Nem szétverni kellene a cafeteriát, csak kinyitni a piacot

2016. május 13. péntek - 13:30 / Sebők Orsolya
  •    

Lázár János kancelláriaminiszter a 49. kormányinfón már csepegtetett némi információt az újratervezett cafeteriarendszerről, ám az is kiderült, a kormány előtt heverő variációkból – a pletykák szerint legalább 8 tervezet létezik – még nem sikerült választani. Király Ágnes cafeteriaszakértő szerint valójában nincs is szükség a jelenlegi rendszer megváltoztatására, kizárólag a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány szolgáltatói hátterét kellene liberalizálni. Az uniónak ugyanis semmi baja a magyar béren kívüli juttatásokkal.

mit kell adni

Kép: Fotolia

Hosszan érvelt a SZÉP-kártya mellett az Objektív Kutató Intézet Adózás és foglalkoztatáspolitika című konferenciáján Kiss Zoltán, a BKIK új elnöke. Megnyitóbeszédében elmondta: a kamara álláspontja szerint a SZÉP-kártya esetleges megszüntetése jelentősen felbolygatná a hazai turizmust, amiben ma rengeteg magyar vállalkozás érintett. “Az átalakítást úgy lenne célszerű megvalósítani, hogy a SZÉP-kártya belföldi turizmusra gyakorolt pozitív hatása továbbra is érvényesüljön, hiszen ahogy a számok is mutatják – 2015-ben 350 milliárd forintot juttattak a munkáltatók mintegy 1,2 millió dolgozójuknak a különböző cafeteria-elemekre, ebből 90 milliárd forintot SZÉP-kártyára – jelentős többletforrást jelentett az iparág számára” – mondta.

A konferencián Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára – aki egyébként a kormányzat foglalkozáspolitikai célkitűzéseit ismertette – a témában mindössze annyit mondott újságírói kérdésre, hogy cafeteriaügyben nincs még döntés.

Ágazatonként változik?

Ennél, bár nem sokkal, többet árult el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 49. kormányinfón újságírói kérdésre arról, hogy mire számíthatnak a munkáltatók és munkavállalók jövőre. Eszerint a kormány határidőre (az unió június 15-ig vár megoldást az általa kifogásolt SZÉP-kártyával és Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatosan) elkészíti a béren kívüli juttatások „megszüntetésével kapcsolatos dokumentációt”.

Cafeteria: túl sok jóra ne számítsunk
Továbbra sem számíthatnak sok jóra a munkavállalók. Tízből mindössze négy kkv tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit, elsősorban étkezési hozzájárulással, közlekedési költségtérítéssel és pénzbeli jutalommal” – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Cégméret szerint jelentős különbségek vannak, leginkább a középvállalkozásoknál dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásra.

A BKIK álláspontját úgy tűnik, a kormányzat is osztja, Lázár ugyanis egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a SZÉP-kártya nem megszüntethető. A kancelláriaminiszter szerint az Erzsébet-programot, mint köztámogatási rendszert, is meg kell tartani. Lázár szavaiból úgy tűnik a cafeteria egyéb elemeit – önkéntes pénztári tagdíj-kiegészítés, iskolakezdési támogatás, lakáshitel-támogatás, munkába-járási juttatás, stb.  – sem szándékoznak megszüntetni. Ám ágazatfüggővé tennék, vagyis lesz olyan ágazat, ahol a munkáltató élhet a lehetőséggel, a közalkalmazotti szférában – ahogy Lázár János fogalmazott, ahol van „életpálya modell” – viszont nem lesz erre lehetőség. Vagyis a megszűnhet a béren kívüli juttatás a minisztériumoknál, a pedagógusoknál, illetve azénpénzem.hu szerint az orvosok és a rendvédelmi dolgozók is kimaradnak.

Sok hűhó semmiért

Péntek reggel az ATV műsorában Puskelyné Király Ágnes cafeteriaszakértő elmondta, a jelenlegi cafeteriarendszerrel amúgy semmi probléma nem volt, az utóbbi években úgy tűnt a rendszer végre beállt. “Bár az adózási szabályok időnként változtak, a cafeteriaelemek az utóbbi években kevésbé. A juttatásokat a dolgozók megszerették, megszokták, a munkáltatók pedig beépítették javadalmazási rendszerükbe. Fontos leszögezni, hogy a cafeteriarendszer nem a SZÉP-kártyát és az Erzsébet-utalványt jelenti csak. A munkáltatók megadják a keretösszeget és a választható menüt, és a munkavállalótól függ, hogy ezen belül melyik elemet kéri. A kínálati listában többnyire szerepelt az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya, de a biztosítások, az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak, az iskolakezdési támogatás, a bérletvásárlás, vagy a lakáshitel-támogatás is” – hangsúlyozta a szakértő.

Sokaknak fájna a SZÉP Kártya megszüntetése
A SZÉP kártyatulajdonosok fele nem költene utazásra, ha készpénzben kapná meg az összeget – derült ki a Szallas.hu legfrissebb felméréséből. A kártyarendszer készpénzesítésével elveszhet a belföldi turizmus mozgatórugója, de rosszul járnak a vendéglátóhelyek és kulturális intézmények is.

Király Ágnes a TOP Cafeteria adataira hivatkozva azt mondta, hogy a közép- és nagyvállalatok többnyire mind kínálnak cafeteriát, a kisvállalkozások azonban ritkábban. AZ is jól látszik, hogy amíg adómentesen vagy alacsonyabb közteherrel lehetett adni béren kívüli juttatást, a kisebb cégek is lelkesebbek voltak. A nagyvállalatoknál azonban ez ma már nem adóoptimalizálási kérdés, hanem a vállalati kultúra része.

“A nagyobb munkáltatók saját döntésük alapján, függetlenül a cafeteriarendszertől, is adnak bizonyos juttatásokat, például egy nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulást, mert számukra ez versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon. A kisebbeknél viszont még kevésbé van a fókuszban a munkavállalók megtartásának, megszerzésének kérdése, így az egyes juttatások szerepe is csekély” – mutatott rá a cafeteria adózáson túlnyúló szerepére a szakértő, aki szerint ott, ahol a munkáltató gondoskodni szeretne a munkavállalója egészségéről, rekreációjáról, mindenképp fontos a juttatás.

Nem a cafeteriát kérdőjelezi meg az unió

Király Ágnes szerint mivel az uniós döntés csupán a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány szolgáltatói oldalát kérdőjelezte meg, a kormányzatnak nem kellene mást tennie, csupán kinyitnia azt a piacot, és máris működhetne tovább a rendszer. Amúgy a cafeteria az államnak sem rossz biznisz: jelenleg közel másfél millió magyar munkavállaló részesül cafeteriában és a munkáltatók 2015-ben több mint 350 milliárd forintot adtak dolgozóiknak különböző juttatásokban, amely után közel 130 milliárd forint adót fizettek be. Az Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya együttes piaca a 2013. évi 200 milliárdról 2015-re már 240 milliárdra nőtt. Azon túl, hogy az állam éves szinten 130 milliárd forint adót – a kedvezményes adóval terhelt juttatások után fizetendő közterhet – szed be a cégektől, maga a cafeteriás szektor is jelentős: a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente. A Piac & Profit által a bejelentéskor megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a gazdaság több szegmensét nagyon súlyosan érintené ez a lépés. 

A bér nem, csak a statisztika javul a cafeteria megszüntetésével
A bedarálásra ítélt cafeteriarendszer jelentős bevételt hoz az államnak és mérhetően segít több iparágat. De fontos szerepe van abban is, hogy ha kell, magunktól védjen meg minket. Ráadásul a helyette javasolt kétszintű bérrendszer a szakértő szerint csak a statisztikákban jelentene több fizetést.

 

Adózás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor