10 jó tanács egy póruljárt startupertől

Sok ötlet marad a fiókban azért, mert a fejlesztéshez szükséges tőke hiányzik. De a befektető sem garantálja a sikert. Számos esetben végződik kudarccal a nagy lelkesedéssel indított együttműködés. Például azért, mert kiderül, hogy a befektető és a projektgazda más nyelvet beszélnek, nem tudnak együttműködni. És egy rosszul sikerült társulás megszüntetése adott esetben éppoly nehéz, mint a befektetés tető alá hozása.

Kép: FreeDigitalPhotos.net/ratch0013

Startupnak lenni nem ágazatot vagy a cég életkorát jelenti. A Piac & Profit rendezvényén kiderül, hogy mi áll az ugrásszerű növekedési képesség mögött, és kiből lehet startup.

1. Ne féljünk kérdezni!

A befektető – akár intézményi, akár üzleti angyal – alaposan megvizsgálja, átvilágítja a projektet és a startupert mielőtt sok millió forintot tenne a cégbe. Átnézik az üzleti tervet, a fejlesztési igényeket, a piaci esélyeket. Ugyanez viszont fordítva ritkán történik meg. Érdemes pedig legalább ilyen alaposan megnézni, hogy ki áll a másik oldalon. Intő jel lehet például, ha peres ügyei vannak, ha mindenféle trükköket talál ki, hogy hogyan kerül a társaságba a közös vállalatba szánt tőke. (Abban is jelentős különbségek vannak, hogy kinek milyen befektető való. Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere a Piac & Profit konferenciáján elmondta, mire érdemes figyelni.)

2. Ne siettessük a befektetést!

Jóllehet az intézményi befektető általában lassabban dönt, mint egy üzleti angyal, hiszen nem csak a maga pénzét teszi kockára, sok esetben mégis érdemes kivárni a döntést, és figyelni a segítő kérdésekre. (A tapasztalatok szerint akkor a legjobb tőkét szerezni, amikor épp nincs rá szükség.)

3. Hallgassunk a megérzéseinkre!

Kevésbé tűnik tudományosan megalapozottnak, de a megérzéseinket nem szabad elnyomni. Ha úgy érezzük, a befektető feltételei hosszú távon előnytelenek számunkra, a gyors befektetés reményében se menjünk bele vállalhatatlannak tűnő pontokba, vagy olyan feltételekbe, amelyek pontos működési mechanizmusát nem értjük.

Tudja, miről beszél
2011-ben sikersztoriként indult a történet, amikor az élelmiszer-frissességet ellenőrző intelligens csomagolási ötlettel három fiatal megnyerte a Jövő fiatal vállalkozója pályázatot és az azzal járó hárommillió forintot, valamint a háttértámogatást. Megalapították a projektcéget, és a nyert összegből elindították a szabadalmi eljárást az ötlet levédésére. 2012 novemberében ketten úgy döntöttek, megpróbálják megvalósítani az ötletüket. Fél évre elegendő tartalékot halmoztak fel, ennyi időt adtak maguknak a befektető megtalálására. Hatalmas lendülettel kezdték a munkát: kutatás, piacelemzés, üzletiterv-készítés, és felkerestek egy profinak tűnő startupcentrumot is. A projekt nagyon kezdetleges állapotban volt, még a szabadalmat sem kapták kézhez, csak egy előzetes pozitív értékelést. A prototípus elkészítése drága fejlesztéseket igényelt, s a piaci validáció sem volt teljes.
Leszerződtek egy inkubátorirodával, aminek nem feltétlenül a befektető óvatos kiválasztása volt az érdeke, majd megérkezett a befektető is, akivel alig másfél hónapnyi tárgyalás után aláírták a szerződést a közel 50 millió forintos tőkebefektetésről. A befektető a pénzért 50 százalék tulajdonrészhez jutott. A munka helyett azonban a viták kezdődtek.
A más munkastílushoz szokott üzletember nem értette a startuper gondolkodásmódját, folyton-folyvást beleszólt az irányba. Sőt, még azt is előírta, hogy melyik bankban bankoljon a vállalkozás. Bár korábban az üzleti tervet jóváhagyta, az együttműködés létrejötte után már számos pontját kifogásolta, miként a korábban elfogadott fejlesztési költségvetést is. Az is csak később vált nyilvánvalóvá, hogy nincsenek meg az ígért kapcsolatai az élelmiszeripar területén, és a továbblépéshez szükséges szakmai segítséget sem tudja megadni. A vita kirobbanásakor a befektető azzal érvelt, hogy a startuper nem végezte megfelelő módon a munkáját, és ez az oka annak, hogy csúszik a projekt.
Az ötletgazdák az első felhők megjelenésekor, a szerződés aláírását követő néhány héten belül, szerették volna semmissé tenni az együttműködést, a befektető viszont nem volt hajlandó visszalépni. Fél év múlva azonban leállt a fejlesztés, és azóta egyezkednek az ügyvédek. Olyan megoldást igyekeznek találni, amely révén a szerződés mindkét fél számára elfogadható módon felbontható. A projekt viszont azóta is áll, pedig nem az ötlet volt rossz, hanem a befektetés futott zátonyra.
4. Válasszunk tudatosan!

Figyeljünk arra, hogy terelgető, szakértő befektetővel vagy kőkemény tranzakció-orientált befektetővel van dolgunk. Olyat keressünk, amely megfelel a habitusunknak, üzleti céljainknak, amiket viszont nekünk kell kitalálni. A személyes szimpátia, a kommunikáció kémiája is nagyon fontos, azt se hagyjuk figyelmen kívül!

4. Soha ne hagyjuk magunkat az idővel zsarolni!

Az nem lehet érv, hogy „ha holnap nem írod alá a szerződést, nem adok pénzt”. Ez nagyon hosszú távú kapcsolat, és megpecsételheti a cégünk jövőjét is. Fontos, hogy a befektető tisztában legyen a fejlesztés természetével, a projektgazda pedig meggyőződjön a befektető szakértelméről és arról, hogy értik egymást.

5. Tisztázzuk, hogy hol tartunk!

A legtöbb befektető a már működő prototípussal rendelkező startupokat keresi. Nagyon sok ötletgazdának viszont a fejlesztés különböző mérföldköveinek eléréséhez is szüksége lehet külső tőkére. Érdemes előre lefektetni, hogy az adott iparágban milyen hosszú fejlesztési időre számítunk, milyen engedélyekre lesz szükség, és mi minden nehézség akadályozhatja, hogy az üzleti tervben szereplő milliós bevétel megvalósuljon. Legyünk biztosak abban, hogy a befektető ugyanazt érti a szavakon, mint mi!

6. Fokozatosan vonjuk be a tőkét!

A nagyon korai fázisban létrejövő befektetések kockázata magas, és a bevételre még több évet kell várni. A befektető csökkentheti a kockázatát úgy, ha nem egy lépésben fekteti be a teljes összeget, hanem a fejlesztés megvalósulásának ütemében, és ennek arányában jut részesedéshez a cégből. A fokozatos tőkebevonás a projektgazda kockázatát is csökkenti. Ha a fejlesztési időben kiderül, hogy nincsenek meg a közös munka alapjai, könnyebb felbontani a megállapodást.

7. Vonjunk be a társasági szerződésekben jártas ügyvédet!

A társasági szerződés lesz az együttműködés alapja. Tapasztalt, a mi érdekünket képviselő jogász véleményét kérjük ki még a szerződés aláírása előtt. Bizonyosodjunk meg arról, hogy nem szerepelnek a szerződésben további befektető bevonását vagy a döntéshozatalt akadályozó pontok, és az sem mindegy, hogy ki fog dönteni, ha a taggyűlésen patthelyzet alakul ki egy-egy vitás kérdésben. Számunkra előnytelen szerződésbe ne engedjük belekényszeríteni magunkat, inkább hagyjuk a befektetőt elmenni.

8. Nemcsak a pénz, a szakértelem is számít

Várjuk ki azt a befektetőt, aki aktív közreműködésével, kapcsolataival az operatív munkában és a piackeresésben is segítségünkre lehet. Ezzel jelentősen felgyorsíthatjuk, hogy elkészüljön a prototípus, és a piaci validáció is megtörténjen. Érdemes olyan befektetővel tárgyalni, aki a projekttel azonos iparágban tevékenykedik, de nem akar beleszólni a mi munkánkba, csak mentorálni.

9. Fektessük le pontosan, hogy kinek mi a feladata

A startuper és a többnyire idősebb vállalkozói korosztályhoz tartozó befektető munkamódszere eltérő lehet. Vitás esetben a befektető érvelhet úgy, hogy a startuper nem végezte megfelelő módon a munkáját, és ez az oka esetleg annak, hogy csúszik a projekt megvalósulása. Legyen írásos megállapodás a feladatkörökről és a részletes ütemtervről, amely alapján mindkét fél számára egyértelmű, hogy a másik mit vállal.

10. Legyen meg a kölcsönös tisztelet

A sikeres együttműködés alapja, hogy mindkét fél tiszteletben tartsa a másikat. A startuper is elvárhatja, hogy a befektető tisztelje a lendületét, rugalmasságát, kockázatvállalási hajlandóságát. Ha a befektető a tárgyalási folyamatok során gyakran elveszti a türelmét, kiabál, később sem lesz megértő. A legtöbb startupcéget az ötletgazda szárnyalása repíti, ha ez megtörik, a cég lendülete is elveszhet.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo