Tőlünk függ, hogy mire lesz képes az otthonunk

2015. március 21. szombat - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

Az okosotthon nem sci-fi filmekbe illő helyszín, hanem valóság. A fogalom az automatizált, gazdaságos, kényelmes és nem utolsósorban biztonságos lakást jelenti. Az M2M technológia révén egy az okostelefonunkra letöltött app segítségével központilag vezérelhetünk bármilyen háztartási eszközt, berendezést, sőt az sem lehetetlen, hogy a lakásunk képeket küld a rendőrségnek vagy adatokat a háziorvosunknak. Hogy a számtalan technológiai újdonságból végül mi terjed el, az nagyrészt tőlünk függ.

Tokióban 2002-ben a Matsushita cég megmutatta újságíróknak, hogy ők milyennek képzelik el a digitális lakást. Ebben a koncepcióban a vécé automatikusan elemezte használója vizeletét, és ha az eredmény „gyanúsnak” bizonyult, önállóan értesítette az interneten keresztül a háziorvost, a vízcsap „kikeverte” a tökéletes hőfokú és kémhatású vizet, a konyhaasztalba számítógép integrálódott, a fürdőszobai tükör infravörös képeket készített az előtte álló bőréről, hajáról, az adatokat kielemezte, majd javaslatot tett hajmosásra, az optimális samponra, a pattanások kezelésére. A mintaotthonban az is természetes volt, hogy a hűtőszekrénybe vagy a spájzba bekukkanthatunk vásárlás közben a mobiltelefonunkról, hogy a beépített kamera segítségével ellenőrizzük, mit kell beszerezni. Ez akkor futurisztikus víziónak tűnt, ma pedig kézzelfogható valóság.

– Okosotthon-jellegű megoldások már évek óta léteznek. Aki akarta, a kerti locsolóját vezérelte távolról, más a redőnyét vagy a fűtési rendszerét. Ami új, az a központosított vezérlés. Már nem SMS-paranccsal irányítjuk az eszközöket, hanem egy applikáció segítségével az okostelefonunkról. Mostanra az okostelefonok, az applikációk és az eszközök is elérték a szükséges fejlettségi fokot és a szolgáltatók által biztosított internetcsomag is elegendő akár ahhoz is, hogy az otthoni kamera élőképét továbbítsa – magyarázza dr. Pete Gábor, a Vodafone M2M értékesítési vezetője.

Kép:Fotolia

CES 2015

Minden évben január elején rendezik meg a Consumer Electronics Show-t (CES), a szórakoztató elektronikai iparág legnagyobb seregszemléjét. Az újdonságok, amiket itt megismerhet a szakma és a nagyközönség, jól tükrözik az iparági trendet, azt, hogy merre tart a technológia, mire fókuszálnak a fejlesztők és persze azt, hogy melyek azok a területek, ahol a legtöbb nóvumra számíthatnak a fogyasztók.

Öt évvel ezelőtt az okostelefonok álltak a rendezvény középpontjában, tavaly a viselhető kütyük, idén pedig – bár hordható okosságokból sem volt hiány – egyértelműen az otthonainkat automatizáló eszközök álltak a fókuszban.

– Alapvetően az otthoni HUB-ok, a mindent vezérlő központi egységek számítanak a legnagyobb újdonságnak. Ezekkel az eszközökkel automatizálhatjuk otthonainkat: bekukkanthatunk a hűtőnkbe, beállíthatjuk a lakás kívánt hőfokát, vagy be- és kikapcsolhatunk bármilyen elektronikus berendezést. Ráadásul mindezt a mobilunkról egyetlen applikáció segítségével tehetjük a világ bármely pontjáról. A szenzor vagy konnektor, amely okossá teszi a hagyományos eszközöket, szintén fontos szegmense az újdonságoknak, valamint azok a háztartási eszközök is, amelyek már úgy kerülnek ki a gyárakból, hogy internetképesek és kommunikálnak – sorolja Pete Gábor.

Cunamiként közelít a technológia
Az M2M átrajzolja valamennyi iparág működési modelljét, a szereplők egymáshoz való viszonyát, az üzleti stratégiákat. Az okos kütyük új lehetőségeket teremtenek az egészségügyben is: a megelőzésben, a gyógyításban, az egészségmenedzsmentben és a beteg–orvos viszonyban. Az elmúlt pár évben hirtelen már kézzelfogható közelségbe került számtalan sci-fibe illő eszköz, ám a java még hátra van!

Persze a CES-en bemutatott csodák közül lesz, ami elterjed, és meghódítja a fogyasztókat, míg lesz, amely csupán egy tanúja marad a technológiai tudásnak és a fejlesztők fantáziájának, de soha nem válik keresetté a hétköznapokban. Vajon az okos gardrób, amely a beakasztott ruhadarabokat reggelre felfrissíti, a közértből maguktól rendelő hűtők, a házi kedvencek automatikus etetője, a növények tápanyagellátását figyelő szenzorok vagy a felhő alapú riasztók melyik csoportba fognak tartozni? Az Ericsson ConsumerLab jelentése szerint a fogyasztók élénken érdeklődnek a szenzoros háztartási berendezések iránt, amelyek figyelemmel kísérik a víz- és áramfogyasztást vagy éppen a családtagok érkezését és távozását. A Samsung kutatása pedig azt mutatja: ötből két ember már most is rendelkezik valamilyen automatizált készülékkel az otthonában, ezek közül a fűtés, légkondicionálás (22%) és a szórakoztatóelektronikai készülékek (16%) a legnépszerűbbek.

– A piac és a fogyasztó fogja eldönteni, hogy mi válik tömegcikké. Két-három éve még a hordható okoseszközöket is csupán extremitásnak tartották a legtöbben, ma pedig minden telefongyártó kínálatában akad valami ilyesmi. De fontos a mentalitásbeli és kulturális háttér is. A konzervatív Európa például soha nem fogja beérni Dél-Koreát, az Egyesült Államokat vagy Japánt, ahol az infrastrukturális fejlettség és a kereslet is fényévekkel előrébb tart. Az okos gardróbot Dél-Koreában dobják először piacra. Ott például a 4K-s televíziózás is évek óta működik. Négy évvel ezelőtt már egy James Bond-filmet képkockánként nézve a tévé képernyőjén láthattuk, hogy hol és mennyiért vehetjük meg azt a nyakkendőt, nadrágot, autót, amit látunk. Európában pedig a mai napig nincs adás és szolgáltatás 4K-s tévére. A szolgáltatók a piaci igényre várnak, a fogyasztó pedig a csábító szolgáltatásra – vélekedik a szakértő.

Egyes intelligensotthon-megoldásokhoz nincs szükség hozzáadott szolgáltatásra, de például az okoshűtő nem ilyen. Hiába adott a technológia, az eszköz elterjedése több szereplőtől függ. Például az élelmiszerüzletektől, hogy tudják-e fogadni az okos hűtőből érkező rendeléseket. Ez idő kérdése, amelyet erősen befolyásol az üzleti érdek is. Az, hogy megéri-e az áruházaknak az automatizált bevásárlás széles körű elterjedése. Ebben a világban ugyanis nem lehet elcsábulni egy csinos csomagolás vagy egy hangzatos szlogen miatt.

– A telekommunikációs szolgáltatók készen állnak az újdonságra. A lakásvezérlés – mosógép elindítása, hűtővel való kommunikálás – nem adatigényes szolgáltatás, a normál GSM-hálózaton működik. A videokamera képeinek nézegetéséhez vagy a biztonsági berendezések képtovábbításához már szükség van a 3G-re, a 4G-nek pedig elsősorban a folyamatos, nagy adatmennyiség – például az online mozi, online videotéka – továbbításában van szerepe.

Az okosotthon terjedését az egységes kommunikációs platform hiánya azonban nagyon nehezíti. Ma külön platformon küldi az adatokat az okoségő, egy másikon a redőny, ráadásul ez gyártónként eltérő. Ha visszatekintünk, a DVD vagy a Blu Ray elterjedését ugyanígy megelőzte a szabvány kialakulása, és amikor a gyártók már tudtak mihez igazodni, felgyorsult a folyamat. Ezt a szabályozás is elő tudja segíteni.

Sci-fi a földeken
Vezető nélküli traktorok szántják a földeket, elvetik a magot, műtrágyáznak, permeteznek, betakarítanak, vagy milliméter pontossággal ültetvényt telepítenek. Amikor elvégezték az adott feladatot, kiállnak a terület határára, és megvárják a gazdát, aki hazakormányozza a traktort. Bár még nem általános az emberi erőforrás nélkül közlekedő munkagép, az ezt lehetővé tevő M2M technológia már számtalan módon teszi hatékonyabbá a mezőgazdasági munkákat.

Fenntartható és költséghatékony

Az érintetteknek még fel kell fedezniük, hogy számukra miért érdekes az okosotthon. Az intelligens hűtővel például csökken a vásárlásra fordított idő, nem kell listát írni, és nincs bosszúság, hogy valamit elfelejtettem. Ez a fogyasztói oldal, de talán ennél messzebb mutat, hogy a felhasználó, a gyártó vagy akárki más mire használja majd a távoli kommunikációval generálódó adathalmazt.

– Ha a keletkező adatokat összekötjük egy magasabb rendű intelligenciával, akár egy-egy régió vagy csoport fogyasztási szokásairól is képet kapunk. Az okoségő érzékeli a külső fényt vagy a helyiségben lévő mozgást, és ennek megfelelően állítja be a fényerősséget. Az intelligens világítási rendszer adatait összegyűjtve egy év múlva például sokkal költséghatékonyabban lehet beszerezni az áramot abban a régióban, hiszen pontosan tudom, hogy azok a háztartások melyik időpontban hány kilowattóra áramot használnak. Ez fontos információ az erőművek számára. Ha az adatokat megfelelő módon dolgozzuk fel, a háztartások is képessé válhatnak racionalizálni az energiafogyasztásukat, megszüntethetik a felesleges áramhasználatot. Az energiamenedzsment környezettudatos és költséghatékony.

A cikk a Vodafone támogatásával készült.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor