Robotok adnak el, és lassan vásárolnak is

2017. október 24. kedd - 08:20 / Kriston László
  •    

A csetbotok és a mesterséges intelligencia is "személyiségek" kreálására irányul. A jövő reklámarcai virtuális personák lesznek. Sőt minden cégnek az algoritmusok és botok felé is kell marketingelnie, mert végeredménynek "ők" fogják nyomni a termékeinket a neten. Bizarr? Félelmetes? Az.

A vállalatok önfényezésének egyik új marketingeszköze lett a jövőtudatos konferenciák rendezése. Amolyan Ted Talks-koppintás. Beleraknak egy olyan előadást is, ami a saját iparágukhoz kötődik, de a többi általánosabb, szerteágazóbb, globálisabb. Egy ilyen rendezvény kellőképp reprezentatív alkalom, össze lehet terelni a klienseket, networkingelni velük a szünetben.

A HB Reavis ingatlanfejlesztő csoport a felújítás előtt álló Iparművészeti Múzeumban rittyentett össze egy ilyen konferenciát. A legizgalmasabb – mert legmesszebbmenő, jövőbe nyúló – előadást Trevor Hardy, a londoni The Future Lab vezérigazgatója tartotta, sportcipőben, zokni nélkül, fénylő – selyemszerű – fekete nadrágban.

Úgy gondolkodik, mint az emberek Kép: Pixabay

Úgy gondolkodik, mint az emberek
Kép: Pixabay

Robotbébiszitter

A mai gyerekek a jómódú nyugati és távol-keleti családokban már úgy nőnek fel, hogy a multik emberi személyiséget lemodellező játékrobotokat próbálnak elsózni nekik, illetve az ajándékvásárlások felett diszponáló szüleiknek. Van már olyan robot – Kuri a neve –, amely nemcsak beszél a kölyökkel, de a szíve helyén világít is, vagyis emóciók kifejezésére is képes.

Ennek a korosztálynak már természetes lesz, hogy nem hús-vér alakokkal kommunikál.

A Samsung a virtuális realitást (VR) nyomja be az esti mesék világába. A szülők sokat dolgoznak, sokat utaznak a melójuk miatt, nem mindig engedhetik meg maguknak, hogy otthon legyenek a gyerekük ágyánál, és mesét mondjanak neki.

A statisztikák szerint a gyerekek egyharmadának nincs este ott anyu vagy apu, hogy elmondja a mesét.

Mi a megoldás? Headset, amivel a szülő és kisgyermeke online kapcsolódhat, mindketten ugyanazt a mesés képi világot látják, s közben beszélhetnek egymással, kommentálhatják, hogy „odanézz, jobb oldalt, hú, de szép!”.

Isten hozta önöket az éjszakai VR-mesék világában!

Trevor Hardy (fotó: Twitter/Trevor Hardy)

Trevor Hardy
Fotó: Twitter/Trevor Hardy

Celebreplikánsok

De az idősebbek is észrevétlenül kezdenek hozzászokni a robotizálódáshoz. A Z generáció, az 1995 és 2014 között születettek már celebként kezelik a virtuális „személyiségeket” is. Ezek olyan mesterséges identitások, amik tulajdonképpen marketingelésre alkalmas csetbotok. Csak éppen grafikusan arcot, testet terveztek nekik a kitalálóik.
Ilyen „személyiség” a Twitteren Lil Miquela, aki szakmáját – vagy létét – tekintve „komputergenerált Instagram-modell és zenész”. A Wikipedián róla szóló címszó még a lakhelyét is megírja, mintha valódi személy lenne. (Downey, Kalifornia.)

2016-ban aktiválták. 460 000 követője van.

Hova vezet ez? Hardy szerint afelé halad a trend, hogy a cégek újraalkotják azokat, akik már meghalnak. Betáplálják a digitális lábnyomát, az összes megmaradt e-mailjét, üzenetét, videóját, cikkét, személyes adatát, és a számítógépek létrehoznak belőle egy interaktivitásra képes személyt.

Gondoljunk csak bele, így a valaha élt hírességekből is lehet csetbotokat készíteni. Persze, ha az örökösök ezt jóváhagyják. (A ’90-es években a digitális technológiával régi hollywoodi sztárokat illesztettek be új reklámokba.)

Lil Miquela (fotó: Instagram)

Lil Miquela
Fotó: Instagram

B2R: szimulakrum-marketing

De nemcsak a fiatalok érintkeznek robotperszónákkal úgy, mintha élőlények lennének. Az idősebbek is csevegnek a házukba, lakásukba helyezett virtuális asszisztenseikkel, mint amilyen az Apple Sirije vagy az Amazon Alexája. (És majd idővel bele is fognak szeretni, mint ahogy Joaquín Phoenix tette A nő című filmben. Angol címe Her. Ki a vágyakozás tárgya a filmben? A komputer operációs rendszere. Mesterséges intelligencia. Kedves, behízelgő női hanggal.)

Trevor Hardy szerint egyébként is rugalmas az emberi identitásunk ebben az egyre inkább gépek uralta korban. „Már nem kell megfelelnünk a normáknak.” A felmérések szerint az embereknek átlagosan 14 különböző identitása van, az egyik az Instára, a másik a Facebookra, egy a társkereső oldalra, egy a családnak, egy a munkahelynek, egy a haverok felé, és ez így megy tovább. „Egy egész generáció van, amely nem érzi úgy, hogy bele kellene ragadnia egy identitásba” – mondta Hardy.

A cégek eddig szerették kijelenteni, hogy ennek a személynek tervezek terméket. „De ha ennyi identitása van, akkor kit is célzunk meg?” – tette fel a kérdést Hardy. A Pew Research felmérése szerint a 13-19 éves korosztály 24 százaléka szinte egyfolytában online van, ez a leginkább sokszínű generáció.

Az ember és gép közötti határvonal is egyre inkább elmosódik. A fiatalok bizonyos értelemben igyekeznek úgy viselkedni, mint a gépek – mindenki számítógépprogramozást tanul –, a gépek pedig igyekeznek emberszerűvé válni, felismerni az emberi beszédet, az emberi arcot, sőt akár az érzelmeket és a gondolatokat is értelmezni és reprodukálni. Ez a gépi tanulás (machine learning) forradalma.

A következő lépés az lesz, hogy már a cégeknek is ebben az arénában kell nyomulniuk. Az elmúlt évtizedekben reklámarcokat választottak a kampányaikhoz. Eleinte modelleket vagy ismeretlen embereket, a 2000-es években egyre inkább hírességekkel hirdették a termékeiket.

Lil Miquela marketingel. Vagy a bútorgyár marketingel vele? (fotó: Instagram)

Lil Miquela marketingel. Vagy a bútorgyár marketingel vele?
Fotó: Instagram

A közeljövő reklámarca virtuális (is) lesz. Lil Miquela-féle karakterek. Hardy szerint a cégeknek előbb-utóbbi ki kell találniuk a saját virtuális alakjukat, „aki” megszemélyesíti a vállalat értékrendjét, márkatudatát. A robotbébiszitterekkel felnövő fiatalok és a jelenlegi Z generáció már ilyen komputergenerált karakterekkel akar majd érintkezni. „Meg kell alkotnotok a cégek robotverzióját” – mondta Hardy. Ez lesz a vállalat “personája”.

Az ügyfélkezelés amúgy is egyre inkább áttolódik a csetbot-kommunikáció felé. A KLM jegyfoglalási és beszállókártyanyomtatási rendszere is csetbotokkal működik. (Az orosz titkosszolgálatok amerikai elnökválasztást befolyásoló, álhíreket terjesztő kampányát is részben csetbotok végezték.)

mesterséges intelligencia

Kép: Pixabay

B2R-marketing

És ez még nem minden. Mi közöljük, hogy zoknit akarunk vagy pizzát, de az opciókat, a részleteket már a virtuális asszisztensek tárják elénk, és a választásban is segítenek, vagy éppen „döntéseket is hoz helyettünk”.

Vagyis a cégeknek a robotok és csetbotok felé is marketingelniük kell a termékeiket.

A célközönség egyébként sem fix – tette hozzá Hardy. Az üzleti szektor szereplőinek mindig is alkalmazkodniuk kellett a változó igényekhez és a közönség változó összetételéhez. Hát most adaptálódhatnak ahhoz, hogy a botok és robotok is a célközönségüket alkotják. Egyre növekvő számban.

Hívhatjuk ezt B2R-marketingnek is, tehát business to robot, bár ez egyelőre elég szokatlanul hangzik, Hardy sem használta még a B2R címkét.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Neorokonság

Hardy a „neorokonság” gondolatára fűzte fel mondanivalóját. (Előadásának címe „neokinship” volt.) Vagyis nemcsak az üzleti élet alakul át gyökeresen, de a szocializálódás is.

Arról már szó volt a cikk elején, hogy az esti mesét távmesélésként is megoldhatjuk VR-szemüvegek segítségével. De olyan app is van, ami figyeli a csecsemő és anyja testét, s megmondja, mikor mit kell enni, majd meg is rendeli azt. Mintha alkalmazásoknak és okostelefonoknak szerveznénk ki gyerekünk felnevelését – mondta Hardy.

A kamaszkori kérdéseknél is masszívan bejátszanak az algoritmusok. A Tinder tévéreklámja meglehetősen vicces lett: a társkereső appon ugye balra és jobbra kell a fotókat rakni, ha tetszik vagy nem tetszik a társkereső személy. A reklámban két lánytestvér ül a nappaliban a szófán, „balra, jobbra, balra” – vitatkoznak arról, hogy az egyik fiú fotója balra vagy jobbra menjen-e. Mire az apjuk hátulról beszól: „Balra!”  A gép részévé vált a választási folyamatnak, tette hozzá Hardy.

A Z generáció már  annyira bele van pistulva az online világba, hogy sokan közülük el sem sajátították az interperszonális, társas készségeket, nem tudják magukat kifejezni, face-to-face szitukban boldogulni. Nekik ezt meg kell tanítani.

Az EU-ban a leggyorsabban növekvő demográfiai szegmense a külön háztartásban élő pároké (LATS, living together apart). A BRIC-országok Y generációjának 46 százaléka véli úgy, hogy a barátai alkotják a családját. Ez a felállás is egy másfajta marketinget igényel.

Telepakolják a hűtőjét, amikor nincs otthon
A Walmart teszteli azt a fajta házhoz szállítást, amikor alkalmazottjuk a vevő hűtőszekrényébe pakolja a megrendelt élelmiszereket akkor is, amikor senki nincs otthon. Az ügyfél házi biztonsági kameráján, mobilja révén figyelemmel kísérheti, mikor megy és jön a bolt embere.
Info & tech
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor