költséghatékonyság kényszere ma Magyarországon is egyre több céget vesz rá informatikai rendszereinek kiszervezésére. A szerverparkok piaca dinamikusan fejlődik, a következő években akár 30 százalékos is lehet a növekedés üteme, amelyben a kisebb cégek is jelentős szerepet játszhatnak.
A szerverparkok esetében - a fizikai biztonság garantálása mellett - az adatbiztonság megteremtése elsődleges cél, hiszen felmérések igazolják, hogy a többség ennek alapján választ szolgáltatót. Az új létesítményeket jellemzően úgy építették fel, hogy azok az extrém szélsőségeket leszámítva tűz-, víz- és földrengésbiztosak legyenek, és az objektumokba a repülőterek beléptetőrendszerét idéző metódussal lehet csak bejutni. Az adatbiztonságról a legszigorúbb szoftverek mellett általában éjjel-nappal elérhető operátorcsapat gondoskodik. A nagy volumen miatt a védelmi rendszer olcsóbban megteremthető, így ugyanolyan befektetéssel magasabb biztonsági szintet lehet elérni. Emellett a szolgáltatók képesek dinamikusan átcsoportosítani az erőforrásaikat az éppen szükséges területre, ami természetesen előny a szolgáltatást igénybe vevő számára.
A működési modell nemcsak a sokkal jobb kihasználtság révén takarít meg energiát, hanem azzal is, hogy centralizálja a vállalatoknál külön-külön működő szerverek és a szerverszobák berendezéseinek - klíma, szervergép - energiafelhasználását, ezáltal a működtetéshez szükséges elektromos áramot takarékos módon használja fel. Emellett kevesebb „vas" - hulladék - is keletkezik. Az eszközparkok és az azokat működtető szakemberek számának csökkenése ugyanakkor drámai mértékben növekvő adatforgalom mellett valósul meg, ami hatalmas energiafelhasználást jelent, még ha az máshol jelenik is meg. (A Facebook nemré a Greenpeace környezetvédő szervezet nyomására döntött úgy, hogy hatalmas szerverparkjait megújuló energiával üzemelteti.)
